pacisoknak
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Fmen
 
PonyClub
 
A szerkesztrl
 
Lovas+
 
Lovas PC-jtkok
 
Ltrtnelem
 
Lovassport
 
Lovasiskola
 
Minden a lovakrl
 
A lovak viselkedse
 
Jrmdokrl
 
L-egszsg
 
Hres lovak
 
rdekessgek
 
Lovas sztr
 
Ltenyszts
 
Csik
 
Ltarts
 
A l kpzse
 
Az istll
 
A lovas felszerelse
 
A l felszerelse
 
Klnleges kpzsek
 
Takarmnyozs
 
Az istll tervezse, kivitelezse

LOVARDK, ISTLLK TERVEZSE, PTSE

Elsz
A magyar emberekben bvpatakknt meghzd lhoz val ktds a gondolkods s vagyoni gyarapods lncainak elszakadsa utn felsznre trt. Ennek egyik jele, hogy szerte az orszgban gombamdra nnek ki a fldbl a lovasiskolk, fedett lovardk. A lovasturizmusban rejl lehetsgek felismerse rvn a plyzati lehetsgek ezt a folyamatot mg gyorstjk. Rendkvl fontos, hogy az ptkezs ezen sajtos terletn hiteles segtsg, szakmai ismereteket tartalmaz knyv legyen a piacon. Az utols vtizedekben komoly tudomnyos munkk jelentek meg a l krnyezet irnti ignyeirl, a lovak korszer elhelyezsrl. Ezek alapjn kszlt a Nmet Lovas Szvetsg szakembereinek munkja, amelynek magyar fordtst adjuk az olvas kezbe. A nmet fordtst lhoz rt ptsz nzte t, egsztette ki.
Szndkunk, hogy korszer, gazdasgosan zemeltethet lovas ltestmnyek plst segtsk.
dr. Hecker Walter
a kiad sorozatszerkesztje

