Mi az a "westernl�"?

Sz�val, mi az a westernl�? Ez csakis �s kiz�r�lag a l� kik�pz�s�t�l f�gg. K�l�nb�z� lovagl�si m�dokat, st�lusokat k�l�nb�ztet�nk meg: "eur�pai st�lus", ezen bel�l is d�jlovagl�s, d�jugrat�s, military, t�vlovagl�s, t�ralovagl�s; "barokk", "spanyol", guardian… �s a western. Ha eltekint�nk a magasan dot�lt verseny�lett�l, B�RMELYIK lovat lehet westernst�lusban kik�pezni �s lovagolni. Amire ehhez val�ban sz�ks�g van, az nem m�s, mint b�rmely lovagl�si m�dn�l: egy egy�ttm�k�d� l� megfelel� �rtelemmel �s annak k�pess�g�vel, hogy ezt a lovas �rdek�ben haszn�lja is.
Ha a westernlovagl�st csup�n hobbik�nt szeretn� �zni, �s az �gynevezett "fun-trail"-eken k�v�l nem akar versenyezni - tartsa meg a melegv�r�j�t! Sokan azt hiszik, hogy a westernlovagl�shoz r�gt�n felt�tlen�l egy quarter vagy paint horse-ra van sz�ks�g. Ezekre a specializ�lt fajt�kra tal�n a versenyz�knek van sz�ks�g�k, de egy "norm�l" szabadid�lovast boldogg� tehet egy western m�dra lovagolt melegv�r�, teliv�r vagy ak�r egy hidegv�r� is. Egy ideje a komolyabb versenyeken is sz�p sz�mban k�pviseltetik magukat a quarteren, painten �s appaloos�n k�v�l m�s fajt�k is - a n�met bajnoks�gon t�bb oszt�lyban is l�thattunk egy Eliot nev�, csodasz�p, melegv�r� her�ltet, amely az egyik sz�mban m�g bajnok is lett! Reiningen l�ttam m�r p�tty�s arabokat, haflingikat �s crioll�kat - �s egy izlandit a trailp�ly�n!
Ennek ellen�re annak, aki t�nyleg a nagy versenyekig akar eljutni, aj�nlott egy �r�klak�s �r��rt megfelel� quarter horse-t, paint horse-t vagy appaloos�t venni - m�sf�l milli� forint egy j�, sikeres, j� v�rvonalb�l sz�rmaz� reiningl��rt az az �r, amivel mindenk�ppen sz�molni kell - ami nem is nagyon t�r el a j� ugr�- vagy d�jlovagl� lovak�t�l, amelyek alv�s k�zben h�trafel� is tudj�k teljes�teni a programjukat...
De k�z�l�nk kinek vannak meg MAG�NAK is a k�pess�gei, hogy egy IGAZI versenyen - �s itt z�rjuk ki a kisebb, helyi rendezv�nyeket - r�szt vegyen? Egy j� l� hozz�seg�tHET a gy�zelemhez, ha az, aki rajta �l, szint�n tudja, hogyan kell kezelni egy ilyen t�k�letesen lovagolt lovat. K�l�nben ugyanis ugyanaz a dilemma, ami sok "nom�l" ist�ll�ban is: a kisl�ny kap egy d�jlovagl� csod�t h�t sz�mjegy� �sszeg�rt, b�r alig tudja meg�lni �get�sben, a l� n�h�ny h�t alatt mindent elfelejt, "ellovagl�dik", �s �r�nak m�r a fel�t sem �ri.

