Most h�t mindenkit arra k�rek, csukja be a westernreg�nyeket, dobja a legh�ts� sarokba a Lex Barker, Terence Hill �s John Wayne vide�kat, �s induljon velem egy kis id�utaz�sra a westernlovagl�s kezdeteihez. Utaz�sunk Amerik�t�l messze kezd�dik, pontosan a "nagy v�z" innens� oldal�n.

Ib�ria

Az Ib�riai-f�lszigetet Spanyolorsz�ggal �s Portug�li�val egyszer�en MINDEN nagy lovagl�si m�d b�lcs�j�nek nevezhetj�k.
A westernlovagl�snak is itt volt az eredete -a doma vaquera, a spanyolok �si lovagl�st�lusa. A doma vaquera (nyers ford�t�sban a doma szel�d�t�st, kik�pz�st, a vaco pedig tehenet, marh�t jelent) egyfajta haszn�lati lovagl�s, amely Spanyolorsz�gban m�g ma is megtal�lhat�; �s mindenkinek csak aj�nlani tudom, hogy egyszer menjen el az Ib�riai-f�lszigetre, �s n�zze meg. Maga a l� �s a lovas felszerel�se is er�sen eml�keztet a mai westernfelszerel�sekre. Csak a lassz� vagy a riata, ahogy Kaliforni�ban nevezik, eredeti amerikai tal�lm�ny. Spanyolorsz�gban �s Portug�li�ban a nagyon agressz�v marh�kat garroch�nak nevezett hossz� botokkal ir�ny�tott�k, amely hasonl� form�ban a d�l-franciaorsz�gi guardianokn�l (akikn�l a lovagl�si m�d gy�kerei val�sz�n�leg ugyanazok, mint az ib�riai st�lusn�l) is megtal�lhat�. Amerikai fajt�rsaikkal, a longhornokkal ellent�tben a fekete viadalbik�knak nincsenek g�tl�saik, ak�r az embert is megt�madj�k - hiszen �vsz�zadok �ta agresszivit�sra teny�sztik �ket, amire az ar�n�ban sz�ks�g is van. Ez�rt amennyire csak lehet, a marhap�sztorok t�vol tartj�k magukat t�l�k, �s egy nagyon fordul�kony, intelligens �s f�leg SZABADON, �N�LL�AN DOLGOZ� l�ra vannak r�utalva, amely a legkisebb s�ly�thelyez�st is azonnal �j jelk�nt �rtelmezi.

La conquista

A konkviszt�dorok 1492-t�l nem csak nemes lovaikat, hanem lovagl�si m�djukat is magukkal vitt�k az �jvil�gba. �s ahogy a lovak, apr�nk�nt a lovagl�si m�d �s a felszerel�s is megv�ltozott. A lovak elvadultak, �s olyan j�l alkalmazkodtak a megv�ltozott k�r�lm�nyekhez, hogy hamarosan milli�sz�m k�boroltak a pr�rin - ezek voltak a mesten�k, amelyeket k�s�bb muszt�ngoknak is neveztek, ami tulajdonk�ppen semmi m�st nem jelent, mint v�ndorl�t, k�borl�t.
Az ib�riai lovagl�tudom�ny finoms�gait kiz�r�lag a legfontosabbakra reduk�lt�k - az els� parasztoknak �s telepeseknek, akik Hispaniol�ra, majd k�s�bb a sz�razf�ldre l�ptek, alig volt fogalmuk a j� lovagl�sr�l, hiszen ez mindig is a nemess�g �s a kl�rus privil�giuma volt. De hogyan lehetett volna ilyen hatalmas f�ldet �kr�kkel megh�d�tani? Azt mondj�k, Amerika lovak n�lk�l nem v�lhatott volna Amerik�v� - ami igaz is. Mindenhol �s mindenhez lovakra volt sz�ks�g. Ez�rt a telepesek �s kalandv�gy�k �j nemzete egyszer csak k�nytelen volt megtanulni lovagolni, hogy le tudja k�zdeni az �ri�si t�vols�gokat.