1. KVETELMNYEK A LOVAS-TURIZMUS LTESTMNYEIVEL SZEMBEN
1.1 A l ignyei
Br a l 5000 ve az ember tenysztsi befolysa alatt ll, viselkedst s ltfeltteleivel szemben tmasztott ignyeit illeten nem vltozott lnyegesen. A lovak gyakori megbetegedse s tarts egszsgkrosodsa arra utal, hogy ignyeit nem elgtik ki megfelel mdon s gyakran nem is tartjk, illetve hasznljk megfelelen. Leggyakoribb a sntasg s a lgzszervek megbetegedsei. Ezen a helyzeten csak akkor javthatunk, ha a tarts s a hasznlat hibit kijavtjuk.
1.1.1 Mozgs
A lovak termszetes krlmnyek kztt csapatban, tpllkszerzs kzben, napi tizenhat rt mozognak s ekzben 46 km-t tesznek meg. A mozgs hinya merevsget okoz: az inak, szalagok, zletek elvesztik rugalmassgukat s fokozottan hajlamoss vlnak a megbetegedsre. A mozgshiny ezenkvl akadlyozza a lgzszervek termszetes ntisztul mechanizmust s gtolja az anyagcsert. A mozgsi lehetsgen kvl megfelel, rendszeres munkra is szksg van, olyanra, ami fiziolgis (bemelegts stb.) s nem terheli tl a lovat. Az tmenet nlkli, tlzott s tl hosszan tart ignybevtel kifejezetten kros. Minl inkbb korltozza a mozgs szabadsgt a tartsmd, annl fontosabb az llat edzs- s egszsgi llapotnak megfelel, mindennapi mozgs. ltalban klnsen a magntulajdonban lev lovak mozognak keveset: gyakran csak napi egy rt. Ez tl kevs, ezrt nagyon fontos legelkrl, de legalbb elegend karmrl gondoskodni szmukra. Egyedi tartsnl rvnyes, hogy a legkisebb kifut is tbbet r, mint a semmilyen. A kifutk egsz vben legyenek hasznlhatk. j ltestmnyekben nem ajnlott az lls. Ahol a lovak mg llsokhoz vannak kiktve, legalbb a minimlis mreteket be kell tartani s biztostani kell a szksges mozgsi lehetsget. A mozgslehetsg s a mozgsra val ksztets tekintetben a csoportokban val kifuts tarts a legmegfelelbb tartsforma a l szmra.
1.1.2 Trsas rintkezs
A l termszettl fogva trsas lny. Ha nem veszik tekintetbe ez irny ignyeit, gondok addhatnak a velk val foglalkozsban, st viselkedsi zavarokat is okozhat. Az egyedi, trs nlkli tarts nem felel meg a lnak! Minl kisebb a fajtrsakkal vagy ms llatokkal val rintkezs lehetsge, annl ersebben szorul r a l az emberre mint partnerre.
A fajtrsak kztti rintkezsi lehetsgeket olyan szabadon kell hagyni, amennyire csak a tarts s az pols lehetv teszi. Egyedi tarts esetn az llatok legalbb lthassk, hallhassk s szagolhassk egymst. Ezenkvl mdot kell adni arra is, hogy az a l, ami menekl llatknt csak krnyezetnek lland figyelse s ellenrzse ltal maradhat letben, megfelel mdon rszt vehessen a krltte zajl esemnyekben. Fontos a kzs kifut is.
Fiatal lovak esetben a csoportos felnevelsre kell trekedni, mert csak gy adottak fontos fejldsi ingerek, amelyek elsegtik a normlis trsas viselkedst, egyttal kielgt takarmnyfelvtelre s mozgsra ksztetve az llatot.
1.1.3 Takarmny s takarmnyfelvtel
A takarmny minsgnek, sszettelnek s mennyisgnek kifogstalannak kell lennie s meg kell felelnie az llat ltfenntart, valamint teljestmnyszksgletnek.
A l emszt rendszere olyan felpts, hogy a folyamatos, de legalbb napi tbbszri takarmnyfelvtelt ignyel. A l fajnak megfelel takarmnyozshoz tartozik a strukturlt takarmny megfelel arnya. A takarmny felvtele nemcsak tpllkozs, hanem egyben elfoglaltsg, laztsi lehetsg is.
Kifogstalan tisztasg ivvizet llandan, de legalbb naponta tbbszr kell adni. Ezeket a szempontokat a takarmny trolsakor, valamint az etetsi s itatsi rendszer kialaktsakor figyelembe kell venni.
1.1.4 A klma (hmrsklet, leveg, fny) irnti ignyek
A l eredeti lettere a sztyeppe. Ehhez alkalmazkodott, ezrt jl elviseli mind a magas, mind az alacsony hmrskletet. A lnak a tbbi hzillathoz kpest klnsen fejlett a termoregulcira val kpessge s a nagy hmrsklet-ingadozsra is rzketlen. A hszablyoz kpessg edzhet, a hideg vagy nyitott istllban tartott llatok emiatt kevsb rzkenyek, mint azok, amelyeket meleg istllban tartanak. Az istll hmrsklete mrskelten kvesse a kls hmrskletet.
A lnak - mint menekl llatnak - nagymrtkben specializldott a lgz-szerve, klnsen rzkeny azonban a porra s a kros gzokra, ezrt gondoskodni kell szmra friss levegrl s megfelel lgcserrl. A por- s mikrobatartalom, a leveg relatv pratartalma s a gztmnysg az istllban olyan mrtk legyen, ami a l egszsgt nem krostja.
A legeln a l mg tlen is olyan pihenhelyet vlaszt, ami a szlnek klnsen ki van tve. Ez jelzi, hogy a l a szlben rzi jl magt, a ltartk flelme teht a huzattl gyakran tlzott (a huzat a testnek csak egy rszt r, hvs lgramlat).
Az istllban pl. a szna s a szalma le-dobsakor vagy felrzsakor por keletkezik. A porrszecskk ingerlik a nylkahrtykat s krokozk hordozi is lehetnek. Ez az istll ptsekor azt jelenti, hogy az istll belsejben lehetleg kerlendk a nylt ledobnylsok. rts s bomlsi folyamatok kvetkeztben kros gzok keletkeznek mint pl. az ammnia (NH3) s a knhidrogn (H2S), amelyek mr viszonylag kis tmnysgben is zavarjk a l kzrzett s fokozzk a fertzs veszlyt.
Ms tnyezkn kvl a rossz s tl meleg istllleveg, valamint a nagyfok porterhels is felels a lgutak megbetegedsnek gyakoribb vlsrt.
A napfny termszetes spektruma ersen hat az anyagcserre s pozitv hats az ellenll s teljestkpessgre, tovbb a termkenysgre. Fontos teht, hogy az istllk kell mrtkben el legyenek ltva megfelel minsg fnnyel. Az ibolyntli sugrzs hatsra pl. a l brben D-vitamin keletkezik, ami szmtalan anyagcsere-folyamatban fontos szerepet jtszik. A napi s ves ritmusnak ezenkvl jelents szerepe van pl. a szaporods s a szrvlts irnytsban, ezrt az istllknak kell nagysg ablakaik legyenek, s a l gyakran tartzkodjon a szabadban.
1.2 A vendgek kvnsgai
A lovas vllalkozst klnfle kor s trsadalmi helyzet vendgek ltogatjk. Valamennyien lelkesednek ugyan a lrt, de kvnsgaik, elkpzelseik, ismereteik s lehetsgeik rendkvl eltrk.
A vllalkozs, amely ltartst vllal s/vagy lovagolni tant, szolgltat zem, ezrt j ptmny tervezsekor vagy bvtsekor mindig figyelembe kell venni tagjainak s gyfeleinek rdekeit. Pldul a kvetkez szempontokat:
- A vllalkozsnak megfelel iskolalovakra van szksge.
- Gyermekek szmra megfelel pnik kellenek.
- A gyermekeknek s fiatalok szmra tervezznk helyisgeket, ahol anlkl jtszhatnak, hogy msokat zavarnnak.
- Az iskolalovak rendszerint nagyobb ignybevtelnek vannak kitve, mint a magnlovak, s naponta tbbszr rendelkezsre kell llniuk, ezrt egyedi tartsra van szksgk.
- A ltartk kzl azok, akik a termszet kzeli tartst kedvelik, elnyben rszestik a nyitott istllkat, illetve a csoportos kifuts tartst.
- A tenyszlovak, -kanck s csikik tgas karmokat s nagyobb boxokat, illetve futistllt ignyelnek.
- A felntt lovasok lovagls utn szvesen lnek ssze s cserlik ki lmnyeiket, tapasztalataikat vagy vitatjk meg problmikat. Erre alkalmas hely a trsalg, lehetleg a lovardra nyl kiltssal.
