A l�f�l�k rengeteg m�rgez� f�ra, bokorra �s �gy�b n�v�nyre �rz�kenyek, ez�rt a legel� �s k�rny�k�nek ellen�rz�se �lland� feladat a l�tulajdonos r�sz�re. Ha m�r tudjuk melyik n�v�ny �rtalmas a l�nak akkor eltudjuk ker�lni a d�sz�t� c�llal �ltetett m�rgez� n�v�nyek �ltal okozott k�rokat  (egy komoly �s nagy m�lt� lovard�ban tapasztaltuk, hogy elv�laszt� s�v�nynek m�rgez� hat�s� n�v�nyeket �ltettek, amelyet a lovak s�ta k�zben k�stolgathattak (a lovasok term�szetesen nem tudt�k hogy ez k�ros). A lovak �szt�n�sen elker�lnek nagyon sok m�rgez� n�v�nyt, de vannak olyan id�szakok amikor nagyobb a vesz�ly. Ha nincs el�g legelnival� n�v�ny, az �hs�g �s a friss z�ld n�v�nyre val� v�gy miatt lehets�ges hogy megesznek olyanokat is, amelyeket m�sk�l�nben elker�ln�nek. Kora tavasszal a l�d�s m�rgez� n�v�nyek vonz�bbak lehetnek a l� sz�m�ra, mint a ritk�bban n�v� f�. De �vatosnak kell lenn�nk akkor is, ha sz�n�val etetj�k a lovat, mivel nem biztos hogy a v�s�rolt sz�na term�helye megfelel�en ellen�rz�tt. Ha saj�t legel�nk van akkor van r� m�dunk hogy ellen�rizz�k a n�v�nyzetet a megfelel� ismeretek birtok�ban. Senkit sem nyugtathat meg az, hogy eddig m�g nem t�rt�nt baj a lov�val. M�rgez� n�v�nyek 1.1.1. Jakabnapi Agg�f�, Senecio jacobaea , Groundsel 1.1.2. K�z�ns�ges Agg�f�, Senecio vulgaris , Groundsel 1.1.3. Erdei Agg�f�, Senecio sylvaticus , Groundsel 1.2. Sasp�fr�ny, Pteridium aquilinum, Bracken 1.3.1. �szi kikerics, Colchicum autumnale., Autumn crocus 1.3.2. Homoki kikerics, Colchicum arenarium., crocus 1.4. Gy�sz�vir�g, Digitalis, Digitalis 1.5. B�r�k, Conium maculatum, Hemlock 1.6. Nadragulya, Atropa, Atropa 1.7. Sisakvir�g, Aconitum, Aconite 1.8. Zsurl�, Equisetum, Candock 1.9. Fekete f�ldit�k, Bryonia alba., Bryony 1.10. Len, Linaceae, Linaceae 1.11. Torma, Armoracia lapathifolia., Horse-radish 1.12.1 Hunyor, Polygonatum multiflorum (L.) , Hellebore 1.12.2 Hunyor, Polygonatum odoratum (L.) , Hellebore 1.13.1 Feh�r Csillagf�rt (Farkasbab), Lupinus Albus, Lupin 1.13.2 Erdei Csillagf�rt (Farkasbab), Lupinus Luteus, Lupin 1.13.3 Erdei Csillagf�rt (Farkasbab), Lupinus Polyphyllus, Lupin 1.13.3 Csillagf�rt (Farkasbab), Lupinus Augustifolius, Lupin 1.14.1. B�kk�ny, Vicia., Wild pea 1.14.2. Konkoly, Agrostemma., Agrostemma 1.15. Koloncos bajm�ca, Filipendula hexapetala, Dropwort 1.16. Bog�ncs, Carduus, Thistle 1.17. Puszp�ng, Buxus, Ground-box 1.18. Fagyal, Ligustrum, Privet 1.19. Bab�r, Lauraceae, Lauraceae 1.20. Rododendron, Rhododendron, Rhododendron 1.21. Sepr�zan�t , Cytisus scoparius , Broom M�rgez� f�k 2.1. Tiszafa, Taxaceae, Taxaceae 2.2. B�kk, Fagus silvatica, Beech 2.3. T�lgy, Quercus, Oak 2.4. Feh�r vadgesztenye, Aesculus hippocastanum, Horse-chestnut 2.5. K�z�ns�ges di�, Juglans regia , Walnut 2.6. V�r�sfeny� , Larix decidua , Alerce 2.7. Lucfeny� , Picea abies , Spruce 2.8. Erdeifeny� , Pinus silvestris , Pine 2.9. Rezg� ny�r , Populus tremula , Quaking-ash