Az �jvil�g

Amerik�t a "kisemberek" teremtett�k. Parasztok, akik �gy l�tt�k, Eur�p�ban m�r nincs j�v�j�k a t�ln�pesedett �s j�rv�nyokt�l szenved� vil�gban, Amerik�ba v�ndoroltak egyetlen rem�nnyel - a saj�t f�ld lehet�s�g�vel. R�viden: a kezdetekkor Amerik�ban csupa gyakorlati szakember �lt. Minek kellene egy lovat �sszeszedni, �s mindenf�le haszontalan bolonds�gra tan�tani? Futni tudjon, l�pni jobbra meg balra, el�re �s h�tra - �s f�leg "ne j�rjon butas�gon az esze". �gy alakultak ki a "westernlovak" - de a ma �gy nevezett fajt�k csak sz�zadunkban j�ttek l�tre (az appaloos�t kiv�ve, de err�l k�s�bb). Ugyan�gy az agressz�v viadalbik�k sem voltak j�k semmire - szel�d �s k�nnyen kezelhet� marh�kra volt sz�ks�g, amelyek h�zt�k a szekeret vagy az ek�t, tejet adtak, �s el�g h�s n�tt a bord�ikon.
A lovagl�s ezen a f�ld�n nem "l'arte pour l'arte" volt, ahogy Eur�pa magasabb k�reiben - hiszen ezek a "magasabb k�r�k" itt m�g nem is l�teztek. Csak k�s�bb, amikor �j-Anglia �llamaiban �s a d�li �llamokban kifejlesztett�k az els� �ltetv�nyeket, jelent meg egy "�j" lovagl�st�lus, amely azonban soha nem l�pte t�l t�ls�gosan messzire ezeknek az �llamoknak a ter�let�t: az �ltetv�nyes st�lus, az eur�pai lovagl�s k�zvetlen lesz�rmazottja.

Az �j lovagl�st�lus

Aki azonban naponta a l� h�t�n �lt, a "k�nyelmesebb" v�ltozatot v�lasztotta, ami �ppen az a st�lus volt, amit a spanyolok hagyom�nyoztak r�juk. Sokat nem v�ltozott az�ta, egyszer�en mindent a legsz�ks�gesebbre cs�kkentettek �s egyszer�s�tettek - a felszerel�st�l kezdve mag�ig a lovagl�sig. Magasiskola - minek? Ez sem a marh�kat, sem az indi�nokat nem hatotta volna meg k�l�n�sebben. A mai westernlovagl�snak mindenesetre szinte semmi k�ze sincs hozz�.
Valamikor teh�t az ib�riai nyeregb�l - val�sz�n�leg k�zvetlen�l a vaquero-nyeregb�l - ki kellett fejl�dnie a westernnyeregnek. �s mivel a lassz�t valamihez csak oda kellett er�s�teni a marh�k befog�sakor, ha nem akart�k, hogy kirep�ljenek a nyeregb�l, a vaquero-nyereg els� k�p�j�b�l szarvat form�ltak. Lassan elt�nt a birkab�r, szalma helyett f�t haszn�ltak, nyeregv�zat adtak a nyeregnek, �s az eg�szet az am�gy is b�s�gesen rendelkez�sre �ll� marhab�rrel vont�k be - kezdetben legal�bbis cserzetlen b�rrel, ahogy a buckaro�k (a kaliforniai cowboyok) mai felszerel�si t�rgyai is sejtetni engedik. �gy lassank�nt a st�lusban �s a lovak kik�pz�s�ben is k�l�nbs�gek alakultak ki, amelyek vil�gos �szak-d�li �s kelet-nyugati �zl�sr�l tan�skodnak.
Nyugaton - vagyis Kaliforni�ban, Oregonban �s Nevada egyes r�szein - ma is a buckaroo vagy kaliforniai vaquero st�lus tal�lhat� meg, amely m�g nagyban eml�keztet a konkviszt�dorok �r�ks�g�re, �s amellyel hasonl� form�ban Mexik�ban is tal�lkozhatunk. D�len, Arizona, Texas �s k�rny�k�k sivatagos �llamaiban a ma "texasi"-k�nt ismert st�lus terjedt el, amely egy kicsit m�g gyakorlat-orient�ltabb, mint a kaliforniai. Min�l messzebbre megy�nk keletre, ann�l ink�bb �rezhet�v� v�lik m�g ma is Eur�pa befoly�sa - �ppen a ganglovakn�l, amelyek figyelemre m�lt� m�don mindannyian a keleti �llamokb�l erednek, r�gen �s ma is az �ltetv�nyes st�lus a legkedveltebb lovagl�si m�d. A t�k�letes k�z�putat a szinte elfeledett rancher lovagl�si m�d k�pezi, amely a k�t lovagl�si m�d legjav�t �tv�zi egybe, �s val�sz�n�leg azokban az �llamokban gyakorolt�k, amelyek szint�n "valahol k�z�pen" voltak, ez�rt nem tartoztak Amerika egyik fel�hez sem, de mindk�t ir�nyb�l befoly�solt�k �ket. Nagy k�r, hogy ez a lovagl�si m�d szinte teljesen elt�nt.

