Lovak a t�rt�nelem forgatag�ban

Korszakalkot� pillanat volt, mikor az ember l�ra sz�llt. T�bb h�res l� nev�t is meg�rizte a t�rt�nelem. Sorsuk �sszefon�dott az emberis�g�vel.
Nagy S�ndor harci m�nje, Bukephalosz t�bbsz�r megmentette gazd�ja �let�t. Az �rat, amit Nagy S�ndor atyja, II. F�l�p fizetett �rte, a feljegyz�sek szerint 1827-ig nem m�lt�k fel�l.
K�rosz, a Perzsa Birodalom uralkod�ja egy �zben kir�lys�g�t aj�nlotta egy l��rt.
Az �kori R�m�ban C�z�rt �ll�t�lag lovai figyelmeztett�k a mer�nyletre. A cs�sz�rok kor�ban Caligula szen�torr� tette lov�t, Incitatust, aki mellesleg lakom�inak �lland� vend�ge volt.
Attila �s serege lovaik h�t�n nyargalt�k be a vil�got. Egy k�nai t�rt�net�r� szavai szerint „a hun n�p harcban �s visz�lyban l�h�tr�l �p�tette ki birodalm�t, s szerzett hatalmat �s tekint�lyt az �szaki n�pek sz�zai felett”.
Az arab sivatagb�l lovas t�rzsek csatlakoztak a mohamed�n seregekhez, hogy legy�zz�k a hitetleneket. K�nny�, gyorsl�b� parip�ikon bet�rtek Eur�pa sz�v�be.
A Vereckei-h�g�n �t lovon �rkeztek a magyarok. Szvatopluk, morva fejedelemnek �kesen felszersz�mozott lovat k�ldtek aj�nd�kba, aki cser�be pann�niai f�ldet, f�vet �s vizet k�ld�tt vissza. Ezt �seink jelk�pes cser�nek tekintett�k, �s a l� fej�ben ig�nyt tartottak eg�sz Pann�ni�ra.
Eur�pa lovagjai s�lyos p�nc�lt viseltek, s ugyan�gy felp�nc�lozottak neh�z nyugati m�njeik. A k�z�pkor lovai k�zel k�tsz�z kil� terhet cipeltek a perzsel� sivatagban, a Szentf�ld�rt v�vott v�res harcokban.
Lovagi torn�kon �s p�rviadalokon m�rk�ztek meg egym�ssal a legjobb bajnokok �vsz�zadokon �t.
Az �jvil�gban Cortez tizenhat l�val h�d�tott meg egy orsz�got. Mint mondt�k: „Isten ut�n a l�nak k�sz�nhet� a gy�zelem.”
A Vadnyugatot pion�rok szelt�k �t szekereiken, indi�nok szel�d�tett�k meg a legvadabb muszt�ngokat is. Cowboyok n�lk�l�zhetetlen t�rsa volt a l�.
Az �vil�g forradalmainak csat�iban, h�d�t�sokban vitathatatlan szerepe volt a l�nak. A mareng�i lovasroham a cs�sz�ri tr�nig emelte Nap�leont, hogy azt�n a waterlooi �tk�zetben veres�get szenvedjen.
Lovak h�zt�k Shakleton sz�njait a dermeszt� hidegben, h�viharokkal dacolva a D�li-sark fel�.

Az els� vil�gh�bor� rohamaiban m�g fell�ngolt a r�gi dics�s�g. A magyar lovass�g utolj�ra a m�sodik vil�gh�bor�ban Nyikolajev v�ros�n�l bocs�tkozott harcba 1941. augusztus�ban. A husz�rok roham�ra egy n�met szemtan� �gy eml�kezett vissza: „…Ism�t kem�ny harcban �lltunk a k�ts�gbeesetten v�dekez� ellens�ggel, aki egy magas vas�ti t�lt�s mellett �sta be mag�t. M�r n�gyszer rohamoztunk, s mind a n�gyszer visszavertek benn�nket. A z�szl�aljparancsnok k�romkodott, a sz�zadparancsnokok azonban tehetetlenek voltak. Ekkor a t�z�rs�gi t�mogat�s helyett, amit sz�mtalanszor k�rt�nk, egy magyar husz�rezred jelent meg a sz�nen. Nevett�nk. Mi az �rd�g�t akarnak ezek itt a kecses, eleg�ns lovaikkal? Egyszerre megdermett�nk: ezek a magyarok megbolondultak! Lovassz�zad, lovassz�zad ut�n k�zeledett. Parancssz� harsant. A bronzbarn�ra s�lt, karcs� lovasok szinte odan�ttek a nyereghez. F�nyl� aranyparolis ezredes�k kir�ntotta kardj�t. N�gy-�t k�nny� p�nc�lkocsi v�g�dott ki a sz�rnyakra, az ezred pedig a d�lut�ni napban villog� kardokkal v�gigv�gt�zott a sz�les s�ks�gon. (…) Eld�rd�ltek az els� l�v�sek, azt�n mind ritk�bbak lettek. Kimered� szemmel, hitetlenkedve n�zt�k, ahogy a szovjet ezred, amely eddig elkeseredett elsz�nts�ggal verte vissza t�mad�sainkat, most megfordul, �s p�nikszer�en otthagyja �ll�sait. A diadalmas magyarok pedig maguk el�tt �zt�k az oroszt, �s csillog� szably�jukkal apr�tott�k �ket. (…) Most az egyszer az �si fegyver gy�zedelmeskedett a modern felszerel�sen…”

S nemcsak harci eszk�zk�nt szolg�lta h�s�gesen az emberis�get a l�, de elengedhetetlen t�rsa volt a mez�gazdas�gban is, am�g a g�pek kora el nem j�tt.
S�t gyorsas�g�t is a l�nak k�sz�nheti az ember, hisz meddig jutott volna h� t�rsa n�lk�l.
Azonban a m�l� id� k�ny�rtelen�l lez�rta a l� �sszes szerepk�r�t. M�r nem vesz r�szt n�pek, nemzetek �s vil�gr�szek sors�t eld�nt� csat�kban, kevesen haszn�lj�k a mez�gazdas�gban �s a k�zleked�sben.