1. M�rgez� n�v�nyek a legel�n 1.1.1. Jakabnapi Agg�f�, Senecio jacobaea, Groundsel A m�rgez� n�v�nyek k�z�tt a legnagyobb ellens�g az agg�f�. Ez az alkalmazkod� gyomn�v�ny nem t�l term�keny talajon teny�szik, amelyet t�vig lelegelnek. gyorsan terjed olyan helyeken, ahol a lovakat belterjes k�r�lm�nyek k�z�tt tartj�k., ahol a fel�ziott, s�ros, lovak �ltal �lland�an taposott talaj ide�lis �gy�st  jelent sz�mukra. Az agg�f� s�lyos m�jk�rosod�st okoz, �s m�rgez� hat�sa halmoz�d�, vagyis , ha a l� hossz� ideig kis mennyis�get fogyaszt bel�le, az �ppoly k�ros hat�s� lehet, mint ha egyszerre nagy mennyis�get eszik meg bel�le. A fiatal �llatok a leg�rz�kenyebbek, �s a n�v�ny okozta m�rgez�snek egyenl�re nem ismerik a gy�gym�dj�t. z�rt alapvet� fontoss�g�, hogy elpusztits�k a lovak legel��r�l Groundsel Editor: POINTERNET 1.1.2. K�z�ns�ges Agg�f�, Senecio vulgaris, Groundsel Groundsel Editor: POINTERNET 1.1.3. Erdei Agg�f�, Senecio sylvaticus, Groundsel Groundsel Senecio aquaticus, v�zi agg�f� Senecio eurocifolius, keskenylevel� agg�f� Editor: POINTERNET 1.2. Sasp�fr�ny, Pteridium aquilinum, Bracken Hosszabb id� alatt �p�l be a szervezetbe, amikor ez megt�rt�nik m�r nem lehet a lovon seg�teni. A sasp�fr�ny gy�k�rt�rzse �ll�t�lag �tsz�r olyan m�rgez� mint a levele. A sasp�fr�ny olyan enzimet tartalmaz, amely b1 vitamin el�gtelens�ghez vezet �s ideg �s izomrendszeri t�neteket okoz. Bracken Editor: POINTERNET, 1.3.1. �szi kikerics, Colchicum autumnale., Autumn crocus Hosszabb id� alatt �p�l be a szervezetbe. Autumn crocus Editor: POINTERNET, 1.3.2. Homoki Kikerics, Colchicum arenarium, crocus Hosszabb id� alatt �p�l be a szervezetbe. Colchicum arenarium Editor: POINTERNET, 1.4. Gy�sz�vir�g, Digitalis, Digitalis Az agg�f�h�z hasonl�an a gy�sz�vir�g is jobban izlik a l�nak sz�r�tva a sz�n�ban, mint frissen. Kb. 30 gramm m�r v�gzetes lehet. A gy�sz�vir�g m�rgez�s t�netei k�z�tt szerepel a r�ng�g�rcs �s a l�gz�s neh�zs�g, s a hal�l r�vid id�n bel�l bek�vetkezik. Digitalis Editor: POINTERNET, 1.5. B�r�k, Conium maculatum, Hemlock A b�r�k hasonl� m�don puszt�t� n�v�ny, b�r abb�l nem n�h�ny dek�t, hanem nagyobb menyis�get, 1-2 kg-t kell elfogyasztani ahhoz, hogy hal�lt