"Westernlovak" - t�pusok �s elterjed�s

Hogy r�vidre fogjam: "A" westernl� nem l�tezik. Legal�bbis t�rt�nelmi defin�ci� szerint. Ahogy az emberekn�l, Amerika a lovakn�l is szab�lyos olvaszt�t�gely volt, amelyb�l sosem j�tt l�tre semmi egys�ges.
Ahogy a lovagl�si m�dokn�l, a lovak k�z�tt is jelent�s k�l�nbs�gek voltak �s vannak: keleten az "angol" t�pus nagyon elterjedt - p�ld�ul az amerikai saddlebred. D�len a r�gi ib�riai t�pus az els� leteleped�sek kor�b�l - Florida cracker, chincoteague p�ni, banker p�nik - mindannyian kicsit a gal�ciai kisl�ra eml�keztetnek, amely az els� haj�kkal �rkezett Florid�ba. D�lnyugaton - vagyis a mexik�i hat�rn�l, ahol a spanyolok feltehet�en el�sz�r sz�lltak partra - er�sen ib�riai t�pus az uralkod�. A ma m�g l�tez� vadlovakn�l ezt "spanyol muszt�ngnak" nevezik, �s az egyik �r�kbefogad� �llom�son t�nyleg l�ttam egy lovat, amely hihetetlen�l hasonl�tott a spanyol l�ra.
Az �gynevezett quarter horse sz�zadunk term�ke, �s nem felt�tlen�l olyan t�pus� l�, amelynek a h�t�n Amerik�t megh�d�tott�k. Azok viszont m�r quarter horse-ok voltak, �s nem spanyol muszt�ngok, amelyek ism�t �tkeltek a nagy v�zen, �s Eur�p�ban "val�di cowboy-westernl�k�nt" mutatt�k be �ket. A paint t�rt�nete sem m�s - csak �pp ezek a lovak tark�k, �s nem egysz�n�ek.
Kiv�tel az appaloosa r�gi t�pusa, amely azonban ma m�r szinte nem l�tezik, �s amelyet a Palouse foly� mellett �l� nez perce indi�nok alak�tottak ki. Az "a horse from Palouse"-b�l (palouse-i l�b�l) valamikor "a Palouse" (Palouse-i) lett, azt�n pedig "appaloosa".
Ha felt�tlen�l val�di westernl�nak akarunk nevezni egy l�t�pust, v�lem�nyem szerint a k�l�nb�z� muszt�ngfajt�k �rdemlik meg legjobban - hiszen gyakran ezek a kicsi, rendk�v�l szel�d �s intelligens lovak voltak azok, amelyeket a telepesek �s az indi�nok egyar�nt befogtak, megszel�d�tettek �s haszn�ltak.
Ugyanakkor a muszt�ng nem fajta, hanem - mint egy�bk�nt minden amerikai fajta - meglehet�sen tarka kever�k t�bb� vagy kev�sb� felh�g�tott spanyol v�rrel ereiben. A quarterek, paintek vagy appaloos�k sokat dics�rt "cow sense"-e tal�n nincs meg benn�k - de mi�rt is kellene egy vadl�nak b�rmit is tennie egy teh�nnel? De l�ttam m�r, ahogy muszt�ngok t�k�letesen elv�lasztottak, "cuttoltak" egy szamarat.
Azok a nyakt�r� akci�k azonban, amelyeket egy quarter horse a cutting versenysportban v�gez, egy gazdas�gosan gondolkod� muszt�ngnak biztosan nehez�re esn�nek. De, ahogy mondtuk, a westernlovagl�s kezdeteinek ahhoz, amilyen ma, nem sok k�z�k van - legal�bbis m�r nem azonosak, mivel a fejl�d�s tov�bbhaladt. A haszn�lati �llatb�l szabadid�partner lett, ami �ltal�nosan nagy fordulatot jelez a lovagl�s t�rt�net�ben…