- A lovas sportolk elmleti tudsukat is gyaraptani kvnjk. Az elmleti oktatshoz, valamint klnleges vizsgkra val felksztshez ltestsnk oktattermeket.
- A versenyzk, lovaik versenyekre val felksztshez, szabadtri djlovagl s ugratplyt is ignyelnek.
- A nem versenyz lovas is rtkeli a fedeles lovardn kvli, vonz lovaglsi lehetsget.
- A szilrd termszetes akadlyok (pl. fldhnys, felugrs) a lovas kikpzsben alapvet fontossg eszkzk, ezenkvl a vadszidnyre vagy sszetett versenyekre val felkszlst, tovbb a fiatal l alapkikpzst is szolgljk.
- Szp nyri estket szvesen tltnk a szabadban. Az sszetartozs rzst nagyban fokozhatja a kzs este a grillst krl.
- Akik kzvetlenl a munkbl rkeznek a lovardba, ltzhelyisget s zrhat szekrnyeket ignyelnek az tltzshez.
- A hajtsport szerelmeseinek hajtplykra van szksgk, valamint megfelel helyre a kocsi s a szerszmok trolshoz.
- A mozgssrlt lovasokra is gondoljunk a bejratok s egyb ptszeti megoldsok tervezsnl.
A felsorols termszetesen a vgtelensgig bvthet.
1.3 A vllalkozs clja,
munkaer-gazdlkods
A legtbb lovas ltestmnyt
- lovas- s hajtegyesletek,
- hivatsszer (magn-) intzmnyek,
- mezgazdasgi zemek
mkdtetik. Valamennyire jellemz, hogy ott szolgltatsokat nyjtanak (pl. ltarts s -ellts, lovasok s lovak kikpzse). Ezek a vllalkozsok nemcsak a krnykbeli lovardknak, hanem a tbbi sportnak s szabadids elfoglaltsgnak is konkurencit jelentenek. A vllalkoznak teht igyekeznie kell, hogy ajnlatt versenykpess s legalbb a kiadsokat fedezv, st ha lehet, nyeresgess tegye.
A munkabrek az lland kltsgek jelents hnyadt teszik ki, ezrt a tervezskor j elre gondolni kell a j munkaer-gazdlkodsi felttelek kialaktsra, rvid utakra, a munkaterletek sszer elhelyezsre (pl. a takarmny s az alomanyag az istll kzelben val trolsra), a minl szlesebb kr gpestsre stb. gy a lovanknt tlagosan kb. 120 rnyi munkaid-felhasznls az ellts (de nem az pols) gpestsvel (pl. szllteszkz, kitrgyzberendezs alkalmazsval) lnyegesen, akr a felre is cskkenthet. Az sszerstsnek azonban meglljt parancsol, ha intzkedseinket a l j kzrzete vagy egszsge snylen meg. Sem-mivel sem helyettesthetjk reggelenknt a l s a jszol ellenrzst.
Ezeket a meggondolsokat mr a tervezs korai szakaszban tekintetbe kell ven-ni, az utlagos javts vagy ptls ugyanis meglehetsen kltsges lehet. A ksbbi bvtsekre is jkor gondolni kell, hogy az ptkezs ksbbi szakaszban elvgzend munklatok harmonikusan illeszkedjenek az eredeti tervhez s ne terheljk meg tlsgosan a kltsgvetst.
Az ptkezs megkezdse eltt minden lovas ltestmnyrl rszletes tervet kell kszteni, amely tartalmazza az plet valamennyi cljt s lehetv teszi az ptkezs szakaszos menett.
2. A TERVEZS ADATAI
2.1. Az ignyek meghatrozsa
A lovassportok irnti rdeklds terletenknt nagyon eltr, tapasztalatok szerint a mezgazdasgi terleteken nagyobb, mint az ipari teleplseken. Hogy megtlhessk, az adott terleten milyen igny mutatkozik a meglev vagy jonnan ltestend vllalkozsok irnt, az albbi tnyezket kell megismerni s figyelembe venni:
- a terlet nagysga,
- a lakossg llekszma s korcsoportonknti megoszlsa,
- a terleten tallhat lovak s lovasok szma,
- vonz lehetsg a tereplovaglsra,
- az thlzatba val bekapcsolds,
- a mr mkd lovas vllalkozsok szma s nagysga,
- mkdsk hinyossgai s az ebbl add lehetsgek,
- sajt elkpzelsnk vonzereje,
- ms lehetsgek a lovak elhelyezsre (pl. parasztgazdasgokban),
- a terlet egyb sport- s ms szabad-ids lehetsgei.
2.2. Az ptkezs jogi felttelei
Az j ptkezseknek, bvtseknek, t-ptseknek a lovas vllalkozs esetben is meg kell felelnie a rjuk vonatkoz jogi s ptsi elrsoknak. Rendelet szablyozza pl., hogy egy bizonyos terleten egyltaln ltesthet-e lovas vllalkozs. A szablyozs arra is kitr, hogy a szban forg ltestmny ne veszlyeztesse a kz-biztonsgot, a kzrendet, a tzbiztonsgot, az llatvdelmet stb.
2.2.1. Elzetes engedlyezs
Nmetorszgban az nkormnyzatok az egsz terletet hrom znra osztjk: beptsi terletre, belterletre s klterletre. A hazai jogszablyok jegyzke knyvnk vgn, a Fggelkben tallhat! Szabvnyboltokban beszerezhetk.
Beptsi terlet. A teleplsi nkormnyzat az egsz telepls terletre hasznostsi tervet kszt. Az ebben vzolt elkpzelsek tbbfle ptsi tervben valsulhatnak meg. A hasznostsi terv keretei kztt elksztett beptsi terv meghatrozza, hogy adott terlet milyen fajta hasznostsra szolgl. A lovas vllalkozsok alapveten "sportltestmnyek", a rendezsi terv szerint teht ltalnos lakterleten, klnleges lakterleten, falusi terleten, vegyes terleten, kzponti terleten, ipari terleten s az dls cljait szolgl terleteken egyarnt ltesthet. Ez utbbin azonban csak akkor, ha a terlet rendeltetsnek meghatrozsakor a sportclokat (esetnkben a lovas vllalkozst) kln is megemltettk. Kiv-telesen engedlyezik a lovas vllalkozsok mkdst a kisteleplseken s az ipar-vidkeken, br az utbbi terleteken szakmai szempontbl nem javasolhat. Az ptsrendszet nzpontjbl lovarda ltestsre legmegfelelbb az dlterlet.
Belterlet. Ha a lovas ltestmny olyan helyre plne, amely sszefggen beptett terleten fekszik, akkor a nem ttervezett belterletre vonatkoz szablyok vonatkoznak r. Itt az ptsi trvny szerint akkor engedlyezhet, ha a hasznlat jellege, az ptsi md s a telek beptett terlete beleillik a kzvetlen krnyezetbe. Ilyen terleteken azonban nagyon zavar lehet az istllszag.
Klterlet. Ha a telek az sszefggen beptett terleten kvl fekszik, beptsre nincs meghatrozott ptsi terv. Ahhoz, hogy a lovas ltestmny ptse jogilag lehetv vljon, a terletnek ttervezett kell vlnia, vagyis az nkormnyzatnak ptsi tervet kell ksztenie.
2.2.2. ptsi engedly
Ha az elkpzels a terv szerint engedlyezett, akkor megfelel az egyb (stabilits, tzbiztonsg, hatrtvolsgok, l-latvdelem, klalak stb.) rendeletekben szablyozott elrsoknak is.
2.2.3. Elzetes megbeszls
Minden ptsi krelmet tisztz megbeszls elzzn meg a tervet kszt ptszmrnk s az nkormnyzat ptsi osztlynak tisztviselje kztt. Mieltt a kltsges ptsi krelmet benyjtjuk, cl-szer n. elzetes ptsi elkpzels terjeszteni az ptsi hatsg el.
2.2.4. Szomszdjogi vonatkozsok
Ahol a jvben szomszdjogi problmk vrhatk (pl. a szomszd panaszt tesz a szag, a zaj, a por, a legyek miatt), rdemes olyan megllapodst ktni, amely szerint a szomszd terlet tulajdonosa elre megszabott ellenszolgltats fejben kteles eltrni az emltett kellemetlensgeket. Egyetlen vllalkoz se hagyatkozzk szomszdjval szemben formai jogaira, sokkal inkbb keresse a megegyezst a kzvetlen s tvolabbi krnyk lakossgval. A jl tervezett lovarda nem terheli, hanem gazdagtja a krnyezett. A levegsen tervezett, kellemesen parkostott s szakszeren vezetett lovarda "j cgr".

