Csikkori betegsgek - A csikkori hasmenssel jr krkpek krjelzse s gygykezelse
A „csiksrlssal” sszefggõ hasmens
A bntalom ltalban enyhe, nmagt korltoz krkp, amely 5-14 napos csikkban fordul elõ, abban az idõszakban, amikor a kanca a „csiksrls” tneteit mutatja. Az elvltozs pontos oka nem tisztzott, de valsznûleg a takarmnyozssal sszefggõ vltoztatsok, illetve a gyomor-bltraktus mûkdsnek vltozsai llhatnak a betegsg htterben.
A hasmens e tpust a korbbi felttelezsekkel ellenttben nem a Strongyloides westeri blfreggel val fertõzttsg okozza. A betegsg tneteit mutat csikk nem tekinthetõk szisztms betegsgben szenvedõ llatoknak, s gy gygykezelst sem ignyelnek. Az ilyen csikkat mgis ajnlatos alaposan megvizsglni, hogy az egyb hasmenssel jr betegsgeket kizrjuk, klnsen azon esetekben, amikor az llat ltalnos llapota rossz, illetve tvgytalansg s/vagy a kiszrads tneteit mutatja.
Vrusos hasmens
A nagyobb ltszm mnesekben az egytt tartott kanck s csikik krben a leggyakoribb hasmenses krkp. A hasmenst mutat csikk blsarnak 40%-bl sikerlt rotavrust kimutatni nmagban vagy egyb krokozval egytt. A vrus krostja a blbolyhokat, aminek kvetkeztben megnvekszik a bl rege fel trtnõ kivlaszts, ugyanakkor lecskken a folyadk visszaszvsa. A krokoz befolysolja egyes enzimek, valamint a blbeli ntrium-szõlõcukor kotranszport fehrjk mûkdst. A kezdeti tnetek kz tartozik az tvgytalansg, a bgyadtsg s a vzszerû hasmens. Slyos esetekben jelentõs mrtkû kiszrads, ionveszts (fõknt ntrium s klorid) kvetkezik be, a vr pH-ja pedig a normlisnl savasabb vlik. Az ilyen csikk ltalban intravns folyadk- s ionptlst, a kevsb slyos esetek csak tneti gygykezelst ignyelnek. A definitv krjelzs a blsrbl trtnõ vruskimutatssal lehetsges, de meg kell jegyezni, hogy az alkalmazott mdszerek szenzitivitsa nem mindig elgsges, s a vrus gyakran egyb krokozval egytt mutathat ki. Egyes orszgokban a betegsg megelõzsre a vemhes kanckat vakcinzzk, s ezzel kapcsolatban kedvezõ eredmnyekrõl szmoltak be.
Az adenovrus hasmenst okoz szerept egyrtelmûen mg nem bizonytottk, de a rotavrusos hasmensben szenvedõ csikkbl ezt a krokozt gyakran kimutatjk.
Specifikus l coronavrus hasmenst okoz szereprõl eddig kt publikci szletett, s mindssze egy kzlemny szmol be arrl, hogy parvovrus is idzhet elõ hasmenst csikban.
A vrusos hasmensben szenvedõ csikk gygykezelse elsõsorban tneti terpit jelent. A fent lert tnetek szlelsekor tancsos minl hamarabb llatorvoshoz fordulni, mivel a slyos esetekben szksges az intravns folyadkptls, valamint a mestersges tplls is. Az egszen fiatal csikkban elõnys lehet az intravns plazmaptls szles spektrum antibiotikumos kezelssel egytt. Ajnlott a szukralft (nylkahrtya-bevon) szjon t trtnõ adagolsa. Azon egyedeknl, amelyekben a vr pH-ja savas irnyban eltoldott, tancsos, ha az llatorvos ntrium-hidrognkarbont infzit alkalmaz, ha egybknt a lgzsi funkci normlis. Az ajnlott dzis a kiszmtott hiny fele.
Bakterilis eredetû hasmens
A szepszisben (vrfertõzsben) szenvedõ csikkban a hasmens gyakran az elsõdleges tnetek kz tartozik. Az egy htnl fiatalabb llatokban ezt a tnyt az llatorvos az elklntõ krjelzsben mindig figyelembe kell, hogy vegye. Az jszltt, hasmenses csikknl a lehetsges szepszist a vr bakteriolgiai vizsglatval kell kizrni vagy megerõsteni.
