Mit �rt�nk a seg�ts�gekre val� engedelmess�g alatt?

Ezt akkor mondhatjuk el a l�r�l, ha el�rt�k:

1. Hogy teljesen elengedje mag�t: ez azt jelenti, hogy a l� semmilyen r�sz�ben, iz�let�ben vagy izm�ban b�rmilyen term�szet� ellenfesz�lts�g nem �ll fenn,

2. Hogy a combokkal, a k�zzel, der�kkal �s a s�llyal gyakorolt befoly�sokat meg�rtette �s el� van k�sz�tve arra, hogy ezeknek mindig k�szs�ggel eleget tegyen: ez annyit jelent, hogy eg�sz mozg�sszerkezet�t k�szs�gesen a lovas rendelkez�s�re bocs�ssa. Ez a seg�ts�gekre val� engedelmess�g azonban nem jelenti: a l�nak egy bizonyos tart�s�t vagy �ssze�ll�t�s�t, hogy a l� m�r most meg�rtse �s eleget tegyen a k�l�nf�le befoly�sokb�l �sszetett seg�ts�geknek is.

Ilyen l� k�szs�ggel �s bizalommal, teljesen elengedetten teljes�ti lovasa egyszer� k�vetel�seit �s egy�ttal lovas�ban az �sszhang �rz�s�t is kelti, egyel�re �get�sben �s v�gt�ban: ut�bbit l�p�ben �s �ll�helyben csak j�val k�s�bb �rhetj�k el. A seg�ts�gekre val� engedelmess�g az el�felt�tele a l� "leck�kkel" val� kik�pz�s�nek: e n�lk�l, tov�bb� a l�nak lovasa ir�nt val� j�akarata, bizalma, valamint teljes elengedetts�ge n�lk�l a lovas �s l� k�z�s munk�ja �sszhangban el sem k�pzelhet�. Ha a l� fenti k�vetelm�nyek k�z�l ak�r csak egyiknek nem felel meg t�k�letesen, akkor a k�s�bbi munka folyam�n a neh�zs�gek eg�sz sorozata sz�rmazhat, ami egyr�szt a l� v�rm�rs�klete, m�sr�szt a lovas �gyess�ge �s tud�sa szerint esetleg v�ls�ghoz is vezethet, vagy legal�bb is ahhoz, hogy a lovas akarat�t lov�n�l nem tudja �rv�nyes�teni.

A seg�ts�gek engedelmes elfogad�sa teh�t nemcsak kiindul�pontja �s "condito sinequaonja" a l� tov�bbi idom�t�s�nak, de egyszersmind a l�nak legjobb el�k�sz�t�se minden m�sf�le haszn�lat�ra, mint pl. az ugrat�sra is.

A "seg�ts�gre val� engedelmess�gre" mindig olyan esetekben is vissza kell t�rni, amikor lovunkn�l b�rmilyen engedetlens�g, fesz�lts�g vagy m�s neh�zs�g mutatkozik ak�rmilyen fajt�j� is legyen az.
Minden elrontott lovat, amely j�r�s�t elvesztette, vagy f�l�s ijed�s lett, el�sz�r ism�t a seg�ts�gekre engedelmess� kell tenni. Ha ez siker�lt, akkor az �sszes neh�zs�gek, fesz�lts�gek stb. megsz�nnek, a l� a term�szetes j�r�s�t visszanyeri, sz�val az �sszhangot l� �s lovas k�z�tt ism�t helyre�ll�tottuk
Ennek a m�r megl�v� �sszhangnak �lland� fenntart�sa - m�g a legnehezebb leck�k alatt is - �s annak folytonos t�k�letes�t�se a j�v�ben annak a pr�b�ja, vajon az idom�t�s helyes �ton halad-e. Minden �j t�gla, amelyet az idom�t�s �p�let�hez lerakunk, kell hogy ennek az �sszhangnak t�k�letes�t�s�t szolg�lja! Ha ez nem �gy van, let�r�nk a helyes �tr�l. Ez b�r nagyon egyszer�nek hangzik, m�gis a legnehezebb �s egy�ttal a legfontosabb t�nyez� a lovagl�sban, mert ennek megd�nthetetlen alapj�t alkotja.

Nem tagadhat� az, hogy a legt�bb l� vagy egy�ltal�n nem vagy csak r�szben engedelmes a seg�ts�gek ir�nt �s hogy ennek ellen�re - lovas �s l� k�z�tti t�k�letes �sszhang n�lk�l is- a terepen t�bb�-kev�sb� j�l haszn�lhat�. De bizonyos az is, hogy ugyanaz a l�, ha a seg�ts�geket kifog�stalanul elfogadn�, kisebb er�kifejt�s �s �gy nagyobb k�m�let mellett v�gezn� feladat�t, a lovas pedig sokkal jobban, biztosabban �s k�nyelmesebben �rezn� mag�t a h�t�n �s nem tal�ln� mag�t szembe sokszor el�re nem l�tott neh�zs�gekkel.