A legf�bb szempontok

De t�rj�nk vissza a fajt�khoz. Milyen fel�p�t�se legyen a t�k�letes westernl�nak? Nos, ahogy mondtuk, att�l f�gg, mit akarunk vele csin�lni.
Egy pleasure, vagyis hobbi quater horse-t m�s ir�nyelvek szerint �rt�kelnek, mint egy reining- vagy cuttinglovat, �s ennek a cikknek a kereteit meghaladja, hogy a k�llem finoms�gaiba is belemenj�nk. Egy�bk�nt vannak hozz��rt� teny�szegyes�letek, amelyek nagyon szerte�gaz� felvil�gos�t� munk�t v�geznek; ha teh�t PONTOSAN akarja tudni, hogyan kell kin�znie egy quaternek, paintnek, appaloos�nak vagy b�rmely m�s "western"-fajt�nak, forduljon a megfelel� egyes�lethez. A hobbilovas sz�m�ra - �s ez a legnagyobb t�bora azoknak, akik a westernlovagl�s mellett d�ntenek, mivel tulajdonk�ppen tele lett a h�cip�j�k ezzel a "versenym�ni�val" a hagyom�nyos st�lusban - az ilyen finoms�gok nem sokat sz�m�tanak. Boldogulni kell a l�val, szeretni, legyen eg�szs�ges, ne legyen testi hib�ja, amelyek negat�v terhel�st jelentenek neki - �s k�sz.
Minden m�s csak azokra vonatkozik, akik komolyan szeretn�nek versenyezni.