2.3. zemi adatok
2.3.1. zemnagysg
A lovas ltestmny optimlis nagysga nem adhat meg ltalnos rvnyen.
Befolysolja a terlet nagysga, a telepls jellege (ipari vagy mezgazdasgi terlet), a tervezett szolgltatsok s a cl-csoport, akiknek sznjuk ket (tmeg-sport, gyermekek, felnttek), a legfontosabb szakg (voltizsls, djlovagls, ugrats, military, hajts) s termszetesen az anyagi lehetsgek is. Gyakran engedmnyekre knyszerlnk, m sok plda van arra is, hogy a sznvonalas ltarts s lovaskpzs ott is lehetsges, ahol a krlmnyek nem ppen idelisak.
Az zemnagysg tervezsekor elszr is a lovak szmt kell tekintetbe venni. Minimlis mretknt ltalban 30 lovat szmtanak, a megkvnt terlet nagysga pedig kb. 3 ha (legel s takarmnyterlet nlkl).
Ami mindenkppen szksges:
- 2040 m-es, fedeles lovarda a hozz tartoz mellkhelyisgekkel (trsalg, akadlyraktr stb.),
- lehetleg szabadon ll istllk a hozzjuk tartoz mellkhelyisgekkel,
- szabadtri lovaglplyk:
2040 m-es djlovagl plya,
5080 m-es ugrplya,
- futszraz kr (tmrje 14-20 m),
- kifutk,
- parkolhely szemlyautk rszre,
- parkolhely a lszlltknak,
- svnyek, fldhnysok, szilrd akadlyok.
Ami kvnatos ezenfell:
- legel,
- galopp-plya,
- terepszakasz,
- hajtplya.
Tbb mint 50 l esetn clszer egy msodik fedeles lovardt pteni vagy megnagyobbtani a meglvt. A versenyek helysznl szolgl plyk minimlis mreteit az 1. tblzat mutatja.
2.3.2. Tervezs s kltsgszmts
Minden ptkezs tervezst (legyen sz tptsrl, bvtsrl vagy j plet emelsrl) a teljestmny, a kltsgek, a rfordts s a hozam kiszmtsval kezdjk.
A lovarda hozamai:
- a lovak brtartsa,
- lovaglstants,
- a lovak kikpzse,
- egyb szolgltatsok (az llatok jrtatsa, a legelhasznlat dja, a vendgek fogyasztsa a lovarda terletn lv bfben stb.).
A rfordtsok:
- az pletek rtkcskkense,
- a gpek rtkcskkense,
- javtsi kltsgek,
- biztostsok,
- az ram, a vzdj, a fts kltsge,
- brek s szocilis rfordtsok,
- lovak vsrlsa,
- a takarmny, az alom beszerzse,
- brlet- s kamatkltsg.
A hozam s a rfordts klnbsge adja a nyeresget vagy a vesztesget s hatrozza meg az egyes gazatok gazdasgossgt is. A nyeresg- vagy vesztesgszmts mindig az egsz vllalkozsra (nem az egyes gazatokra!), rendszerint a naptri vre vonatkozik (2. tblzat).