A Clostridium perfringens s a Clostridium difficile a csikk slyos beszmts al esõ krokozi kz tartoznak. A fenti baktriumok brmelyikvel is fertõztt az llat, hasi fjdalom, kiszrads s profz, vzszerû hasmens jelentkezik. Egyes csikkban a blsr vrhenyes vagy vres lehet, ami a prognzist egyrtelmûen rontja. Az ilyen betegek ltalban intenzv terpit ignyelnek. A mnesekben vagy lovardkban elõfordul ilyen tpus jrvnyok felvetik a kanck baktrium kzvettõ szerept is. A krjelzs a blsrbl trtnõ Gram – festssel, illetve a Clostridiumok s/vagy toxinjaik kimutatsval trtnhet. A specifikus gygykezels magban foglalja szjon t appliklt metronidazol s szles spektrum antibakterilis szer adagolst. Slyos vres hasmensnl gyakran szksges vrtmleszts alkalmazsa is.
A fenti baktriumok mellett hasmenst okoz a salmonella fajokkal, E. colival, Bacteroides fragilissal vagy Aeromonas hydrophilval trtnõ fertõzõds is. A salmonellosis gyakran az jszlttkori vrfertõzs kivltja.
A Lawsonia intracellulare okozza a csikk profileratv blbetegsgt. A legfontosabb tnetek a levertsg, gyors s jelentõs testtmegcskkens, bõr alatti vizenyõk, hasmens s kliks tnetek. A beteg csikk kondcija rossz, szõrzetk durva, hasuk gyakran kitgult. A vr laboratriumi vizsglata vrszegnysget, emelkedett fehrvrsejtszmot, cskkent fehrjekoncentrcit, valamint emelkedett izomenzim-koncentrcit mutat. Az letben trtnõ krjelzs sorn a klinikai tnetek meglte s a cskkent vrbeli fehrjekoncentrci tnye mellett ki kell zrni a kznsges blcsatornt megbetegtõ krokozk szerept. A blsrbl elvgzett polimerz lncreakci segtheti a diagnzis fellltst. A gygykezels a tneti terpia alkalmazsa mellett eritromicin-esztolt s rifampin adagolst jelenti legalbb hrom hten t.
Egysejtûek okozta hasmens
A cryptosporidium fajok gyomor-blgyulladst s hasmenst okoz szerept mr sok fajban lertk, gy csikkban is jelentõsget tulajdontanak nekik. Ennek ellentmondani ltszik az a tny, hogy ezen egysejtûeket egszsges s hasmenses csikk blsarbl egyforma gyakorisggal s mennyisgben mutattk ki. A krokoz ltal okozott hasmens gyakran nmagtl rendezõdõ, 5-14 napig tart folyamat. A gyenge immunrendszerû vagy egyb betegsgben szenvedõ llatokban a bntalom nagyobb gyakorisggal alakul ki. A gygykezels tneti, fontos figyelembe venni az alapvetõ higinis szablyokat, mivel a krokoz nem gazdaspecifikus, gy emberre is veszlyes lehet.
Az Eimeria leuckarti, a Trichomonas equi s a Giardia equi krokoz szerept eddig nem sikerlt bizonytani.
Frgek okozta hasmens
A Strongyloides westeri a csikk gyakori parazitja. A fertõzõds ltalban a tejmirigyen keresztl trtnik, s esetenknt a csik 8-12 napos korban mr tnetekben is megnyilvnulhat. A hasmens rendszerint enyhe, s a betegsg hatkonyan kezelhetõ benzimidazol vagy ivermektin szrmazkokkal.
A Strongylus vulgaris negyedik stdium lrvi a vakbl s a vastagbl kisartriiban trtnõ vndorls idõszakban alakthatnak ki hasmenst fiatal csikkban. Az ilyen llatok vrvizsglati eredmnyei emelkedett fehrvrsejtszmot, bizonyos fehrvrsejttpusok megszaporodst s cskkent fehrjekoncentrcit mutathatnak. A krjelzs a krelõzmnyi adatokon (fregtelentsi program) s a klinikai vizsglat eredmnyein alapul. A gygykezels sorn ignybe vehetõ az ivermektin a szoksos dzisban, a fenbedazol vagy a tiabendazol.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