okozzon. Hemlock Editor: POINTERNET, 1.6. Nadragulya, Atropa, Atropa A nadraguly�k minden tagja m�rgez�. Atropa Editor: POINTERNET, 1.7. Sisakvir�g, Aconitum, Aconite Aconite Aconitum anthora, m�reg�l� sisakvir�g Aconitum variegatum subsp gracile, tarka sisakvir�g Aconitum vulparia , farkas�l� sisakvir�g Aconitum napellus, Editor: POINTERNET, 1.8. Zsurl�, Equisetum, Candock Equisetum Equisetum arvense, mezei zsurl� Equisetum hiemale, t�li zsurl� Equisetum palustre , mocs�ri zsurl� Equisetum ramosissimum , hossz� zsurl� Equisetum telmateia, �ri�s zsurl� Equisetum pratense, Editor: POINTERNET, 1.9. Fekete f�ldit�k, Bryonia alba., Bryony Bryony Bryonia dioica, piros f�ldit�k Editor: POINTERNET, 1.10. Len, Linaceae, Linaceae Linaceae Linum usitatissimum ,h�zi len Linum catharticum, b�kalen Editor: POINTERNET, 1.11. Torma, Armoracia lapathifolia., Horse-radish Horse-radish Armoracia rustica , k�z�ns�ges torma Editor: POINTERNET, 1.12.1 Hunyor, Polygonatum multiflorum (L.) , Hellebore Hellebore Helleborus dumetorum , kisvir�g� hunyor Helleborus niger, fekete hunyor Helleborus odorus , illatos hunyor Helleborus purpurascens, pirosl� hunyor Editor: POINTERNET, 1.12.2 Hunyor, Polygonatum odoratum (L.) , Hellebore Polygonatum odoratum, Helleborus niger (Ranunculaceae ) Editor: POINTERNET, 1.13.1. Feh�r Csillagf�rt (Farkasbab), Lupinus Albus, Lupin Lupin Editor: POINTERNET, 1.13.2. Erdei Csillagf�rt (Farkasbab), Lupinus luteus, Lupin Lupin Editor: POINTERNET, 1.13.3. Erdei Csillagf�rt (Farkasbab), Lupinus polyphyllus, Lupin Lupin Editor: POINTERNET, 1.13.4. Csillagf�rt (Farkasbab), Lupinus Angustifolius, Lupin Lupin Editor: POINTERNET, 1.14.1. B�kk�ny, Vicia., Wild pea Wild pea Editor: POINTERNET, 1.14.2. Konkoly, Agrostemma., Agrostemma Agrostemma Editor: POINTERNET, 1.15. Koloncos bajm�ca, Filipendula hexapetala, Dropwort Dropwort Filipendula hexapetala, koloncos legyez�f� Filipendula ulmaria , r�ti legyez�f� Filipendula vulgaris, koloncos legyez�f� Editor: POINTERNET, 1.16. Bog�ncs, Carduus, Thistle Thistle Editor: POINTERNET, 1.17. Puszp�ng, Buxus, Ground-box Buxus Buxus sempervirens , �r�kz�ld puszp�ng Editor: POINTERNET, 1.18. Fagyal, Ligustrum, Privet Privet Ligustrum vulgare, k�z�ns�ges fagyal Editor: POINTERNET, 1.19. Bab�r, Lauraceae, Lauraceae Lauraceae Editor: POINTERNET, 1.20. Rododendron, Rhododendron, Rhododendron Rhododendron Editor: POINTERNET, 1.21. Sepr�zan�t , Cytisus scoparius , Broom Cytisus scoparius Cytisus hirsutus, borzas zan�t Cytisus laburnum, sepr�zan�t Cytisus nigricans, f�rt�s zan�t