A vllalkozs egyes gazatait (pl. br-tarts, lovaglsoktats) termelsi gazatoknak nevezzk.
A termelsi eljrs gazdasgossgt szintn a hozam s a rfordts klnbsge hatrozza meg, versenykpessge pedig a fedezeti hozzjruls kiszmtsval brlhat el.
Fedezeti hozzjruls = termelsi eljrs hozama - kltsgei.
Pldul egy l brtartsnak fedezeti hozzjrulst megkapjuk, ha az vi brtarts sszegbl levonjuk az n. vltoz kltsgeket (pl. takarmny, alom, ram- s vzdj egy lra es kltsgeit).
lland kltsgek azok a kiadsok, amelyek nem az egyes gazatokat, hanem az egsz vllalkozst terhelik, pl. a munkabr, az istll s a fedett lovarda fenntartsnak kltsgei, a gpkltsgek, j beruhzssal kapcsolatos kiadsok stb. A vltoz kltsgekkel ellenttben az lland kltsgek akkor is felmerlnek, ha pl. box resen ll vagy egy alkalmazott nem hasznlja ki teljes munkaidejt. Nagysgt fknt
- a lovarda terletnek nagysga,
- az pletek, ltestmnyek hasznlata,
- a technikai felszerels (gpek, vontatk stb.),
- a brkltsgek
hatrozzk meg.
Az lland kltsgeket a termelsi gazatok fedezeti hozzjrulsnak kell fedeznie.
A 1. bra megmutatja, hogy az sszes fedezeti hozzjruls s az lland kltsgek kiszmtsa utn hogyan alakul a vllalkozs nyeresge.
A nyeresgessg nvelhet, ha
- az lland kltsgek viszonylag alacsony szinten tarthatk (pl. a beruhzsok sszer visszafogsval),
- a fedezeti hozzjrulsok magasak (a termelsi gazatok gazdasgosan m-kdnek),
- a fedezeti hozzjrulsok bven fedezik az lland kltsgeket,
- a termelsi eljrsokat a "munka s a tke" optimlis kihasznlsval kombinljuk.
Fontos, hogy a szolgltatsok a gazdasgossgi szmtsok alapjul szolgl rait gy alaktsuk ki, hogy szmoljunk az gyfelek eltr ignyeivel s anyagi lehetsgeivel.
Az alaprat pl. minden brtartsban l-v l tulajdonosnak meg kell fizetnie. A tovbbi kltsgek nagysga azonban aszerint vltozhat, hogy pnirl vagy lrl van-e sz, az llat boxban vagy karmban nyer elhelyezst, illetve gyfelnk a kiegszt szolgltatsok kzl melyekkel kvn lni. A ltart teht ignyeitl s lehetsgeitl fggen tbb vltozat kzl vlaszthat.
2.4. A lovarda helynek megvlasztsa
2.4.1.Tereplovagls, kzti jrmforgalom
A szabadban val lovagls sokak szmra a legvonzbb a lovassportok kzl, de akik a djlovaglsban vagy az ugratsban lelik kedvket, vltozatossgkppen szintn szvesen mennek terepre. A tereplovagls a lovas s a l alapkikpzsnek rsze, teht a lovarda helynek megvlasztsakor nlklzhetetlen a megfelel lovaglterep kzelsge.
A terepre val eljuts lehetleg veszlytelen legyen, hiszen a forgalmas utak keresztezse (klnsen fiatal lovakkal s tapasztalatlan lovasokkal) nmagban is balesetveszlyes, ha pedig az elszabadult l esetleg lovasa nlkl vgtzik t a terep s az istll kztt fekv vastvonalon vagy zsfolt kzton, csak a szerencsnek ksznhetjk, ha nem trtnik baleset. A terep ezenkvl ne fekdjn messze a lovardtl, mert az oda vezet hossz t elronthatja, esetleg meg is akadlyozhatja a tereplovaglst, ha csak egyetlen lovaglsi rt sznunk erre a clra.
Ha mr meglv lovardnk krnykn nem tallunk tereplovaglsra alkalmas helyet, ms megoldson kell gondolkodnunk, felmerlhet pl. lovaspark ltestse vagy a ms lovardkkal, esetleg kzpark fenntartjval val egyttmkds lehetsge.
Lnyeges, hogy a lovarda knnyen megkzelthet legyen, hiszen gyfeleink kedvt alaposan elveheti a hossz s krlmnyes utazs. Ha a tmegsportot is szolglni akarjuk, fontos a tmegkzlekedshez val j csatlakozs, klns tekintettel a szpszm gyermek- s fiatalkor lovasra.
A lovarda helynek megvlasztsakor vegyk figyelembe azt is, hogy lovas ltestmny nem val ipari terletre, hanem lehetleg ms sport- s szabadidparkokhoz kapcsoldjon, de mindenkppen zldvezetben fekdjn - gy valsznleg a tereplovagls is megoldhat.
2.4.2. Az ghajlati s terepviszonyok
Ritkn van md arra, hogy a lovarda helynek kivlasztsakor klimatikus szempontokat is figyelembe vegynk. Fontos azonban a leend ltestmny helyi klmja, ami jelentsen befolysolja majd az istll klimatikus viszonyait. Az ghajlatot a domborzati s szlviszonyok, tovbb a fnysugrzs hatrozza meg.
A kedveztlen hmrskleti viszonyok megneheztik a hgazdlkodst az istllban, klnsen tlen. A hidegleveg-znkban, ha a leveg mozdulatlan, magasabb a leveg portartalma s a gzok koncentrcija. Az ilyen helyek fokozott kdkpzdse ezenkvl gtolja a napsugrzst, tlen gyakoribbak a fagyos jszakk stb. Az istll padozatnak a talaj kzeli terlet hmrskletnek jelents cskkense miatt mindig a krnyezetnl magasabban kell lennie.
Kedveztlen hmrskleti viszonyok klnskppen mlyedsekben s vlgyekben alakulnak ki, ezrt az ilyen fekvs helyeket lehetleg kerlni kell. Lovarda kialaktsakor elnyben rszestjk a kisebb magaslatot vagy lejtt.
A lejts terlet irnya s lejtse mindenekeltt a napsugrzs szempontjbl fontos. Mivel a sugrzs itt szlssgesebb teszi az ghajlatot (alacsonyabb talajhmrskletek stb.), az szaki lejtk kevsb alkalmasak istll ptsre.