A cowboyok Eur�p�ban

El�sz�r az �lom… Hogy Eur�p�ban mikor kezd�d�tt pontosan a western-�r�let, nem lehet d�tumhoz k�tni, de m�r a hatvanas-hetvenes �vekben l�teznie kellett, amikor egy f�rfir�l kezdtek besz�lni: Jean Claude Dysli-r�l, aki az els�k egyike, ha nem az els� volt, aki westernlovakat hozott Eur�p�ba, �s bemutatta �ket. A laza elegancia �s az "egyszer�" b�n�sm�d, a l� mint partner �s nem mint sportszer - mindezek bombak�nt hatottak.
A hatvanas �s hetvenes �vek t�v�sorozatai �s mozifilmjei szint�n nagyot seg�tettek a trendnek - �szint�n, ki nem tudja, ki volt Ben, Hoss �s Little Joe? N�h�ny Karl May reg�ny megfilmes�t�se - k�l�n�sen a Winnetou� - tov�bbi l�k�st adott az eg�sznek. Amikor azt�n m�g Bud Spencer �s Terence Hill is kaotikus-vid�m, �k�ll�b�l� du�k�nt bizonytalan�totta el a vadnyugatot, val�sz�n�leg minden kisfi� �s kisl�ny el�tt vil�gos volt: cowboy leszek!
Azonban m�g sok�ig tartott, am�g a westernlovagl�s t�nylegesen elterjedt Eur�p�ban. Nagyon is lehets�ges, hogy kezdetben a "norm�lis" lovasok ugyanolyan bolonds�gnak tartott�k, mint azokat az izlandi t�lt�z� bozontos "sz�rnyeket".
… azt�n a fordulat: De elterjedt - ak�r a j� h�rver�snek, ak�r a j� kik�pz�knek vagy a teny�szegyes�letek marketing strat�gi�j�nak k�sz�nhet�en - a n�met lovas�let m�r elk�pzelhetetlen a westernlovagl�s n�lk�l.
�s nem egy egykor oly meggy�z�d�ses sportlovas mondott b�cs�t a feh�r nadr�gnak �s az akad�lyoknak vagy a n�gysz�gnek, �s gyermeki �r�mmel poroszk�l "Joe", "Billy" vagy "Whatever" nev� lov�val a vid�ken, v�gre val�ra v�ltva gyermekkori �lm�t. Azonban eltartott egy darabig, m�g az �j lovagl�st�lus teljesen elfogadott� v�lt - de a ganglovak karrierje szinte teljesen ugyanilyen trendet k�vetett.
Ha meg fel�t�nk egy lovas hirdet�si �js�got, az elad� lovak k�z�tt ma m�r gyakran t�bb westernlovat tal�lunk, mint hagyom�nyosan lovagoltat - lehet, hogy lassank�nt elt�nik a r�gi j� n�met melegv�r� �s a n�met lovagl�s?

Sikert�rt�net

Ahov� csak l�p�nk, westernbe botlunk. Majdnem minden ist�ll�ban hever valahol legal�bb egy westernnyereg, �s b�rhol lakik is az ember, a legk�zelebbi westernist�ll�hoz m�r biztosan nem kell a vil�g v�g�re menni. Minden bemutat�n �s a nagy v�s�rokon k�pviseltetik magukat a westernlovasok. N�h�ny �ve k�l�n westernrendezv�nyek is vannak, amelyek m�gnesk�nt vonzz�k a k�z�ns�get.
Csak id� k�rd�se, m�g a m�dia is felfedezi ezt, akkor azt�n a nyilv�nos �s sportcsatorn�kon tal�n hamarosan m�r �l�ben �lvezhetj�k a reining-, trail- vagy cuttingversenyeket! Az �j lovagl�si m�d sikere t�retlen, ma m�r szinte a hagyom�nyos lovasok sz�m�tanak furcs�nak �s eszementnek... A sz�lj�r�s lassan, de biztosan megfordul.
Az egykori �tt�r�knek val�ban siker�lt valami teljesen �jat hozniuk Eur�p�ba, amib�l m�ra szab�lyos ipar fejl�d�tt munkahelyekkel �s folyamatosan n�vekv� rajong�i k�rrel.
T�nyleg csak azt lehet r� mondani: (Cowboy) le a kalappal, micsoda siker!