II. MILYEN BENYOM�ST KELTSEN A SEGITS�GEKRE ENGEDELMES L� ?

Ezt a k�rd�st csak az�rt t�rgyaljuk itt, mert ezt ilyen form�ban gyakran lehet hallani. Ennek azonban nem szabad a l� lehet� legjobb "tart�s�nak " le�r�s�hoz vezetni, mivel ez a legt�bb lovast arra cs�b�tan�, hogy lovaikat ebbe a legjobbnak mondott tart�sba valamilyen m�don becsalj�k vagy belek�nyszer�ts�k. Ebben rejlik ugyanis minden lovas sz�m�ra a legnagyobb vesz�ly. Ezt tekintve k�nnyen megcsalhatjuk �nmagunkat, de megt�veszthet�nk m�sokat is, �gy hogy k�s�bb m�r nem lesz�nk k�pesek a helyest a helytelent�l megk�l�nb�ztetni. A l� "tart�sa" egy�bk�nt az el�rt idom�t�s foka, az �tem, a lecke �s a l� testalkata szerint k�l�nb�z� lesz. - teh�t a helyes v�lasz a fenti k�rd�sre csak az lehet: A seg�ts�geknek engedelmesked� l� azt a benyom�st keltse, hogy k�z�tte �s a lovasa k�zt teljes az �sszhang!

Ebb�l k�vetkezik, hogy a fent feltett k�rd�sre adott v�laszunkn�l egyed�l a l� tart�s�t le�rni nem is szabad, mert a seg�ts�gre engedelmess�ghez sz�ks�gszer�en a lovas is hozz�tartozik, amennyiben �n�lk�le engedelmess�gr�l sem lehet besz�lni. Ha azonban valaki m�gis megk�s�reln� egyed�l a l� tart�s�t le�rni, akkor ez legal�bb ne csak a l� fej- �s nyaktart�s�ra terjedjen ki, mert sohasem szabad arr�l megfeledkezni, hogy a lovas alatt �l� l� nem pedig falovacska mozog, amelynek egyes r�szeit nem lehet k�l�n-k�l�n, a t�bbi r�szeit�l f�ggetlen�l, megdolgozni, de �pp oly kev�sb� lehet ennek egyes r�szeir�l az eg�szet meg�t�lni.

Annak meg�t�l�s�re, hogy a lovas �s l� k�z�tt a teljes �sszhang meg van-e vagy sem, egyetlen gyorsan odavetett pillant�s nem elegend�, hanem mind a kett�t (lovast �s lovat) hosszabb ideig kell megfigyeln�nk, ha hat�rozott �t�letet akarunk mondani af�l�tt, hogy a l� a seg�ts�gekre engedelmes-e vagy sem. Ehhez sz�ks�ges a lovat �s a lovast is mind �ll� helyzetben mind mozg�s k�zben megfigyelni, m�gpedig a sz�gletek �tlovagl�s�n�l meg�ll�t�sokn�l, nagy k�r�n val� lovagl�sn�l stb.
A l� mozg�s k�zben munka�get�sben a seg�ts�geket m�r sz�pen elfogadhatja an�lk�l, hogy azt �ll� helyzetben is megtenn�. Ha ez ford�tva volna, vagyis ha a l� �ll� helyzetben l�tsz�lag a seg�ts�geknek engedelmeskedik, mozg�sban pedig nem, akkor biztosan csal�d�snak est�nk �ldozatul. Csal�d�soknak a megfigyel�sn�l igen gyakorlott lovasok is ki vannak t�ve, mivel minden ember hajlamos arra, hogy egyes r�szletek ut�n �t�lje meg az eg�szet. Min�l t�bbet �rt valaki a dologhoz, ann�l nehezebben tudja sokszor elker�lni azt, hogy t�l ne becs�lj�n olyan r�szleteket, amelyekre � maga k�l�n�s s�lyt helyez.

Mind a l�, mind a lovas minden mozdulat�nak s tart�s�nak - �gy k�l�n-k�l�n, mint egym�ssal k�lcs�n�sen - harm�ni�ban kell lennie. A lovon meg kell l�tszani, hogy j�l �rzi mag�t, a lovas pedig az a benyom�st keltse, mintha minden mag�t�l saj�t k�zrem�k�d�se n�lk�l t�rt�nik. �pp erre, vagyis a seg�ts�gek l�thatatlans�g�ra kell a legnagyobb s�lyt helyezni. Mihelyt a seg�ts�gek l�that�kk� lesznek, megsz�nnek harm�nikusoknak lenni: akkor pedig biztons�ggal arra k�vetkeztethet�nk, hogy a l� ezeknek nem engedelmeskedik el�gg�.