Az uralkod szlirny ugyancsak nagy jelentsggel br, mivel a szlnek kitett helyeken gyakoribb s alaposabb a lgcsere, mint a szlvdett terleteken, amelyeket radsul a rovarok is elnyben rszestenek. Legjobb, ha az istllplet hossztengelyt az uralkod szlirnnyal prhuzamosan tjoljuk. Ha az istllnak (optimlis esetben) kifel billen ablakai vannak, azokat a szl elleni, egysoros istllban a dli oldalra ptsk. Ha a ktsoros istll szakdli fekvs, az egyik oldala dleltt, a msik dlutn kap napot.
Az pletek kztti tvolsg kb. a magassguk ktszerese legyen.
2.4.3. Harmnia a tjjal
Ha j ltestmnyt ptnk, bizonyosodjunk meg arrl, hogy ptmnynk fekvst, anyagt s a krltte elhelyezked szabad terletet tekintve egyarnt harmonikusan illeszkedik a krnyezetbe.
A szabad terleteken a vidken otthonos nvnyekbl ltessnk fkat, svnyeket, amelyek mg vonzbb teszik lovardnkat. Az kolgiai szempontbl vdett terleteket (pl. vizes lhelyeket) azonban zrjuk el a ltogatk ell s gondosan vdjk minden kls befolystl.
Noha sok az olyan lovas ltestmny (klnsen a nehezen kialakthat fedett lovarda), amely nem ppen eszttikus ltvnyt nyjt, ugyanannyi plda akad e problma optimlis ptszeti megoldsra is. A terep tletes kihasznlsval, az pletek harmonikus elrendezsvel, a tj hagyomnyos ptszethez val illeszkedssel s termszetesen a nagyarny fstssal magunk is gazdagthatjuk krnyezetnket.
2.5 A szksges helyisgek s elrendezsk
A lovarda nagysga, felszerelse s a helyisgek funkcija elssorban a lovak szmtl fgg. Az, hogy hny lovat tartunk, meghatrozza, hogy bizonyos munkk kzs helyisgben vagy elklntve vgezhetk-e.
A 4. tblzat 2, 8, 15, 30 s 60 lovat tart lovardk helyisgeinek lehetsges elrendezst mutatja be. A 3. bra a bels terek kapcsolatrl s egy nagyobb ltestmny maximlis helykihasznlsrl ad ttekintst.
Leglnyegesebb a lovak elhelyezsre, polsra s elltsra szolgl terek ptszeti kialaktsa.
A gazdasgos mkdtets szempontjbl ma mr nlklzhetetlen a fedett lovarda, amely kedveztlen idjrsi viszonyok esetn is lehetv teszi a lovarda mkdst.
Egy lpol s az istllmester (esetleg a lovagltanr), aki az ellenrzsrt felels, szintn clszer, ha az istll kzvetlen kzelben kap szllst. E szempontot vegyk figyelembe a tervezskor!
2.6 Az pletek elhelyezse
A 4. bra nhny megoldst mutat az istll, a fedett lovarda, a trol- s szocilis helyisgek praktikus elrendezsre. A plda termszetesen tetszs szerint varilhat a helyi viszonyoknak megfelelen.
j ptmny tervezsekor legjobb, ha minden box megosztott (fl) ajtval kzvetlenl csatlakozik a kifuthoz. Ez a rendszer a l s a lova egszsgre gondosan gyel ltart szmra egyarnt kedvez.
j plet tervezsre krjnk fel e tren tapasztalt ptszt vagy erre specializldott cget, gy elkerlhetjk a slyos tervezsi hibkat.
2.7 Az pts mdja, ptanyagok
Rgebben az istllkat s a fedett lovardkat masszv, vastag falakkal ptettk. Ma a masszv ptshez fknt porzus ptanyagokat (pl. reges blokktglt) hasznlnak, amelyek j hszigetelk, ezrt cseklyebb falvastagsgot ignyelnek.
A vastag fal ptsi md mellett mindinkbb trt hdt a knny szerkezetes ptkezs. Az istllk bevlt ptanyaga a fa, mert anyaga aktvan llegzik, nedvessgszablyz s ellenll a mechanikai, illetve kmiai hatsoknak. Htrnya, hogy rzkeny a nedvessgre, ez azonban favd anyagok alkalmazsval s megfelel beptssel cskkenthet.
2.8 A mozgssrltek ignyei szerinti ptkezs
A lovardkban egyre gyakoribb a terpis lovagoltats (fogyatkosok lovas-sportja, gygypedaggiai voltizsls, hip-poterpia). A lovarda ltestmnyeinek ki-alaktsakor teht az ids emberek, a kis-gyermekek, a babakocsival rkez szlk mellett fokozott figyelmet kell fordtanunk a tolszkben lk akadlytalan kzlekedsre is. j ptkezs esetn ez nem nveli a kltsgeket, m a ksbbi talakts annl drgbb, ezrt ajnlatos szem eltt tar-tani az albbi adatokat:
- A mozgssrltek parkolhelye az sszes hely 3%-a, legalbb kt frhely, amelynek szlessge minimum 3,5 m legyen.
- A jrdk, utak legalbb 1,5 m szlesek legyenek s ne lejtsenek jobban, mint 6%.
- A szeglyk legfeljebb 14 cm magas legyen.
- Szilrd, csszsmentes burkolatokat alaktsunk ki.
- A fedett lovardba, a tribnre, a egszsggyi ltestmnyekbe val bejutst ne akadlyozza lpcs, segtsk rmpval vagy felvonval.
- A rmpk 1,2-1,5 m szlesek legyenek, lejtsk az pleten kvl ne legyen nagyobb, mint 6%.
- 3 m-nl hosszabb rmpa mell mindkt oldalon, 80-90 cm magassgban, helyezznk el kerek vagy ovlis keresztmetszet kapaszkodt.
- Az ajtk, bejratok eltt legalbb 140140 cm-nyi helyet hagyjunk a mozgsra.
- A lpcsk ne emelkedjenek tl meredeken, szlessgk 0,95-1,25 m, burkolatuk csszsbiztos legyen, fokaikat ell kerektsk le.
- Az ajtk bels szlessge 0,95-1,10 m, a kszbk magassga, illetve a szintklnbsg legfeljebb 2,5 cm magas, az aj-tkilincs maximum 1 m magas legyen.
- A leltn klntsnk el rmpn megkzelthet, kijellt helyet a mozgssrltek szmra.