Gyakorlati tipp

El�sz�r gondolkodni, azt�n lovagolni!
Miel�tt felsz�llna a lov�ra - szabaduljon meg a teljes�tm�ny minden gondolat�t�l! Ez kezdetben meglehet�sen neh�z lehet, f�leg ha �ppen az egyik olyan ist�ll�ban lovagol, ahol a lovas tud�s�t a kup�k �s a l� pap�rjai alapj�n �t�lik meg. "A l�nak dolgoznia kell", hallhatjuk gyakran. Igen? Tal�n gazd�lkodnak ezek az emberek, �rizni val� marh�ik, h�zni val� kocsijuk van? Term�szetesen nem, ezeknek a gyakran sz�nalomra m�lt� lovaknak a munk�ja abb�l �ll, hogy 23 �r�n kereszt�l sz�pen kicsinos�tva a boxban �lljanak, majd egy �r�n �t a legjobbat adj�k a lovasuknak, hogy az azt�n dicsekedhessen a lovarda k�z�ss�ge el�tt. Pomp�s �ll�s egy �llatnak, amely szabadon �lve ak�r 30 kilom�tert is megtesz egy nap, alig alszik t�bbet hat �r�n�l, a nap t�bbi r�sz�ben pedig mozg�sban van! Hi�s�g�t ne a lovon �lje ki - akkor ink�bb keressen m�s sport�gat, amelyben saj�t mag�nak kell testileg meger�ltetnie mag�t.
A legnagyobb baj, amikor valaki �tnyergel a westernlovagl�sra vagy �jonck�nt kezd, a sok klis�, amelyekr�l m�r besz�lt�nk. Mindennek azonnal mennie kell, hiszen olyan egyszer�nek t�nik, r�gt�n az els� �r�n b�szke v�gt�ban akarnak menni a terepen. Ez SOHA nem siker�lhet.
Vagyis kapcsolja ki ezeket a "most azt�n siker�lnie kell" gondolatokat, �s helyettes�tse �ket "biztosan siker�lni fog, nincs stressz, ez j� dolog!" gondolatokkal. L�ttam m�r egyp�rszor, hogy a lovasnak egyed�l ez a gondolata is 180 fokos fordulatot hozott a l� viselked�s�ben.
Ha holnap elmegy az ist�ll�ba, olyan id�pontot v�lasszon, amikor alig van ott valaki, menjen a lov�val a p�ly�ra, a kengyelt eressze kicsit hosszabbra, a sz�rakat laz�bbra - mosoly az arcon, �s indul�s! �gy k�pzelje el a lovagl�st �s a l�val val� kapcsolatot, mint egy t�ncot. A l� a t�ncpartnere, �n vezet. A h�lgyek is biztosan tudj�k, hogy a t�nc egy olyan partnerrel, aki val�ban j�l vezet, nagyon kellemes lehet. Ezt az urak a m�sik oldalr�l szint�n meger�s�thetik, hiszen nagyszer� az a t�ncpartner, aki egy kicsit alkalmazkodik.
�s az eredm�ny? Nem B�R, hanem MERT az egyik partner vezet - biztosan, vonakod�s n�lk�l �s eleg�nsan - rendk�v�li �lvezetet jelent. Csak akkor van v�ge a harm�ni�nak, ha az urak azt gondolj�k, hogy egyenesen v�gig kell h�zniuk a h�lgyet a terepen, �s ekkor mozdul el a kellemess�g t�nyez� a m�nusz tartom�nyba.
Ha a lovast�rsai csendben kinevetik, vagy sz�nakoz�an n�znek �nre - ne is t�r�dj�n vel�k. K�s�bb ugyanis �k lesznek azok, akik odamennek �nh�z, �s halkan megk�rdezik: "Hogy siker�lt ez neked?"

Forr�s:Pointernet