A felszerel�s

Azt, hogy mi a westernnyereg, biztosan nem kell k�l�n le�rni, �n�k k�z�l biztosan mindenki l�tott m�r �let�ben legal�bb egyszer ilyet. A westernnyereg pontos fel�p�t�se pedig szint�n meghaladja ezen cikk kereteit, a sok szakkifejez�s pedig csak a zavarr�l gondoskodna.
Teh�t fogjuk r�vidre: a westernnyereg egyr�szt egy v�zb�l �ll, amely f�b�l vagy speci�lis m�anyagb�l k�sz�l. Ezt a v�zat strapab�r�, k�l�nlegesen kik�sz�tett marhab�rrel vonj�k be. Az �l�fel�letet esetleg m�g ki is p�rn�zz�k, majd m�g egy r�teg b�rrel vonj�k be.
Egy westernnyereg s�lya 10 kg-t�l ak�r majdnem 30 kg-ig is terjedhet, az �p�t�s m�dj�t�l �s att�l f�gg�en, mire akarj�k haszn�lni. Az �rat tekintve egy jobb min�s�g� westernnyerget �jonnan k�r�lbel�l 200-250 000 Ft-t�l lehet beszerezni, felfel� - k�l�n�sen a shownyergekn�l - a hat�r a csillagos �g. A westernnyereg nagyon j� tart�st biztos�t a lovasnak, de nem �l rajta olyan "k�zel" a l�hoz, mint az angol nyeregben. A s�lypontnak optim�lis esetben kiss� h�tra kell tol�dnia, ahogy ezt a westernnyergek "atyj�t�l", a vaquero-nyeregt�l is ismerj�k. Haszn�lati c�lt�l f�gg�en k�l�nb�z� kivitel�ek l�teznek. M�ly �l�fel�let, lapos �l�fel�let, kerek sz�rny, sz�gletes sz�rny, nagy szarv, kis szarv, hossz� szarv, vastag szarv. Neh�z kengyel, k�nny� kengyel stb. MINDEN westernlovas �ghoz megvan a megfelel� nyereg, vagyis miel�tt elinduln�nk v�s�rolni, pontosan tudnunk kell, mit szeretn�nk vele csin�lni - egy pleasure-nyereggel reiningben lovagolni ugyanolyan ostobas�g lenne, mint egy d�jlovagl� versenyen ugr�nyereggel megjelenni. A "norm�l" hobbilovasnak azt aj�nlan�m, hogy olyan nyerget keressen, amely a s�lypontot h�tra teszi, �s a lovas s�ly�t j�l elosztja az eg�sz l�h�ton. A magas "cantle" �s h�ts� nyeregk�pa j� tart�st ad - vagyis egy olyan nyereg, amely a kaliforniai westernnyergeket ut�nozza, biztosan nem rossz v�laszt�s.
Azt�n term�szetesen egy �gynevezett "pad" is ker�l a nyereg al� - a piacon pedig persze itt is van mindenf�le c�lszer� �s haszontalan dolog, a legjobb, ha egyszer�en kipr�b�ljuk �ket, de soha ne felejts�k: a legdr�g�bb "pad" sem akad�lyozza meg a rossz nyereg nyom�s�t!
V�g�l eljutunk a kant�rakhoz - itt pedig a v�laszt�snak nagym�rt�kben a l� tud�s�t�l kellene f�ggnie. A kik�pz�st �ltal�ban bosallal kezdik, egy zabla n�lk�li kant�rral, amely val�sz�n�leg a spanyol orrf�kb�l alakult ki. Ut�na k�vetkezik a "snaffle", egyfajta �gynevezett "v�zfesz�t�zabla", ha valamivel v�konyabb, �gy �lesebb is, mint ennek eur�pai v�ltozatai. V�g�l van m�g minden lehet� �s lehetetlen, sima, csupasz, f�nyes, d�szes zabla: ezek az �gynevezett "shank bit"-ek. Sohasem szabad elfelejteni, hogy ezek FESZ�T�ZABL�K. Egy hevesebb r�nt�s s�lyosan megs�rtheti a l� sz�j�t, s�t ak�r az �llkapcs�t is elt�rheti! A KOMOLYABB FESZ�T�ZABL�K CSAK PROFIKNAK VAL�K! Mindegy, hogy westernlovagl�sr�l vagy b�rmi m�sr�l van sz�. Nem egyszer�en az a megold�s - ahogy az mostan�ban sajnos igen divatos -, hogy sz�ps�ge szerint v�lasztunk zabl�t, �s egyszer�en kicser�lj�k az addig j�l bev�lt csukl�s csik�zabl�t, b�rmilyen sz�pen �s finoman reag�lt is r� eddig a l�. Ne d�lj�n be a "divatdikt�toroknak" - egyszer�en hagyja ott a lovasboltban ezeket az eszk�z�ket, �s maradjon meg a j�l bev�lt zabl�n�l!
Most j�n m�g maga a kant�r, amiben nincsenek igaz�n jelent�s k�l�nbs�gek az angol lovagl�shoz k�pest. Az orrsz�jat ebben a form�ban a kant�ron alig ismerik, helyette egy �gynevezett "cavecon"-t h�znak �t a kant�r alatt, ami csak akkor l�p akci�ba, ha a l� hevesen kit�tja a sz�j�t. A sz�rak t�bbnyire osztottak, �s k�r�lbel�l k�t-k�t m�ter hossz�ak - ez id�nk�nt meglehet�sen ideges�t� lehet, vagyis mindenkinek azt tan�csolom, el�sz�r k�sse �ssze egy csom�val a k�t sz�rat, sz�ks�g eset�n r�vid�tse is meg �ket, kezdetben sokkal egyszer�bb �gy boldogulni.
A lovasnak "felszerel�sb�l" v�gs� soron nem sok mindenre van sz�ks�ge. Csak egy sz� a farmerben lovagl�sr�l - az eur�pai �zletekben v�s�rolhat� farmereknek t�l kem�ny a bels� varr�sa, ami egy hossz� kilovagl�son kegyetlen�l "h�sbav�g�" lehet. Pr�b�ljon meg ink�bb egy western szak�zletben beszerezni egy megfelel� m�ret� "wrangler" vagy "cowboy" farmert. Ezekn�l a bels� varr�s csup�n egy egyszer� varr�s, �s nem a speci�lis farmervarr�s. Az �gynevezett "boot cut"-os farmerok is j�k, ezekn�l a nadr�g sz�rait �gy szabt�k, hogy k�nnyen r� lehet h�zni �ket a csizm�ra. �s mindig gondoljunk arra, hogy lovagl�farmerb�l kicsit hosszabbat vegy�nk, mert amint fel�l�nk a nyeregbe, a nadr�g sz�ra automatikusan kiss� feljebb cs�szik!
A westernkalap mifel�nk csup�n divatos kieg�sz�t�, csak a versenyeken el��r�s - de MINDENKINEK azt tan�csolom, mindezek ellen�re maradjon meg a r�gi j� lovagl�kobakn�l - saj�t biztons�ga �rdek�ben! Id�k�zben megjelentek olyan kobakok is a piacon, amelyekre r� lehet h�zni egy westernkalapot, de ezek persze nem olcs�k.

3. gyakorlati tipp:

Gondolkodni, n�zni, csin�lni!