1. A lovasnak teh�t:

a) �lland�an nyugodtan �s simul�konyan a nyereg legm�lyebb pontj�n kell �lnie an�lk�l, hogy a l� minden l�p�s�n�l vagy ugr�s�n�l �lep�vel a nyeregbe visszaesni hallan�nk vagy l�tn�nk.

b) Karj�t �s kez�t teljesen nyugodtan kell tartania, nem szabad vel�k a l� minden l�p�s�n�l nagy mozdulatokat v�geznie. A sz�rak �lland�an egyform�n legyenek �ll�tva s nem szabad sohasem m�g �tmenetileg sem lel�gniuk, vagy hol er�sebben, hol kev�sb� er�sen kifesz�tve lenni�k. A lovasnak nem szabad arra k�nyszer�lnie, hogy a l� sz�j�val val� �sszek�ttet�st, valamint annak a zabl�n val� r�g�s�t a sz�rak jobbra-balra val� h�zogat�s�val �rje el vagy tartsa fent.

c) Combj�t nyugodtan �s �lland�an a l� t�rzs�hez simulva kell tartania, hogy azokkal mindenkor befoly�st gyakorolhasson an�lk�l, hogy tart�sukon v�ltoztatni kellene: a combok ilyenkor csak t�rdben hajlanak meg er�sebben vagy gy�ng�bben.

3. A l� pedig:

a) Mutasson nyugodt, egyforma lend�letes l�p�seket.

b) Legyen egyenes vonalon szigor�an egyenes, mindk�t f�l�t hordozza egy magass�gban, minden sz�glet �tlovagol�s�n�l vagy a fordulatokn�l legyen l�tsz�lag �nmag�t�l befel� hajl�tva: minden kifel� tekint�se merevs�get �rul el.

c) R�gja csendesen �s egyform�n zabl�j�t an�lk�l, hogy kik�pn� vagy a r�g�s�t hallani lehetne: nem szabad a zabl�t fogaival csikorgatnia, a nyelv�vel j�tszania, ezt visszah�znia �s a zabla f�l� helyeznie vagy kil�gatnia, sem sz�j�ban t�l sok habot fejlesztenie.

d) Hordozza fej�t �s nyak�t nyugodtan. Fej�t nem szabad l�b�lnia, sem �temv�ltoz�sn�l, sem meg�ll�t�sn�l sem �ll�helyb�l val� megindul�sn�l. Tov�bb� nem szabad fej�t sem felszegnie, sem ellenkez�en a sz�gy�hez leszegnie �s a nyak�t �sszeg�mb�ly�tve, vagy fej�vel id�nk�nt a sz�gye fel� visszacsuklania. A nyaknak egy egyenletes, t�r�sn�lk�li sz�pen �velt vonalat kell mutatnia, amelynek legmagasabb pontja mindig a l� tark�ja legyen.

e) Hordozza fark�t nyugodtan an�lk�l, hogy �lland�an verdesn� vagy cs�v�ln�.

Ebb�l logikusan k�vetkezik, hogy mindezeknek a felsorolt ismereteknek egyform�n fenn kell �llniuk, mert ha ezeknek csak egyike is hi�nyzik, akkor a l� m�r nem lehet teljesen elengedett �s nem bocs�totta eg�sz mozg�sszerkezet�t teljesen a lovas rendelkez�s�re.
Az �velt nyak �s zabl�n val� szorgalmas r�g�s teh�t nem teszik az egyed�li, vagy ak�r csak a legfontosabb ismertet� jelet, hanem csak a legszembet�n�bbet. Azt, hogy a l� a nyak�t kerek�tse �s a zabl�t r�gja �s �gy a k�ls� form�t ut�nozza, sokf�lek�ppen lehet el�rni: de ez m�g kor�ntsem bizony�tja a l�nak a seg�ts�gre val� engedelmess�g�t.

III. HOGYAN �RJ�K EL A L�N�L A SEGITS�GEKRE VAL� ENGEDELMESS�GET?

Ez a k�rd�s k�l�n-k�l�n t�rgyaland� aszerint, hogy

1. belovagolt

2. nyers, vagy

3. elrontott, vagy f�lrelovagolt l�r�l van sz�

B�r az utak �s c�lok alapj�ban mindh�rom esetben ugyanazok, jobb meg�rt�s v�gett itt mindegyikkel k�l�n fogunk foglalkozni.

Amit a belovagolt l�n�l egyetlen egy seg�ts�ggel �rhet�nk el, a nyers l�n�l t�bbheti tervszer� munk�ba ker�l. M�r pedig minden l�, amely lovas�nak ellenszeg�l, jav�t�sra szorul. Ebb�l kifoly�lag a l�nak a seg�ts�gekre val� felt�tlen engedelmess�gre val� tan�t�s�t, mint az idom�t�s k�l�n id�szak�t t�rgyaljuk. Ha a l� letette a vizsg�t, hogy a seg�ts�geket t�k�letesen elfogadja, ekkor ezt az id�szakot befejezettnek tekintj�k.