Forrs: Mezgazda Kiad: LOVAR-DK, ISTLLK TERVEZSE, PTSE c. knyv.
A knyv kaphat a KNYVISTLL-BAN, megrendelhet: Mezgazda Kiad, 1165 Bp., Koronafrt u. 44. Lev. cm: 1631 Bp., Pf. 16.
T.: 407-1020, F.: 407-1020/32
E-mail: mezomark@axelero.hu




















 

3.1. Istllzsi mdok, takarmnytrols, geoptis znk
Hromfle istllzsi mdot klnbztetnk meg:
- sok l egy helyisgben val tartsa, azaz futistll,
- egy vagy tbb kisebb csoport kzs tartsa kifutban,
- egyedi elhelyezs boxos istllban.
A futistllt rgta alkalmazzk a mnesekben, csikk s kanck tartsra. Elnye, hogy nem ignyel sok munkaert, fenntartsi kltsgei alacsonyak, a lovak szmra pedig a termszeteshez viszonylag hasonl letformt tesz lehetv. Felttele azonban az lland lllomny, mert az jonnan bekerlt llatok nyugtalansgot, rangsorbeli helyrt folytatott kzdelmeket, ezzel pedig fokozott srlsveszlyt idzhetnek el. Gondot okoz az egyni takarmnyadagols (a nagyobb mnesekben a kanckat az abrakolshoz bektik, de persze ez jelents munkaer-rfordtst ignyel).
A csoportos, kifuts tartsban 4-8 llatot tartunk egytt. Itt az elkerlhetetlen rangsorkzdelmeket, az "j" l beilleszkedst figyelemmel lehet ksrni, gy az ebbl add srls veszlye is kisebb. Ha szksges, a srlt vagy agresszv lovat knynyebb elklnteni. A csoportos kifuts tarts lehetsgeit a 6. bra mutatja be.
Az egyedi istllzs (egyedi box) egyedi takarmnyozst tesz lehetv. Az ellenrzs is egyszerbb, azonnal feltnik pl., ha valamelyik llat nem fogyasztotta el a szoksos adagjt vagy betegsg jeleit mutatja. A l a tapasztalatlan lovas szmra is mindenkor rendelkezsre ll.
E tartsforma htrnya, hogy az llat mozgsi, valamint a fajtrsakkal val rintkezsi ignyt slyosan korltozza, ezrt ezekrl ms mdon kell gondoskodni (hoszszas tartzkods a kzs kifutban vagy legeln). E problmra j megolds az egyedi box kombincija az eltte lev kifutval. A kifut egyedileg vagy tbb egyedi boxbl kzsen is hasznlhat.
A boxos istllk elrendezsben (7. bra) egy- s ktsoros megoldsok jhetnek szba, bell fut folyosval. Ezen-kvl ltezik egysoros, kls boxos istll is, kls elltjrdval.
A levegramls s a hszigetels alapelveit a kls boxos istllzskor is figyelembe kell venni, nehogy a boxok nyron tlsgosan felmelegedjenek s a nedvessg a mennyezeten lecsapdjon. Ez az n. kszboxokra is vonatkozik, amelyek egyesvel, illetve egyms mellett is elhelyezhetk.
A terleti s pletigny a hrom istllforma esetben alig tr el egymstl. A rfordtott napi munka (a trgya ssze-gyjtse, a nedves rszek eltvoltsa stb.) mennyisge is nagyjbl azonos. A kifuts tartsban a karmok tisztntartsa tbbletmunkt okoz, az almozs viszont a rvidebb munkautak miatt gazdasgosabb. Az idnknti teljes kitrgyzs a nagyobb egysgekben egyszerbb, a lovak egyenknti befogsa azonban csoportos tartsban nehezebb s a szemlyzettl tbb munkt kvetel.
Adott csoporton bell a konfliktusok gyakorisga s slyossga nem csak az llatok egymshoz szoktatstl fgg, inkbb attl, hogy mennyire sikerl egymshoz ill lovakat sszevlogatni. Clszer thelyezsekkel, esetleg a leggyakoribb "ldozat" kiemelsvel, lefaraghatunk a rangsorban alacsonyabban ll lovak htrnybl. A csoportos tarts nagyobb llomnyban knnyebben megvalsthat, hiszen tbb lehetsg addik a csoportok tagjainak sszevlogatsra, klnsen, ha eltr ltszm csoportok kpezhetk.
Az istllzsi forma a helyi adottsgoktl s a vendgkrtl fgg. A l j kzrzett nem a vlasztott tartsrendszer, hanem a lovarda krnyezeti felttelei, valamint a szemlyzet kpzettsge s fleg hozzllsa hatrozza meg.
A naponta tbb rn t mozgatott iskola-, munka- vagy sportlovak esetben csak az egyedi tarts jhet szba. Azon lovak mozgsignyt, amelyeket rendszertelenl mozgatnak nyereg alatt, egyedi vagy csoportos kifuts tartsban, illetve kzs legeltets tjn elgthetjk ki.
A mneseknek mindenkor megfelel nagysg legelterlet kell, hogy rendelkezsre lljon. Erre sznanyerssel egytt lovanknt kb. 1 ha-t szmtanak.
A takarmny (9. bra) a fldszinten vagy a tettrben, az e clra kialaktott helyen trolhat. A legclszerbb trolsi forma a rendelkezsre ll terlettl, az istll ptsi mdjtl, az etetsi s almozsi technolgitl (prselt blk, nagy-blk, szilzs stb.) fgg. Az arats korszer krlmnyei kztt a nagyblk kialaktsa a legelterjedtebb, az ezekkel val lovardai munka azonban megfelel gpestst kvn. A prselt blk ezzel szemben knnyebben kezelhetk, s a szna, valamint a szalma is gyakran jobb minsg.
A tettrben val trols mellett szl, hogy kevesebb helyet ignyel, m ez esetben megfelelen szilrd, hszigetelt s nedvessgtl is vdett tetszerkezetre van szksg a trolt takarmnyok (szna, szalma, zab stb.) szrazon tartsra. E trolsi forma a vizsglatok szerint a szemlyzet szmra igen balesetveszlyes.
A fldszinten val trolskor a trolhelyet el kell klnteni az plet ms rszeitl. Br gy tbb helyre van szksg s az pts kltsgei is magasabbak, ez a megolds jobb gpestst s knnyebb munkt tesz lehetv, a nagyobb trolsi magassg miatt pedig kevesebb a holt- s res tr.
Az istll bels beosztsnak tervezsekor figyelembe kell venni a geoptis znkat (10. bra) is. A fld alatti vzfolysok vagy egyb geolgiai sajtossgok (trsek, regek stb.) miatt n. zavar- vagy ingerznk keletkezhetnek. A legtbb llat, a serts, a marha, a kutya s klnsen a l, kerli az ilyen terleteket (ezzel szemben a macska, a bagoly, a mh s a hangya kifejezetten elnyben rszesti a geoptis znkat). Br a jelensg emberre s llatokra kifejtett hatsnak kutatsa mg nem fejezdtt be, a szakirodalom az llatok kzrzetre, st egszsgre gyakorolt negatv hatsrl szmol be abban az esetben, ha az llatok idejk nagy rszt ilyen vagy n. keresztezsi helyeken knyszerlnek eltlteni.

3.2. Nyitott istll, zrt istll

A fentebb vzolt tartsformk nyitott s zrt istllkban egyarnt lehetsgesek.
Nyitott istllrl beszlnk, ha az plet egyik, lehetleg dl oldala egszben vagy csak rszben (a fellet kb. 1/3-a) nyitott. A kls falak s a mennyezet ez esetben csak a szltl, az estl vagy az ers napststl vdenek, de nem hszigeteltek. A csoportos kifuts tarts e jellemz ltestmnyei az pts mdja s az istll egyszerbb berendezse miatt jval olcsbban alakthatk ki.
A zrt istll feladata mindenekeltt a hszigetels, teht a kls hmrsklet ingadozsnak mrsklse, a megfelel bels hmrsklet, lgcsere s a viszonylag szennyezsmentes leveg biztostsa. Az ilyen istllban tartott lovak szrzete tlen nem olyan vastag, aminek kvetkeztben az llatok a lovasiskolban vagy az edzsen kevsb izzadnak meg, teht teljes mrtkben hasznlhatk.