Sz�val, ism�t valami praktikusat kipr�b�l�sra. Ha tartotta mag�t legut�bbi tippemhez, �s egyszer hosszabb ideig egyszer�en laza sz�rral lovagolta a lov�t, elkezdhet�nk �t�llni a nyakreiningre. Amikor ford�tja a lov�t, d�rzs�lje meg egy�rtelm�en az ellenkez� oldali sz�rral a nyak�n - ha teh�t jobbra akar fordulni, a bal oldali sz�rral. Ezzel egy id�ben jobb kez�t messzire ny�jtsa ki, �s helyezze �t a s�ly�t. Adjon egy pillanatnyi gondolkod�si id�t a l�nak. �ltal�ban m�r ilyenkor a k�v�nt ir�nyba kell fordulnia, vagy legal�bb a fej�t jobbra kell ford�tania, mintha azt k�rdezn�, "h�t te mit akarsz?" Adjon neki meger�s�t�st, �s enyh�n hajtsa el�re, sz�ks�g eset�n m�g egyszer h�zza meg a jobb sz�rat - �s a l� vonakodva ebbe az ir�nyba fog fordulni. Ok�, stop, kiad�s dics�ret, megint egy darabig egyenesen lovagolni, azt�n megpr�b�lkozni a m�sik oldallal. Kezdetben ne vigye t�lz�sba, a l�nak is kedv�t kell lelnie a dologban. Ezut�n lassan n�velje a fordul�sok sz�m�t - de maradjon meg a l�p�sn�l. Semmit sem kock�ztatunk, a lova eddig hozz�szokott a r�vid sz�rhoz, meg kell tanulnia saj�t utakat keresni.
Ha a fordul�s m�r megy, beh�zhatja a kez�t, �s egy id� ut�n m�r csak az ellent�tes oldali sz�rral meg kell d�rzs�lni �s a s�ly�t �thelyezni. Egyszer�en csak n�zzen arra, amerre menni akar, k�pzelje azt, hogy motoron �l - ott is szinte csak a s�ly�val korm�nyoz, kev�sb� k�zvetlen�l mag�val a korm�nnyal. Mostant�l "gondolja" ki az �tir�nyt. Oda akar menni, �s oda is �r - �s k�sz. Persze lehet, hogy a lova ezt a fejbeni fordulatot vonakod�ssal vagy ak�r ellenkez�ssel k�rd�jelezi meg - maradjon nyugodt, de hat�rozott, �s semmik�ppen se engedje arra menni a lovat, amerre �ppen akar. Egy westernl�nak nagyon j�l neveltnek kell lennie, k�l�nben a lovagl�s ebben a st�lusban sem szerez sok �r�met, ezt garant�lhatom!
N�h�ny nap vagy h�t m�lva - voltak m�r olyan lovaim is, amelyek egy �ra alatt is meg�rtett�k - a lova, amint a nyak�n �rzi a sz�rat, "ki fog t�rni" el�le, �s az ellenkez� ir�nyba fordul, ha ugyanakkor egy kis nyom�st gyakorol r� a l�b�val, �s a k�v�nt ir�nyba n�z. Minden tov�bbi most m�r csak az id� �s a tud�sa k�rd�se. Egyszer azt�n a n�z�knek az lesz az �rz�s�k, hogy a puszta gondolat el�g, hogy a lova arra menjen, amerre akarja. Val�j�ban azonban a jelei olyan finomakk� v�ltak, hogy egy k�v�l�ll� sz�m�ra m�r alig �szrevehet�ek.
A lovak �rz�keny �llatok. Egy alig egy gramm s�ly� legyet is meg�reznek a sz�r�k�n, �s c�lzott megr�zk�d�ssal kergetik el. Mi�rt gondolj�k h�t olyan sokan, hogy ezeket az �llatokat kem�ny k�zzel, �lland� r�ngat�ssal �s kopog�ssal kell ir�ny�tani? Mindennek az igazi d�jlovagl�sban sincs semmi keresnival�ja, ezt b�rmelyik j� lovas meger�s�theti. A kevesebb itt is t�bb - ha j�l csin�lja, �s lova nem szenved rendk�v�li lelki k�rosod�st�l, elj�n az a nap, amikor a fog�val is meg tudja ford�tani �s ir�ny�tani a lovat! Vagy ak�r t�nyleg a puszta gondolattal?
No j�, haladjunk csak l�p�sr�l l�p�sre. Ahogy a h�res k�nai is mondta: "A vil�g leghosszabb �tja is az els� l�p�ssel kezd�dik". �n pedig most megtett egyet.

Forr�s: Pointernet