3.3 Egszsges klma a zrt istllban

Az istllklma helyes kialaktsa klnsen a zrt istllkban fontos, s sajnos a gyakorlatban ppen ezen a tren kvetik el a legtbb hibt - sok esetben mr a tervezskor.
Az istll klmjt a kvetkez tnyezk hatrozzk meg:
- a hmrsklet,
- a pratartalom,
- a kros gzok koncentrcija,
- a por- s mikrobatartalom,
- a lgmozgs,
- a fny.
Hmrsklet. A l jl tri a magas s alacsony hmrskletet egyarnt, a hingadozst azonban csak akkor, ha megszokta a hmrsklet vltozsait, hszablyoz mechanizmusa kellkppen edzett. Mivel az llatot tlen a munkavgzshez kivezetik a meleg istllbl, az egyenletes melegben val tartshoz szokott l olyan hirtelen hmrsklet-vltozsnak van kitve, ami a termszetben nem fordul el, ez pedig slyos kvetkezmnyekkel jrhat. Az istll hmrsklete teht a kls hmrskletet kvesse, csak a szlssgeket enyhtse, ne trekedjnk az lland, egyenletes meleg fenntartsra!
Pratartalom. A l a pratartalom vltozsait is viszonylag jl tri. Az istll relatv pratartalmt befolysolja:
- a kls leveg nedvessgtartalma,
- a bels hmrsklet (a meleg leveg tbb nedvessget kpes felvenni, mint a hideg),
- a killegzett leveg,
- a brlgzs (lovanknt s rnknt kb. 300 g),
- a blsr- s vizeletrts,
- az itatk,
- a takarts munki.
A tl magas s a tl alacsony pratartalom is rt az llatok egszsgnek, klnsen a lgzszervek fokozott rzkenysge miatt. A magas pratartalom kedvez a krokozk, a penszgombk s az lskdk szaporodsnak (a nedves falak egyenesen elfelttelei a stongylidk fejldsnek: a lrvk a blsrbl a falakra msznak fel, s a l onnan veheti fel az lskdt). A tl szraz leveg elsegti a porkpzdst, ami ingerli a lgutakat, r-adsul a porszemek krokozkkal s allergnekkel fertzttek lehetnek. A legkedveztlenebb a nedves s meleg leveg. Az optimlis pratartalom kialaktsakor mindig tekintetbe kell venni a hmrskletet s a lgmozgst mint az llat hszablyozsnak fontos tnyezit. Az istll pratartalma 60 s 80% kztt legyen.
A kros gzok koncentrcija. Az llatok blsr- s vizeletrtse, valamint klnbz rothadsi folyamatok kvetkeztben az istllban fknt ammnia (NH3) s kn-hidrogn (hidrogn-szulfid) keletkezik, amit a higinia szablyainak fokozott betartsval cskkenthetnk. Ebbl a szempontbl elnysebb a cserlt alom, mint a mlyalom.
A szn-dioxid (CO2) a megadott maximlis koncentrciban nem rtalmas, kvetkeztetni enged azonban a kros gzok koncentrcijra: tmnysge egyenesen arnyos a tbbi nemkvnatos gzval.
Ha az ammniaszagot rzkeljk, a koncentrci mr tl magas, pontos m-rseket azonban szakemberrel vgeztessnk!
A kls leveg sszettele jelentsen eltr a kilgzett levegtl: az elbbi 21 trfogat% oxignt s 0,03 trfogat% szn-dioxidot tartalmaz, a kilgzett levegben az oxign 16 trfogat%-ra cskken, a szn-dioxid viszont 4 trfogat%-ra emelkedik.
A 5. tblzat a gzok keletkezsi helyeit, az elviselhet maximlis koncentrcit s e hatrrtk tllpsnek kvetkezmnyeit mutatja.
Lgmozgs. A l a szabadban szvesen tartzkodik szlnek kitett helyeken. Az istllban is szksg van lgcserre, az elhasznlt leveg eltvoltsra. Sok ltart flelme a huzattl inkbb az emberre, mint a lra vonatkozik. A lgramlat, ami az llat egsz testt ri, aktivlja a l hszablyozst. Ezzel szemben a huzatot mint kis felletet rint hidegingert hatrozzk meg, amire nem felelnek a hszablyozs mechanizmusai. Ha az istll bels tert s berendezst megfelelen alaktjuk ki, a leveg rendes krlmnyek kztt nagy felleten rinti a lovat, rendszerint inkbb szlrl, mint huzatrl beszlhetnk. A fentebb vzolt hmrskleti kvetelmnyek betartsval elegend a szabadba nyl kifut, illetve kls szellz ptsvel cskkenthet a l huzattal szembeni rzkenysge.
A leveg mozgst mindig a hmrsklettl fggen kell megtlni. Ha ht hatst kvnunk elrni, magas hmrskleten ersebb lgramlsra van szksg a friss leveg bevitelhez. A lgmozgs sebessge 7 s 14 C kztt 0,2 m/s, nyron, magasabb hmrskleten 0,6 m/s legyen.
Fny. A lnak nagy a fnyignye, ennek ellenre gyakran albecslik a fny jelentsgt a j kzrzet s az egszsg fenntartsban, tovbb hatst a teljestkpessgre s a termkenysgre. Zrt istllban az ablakfellet az sszes alapterlet 1/15-e, de legalbb 1 m2, a megvilgts erssge minimum 60, de inkbb 100 lux legyen. Ha a fny beesst mellk-pletek, fk stb. korltozzk, mg nagyobb felletre van szksg. A dlre s dlnyugatra nz ablakokat eltetvel rnykolni kell, nehogy az istll nyron tlmelegedjen.


Forrs: Mezgazda Kiad: LOVAR-DK, ISTLLK TERVEZSE, PTSE c. knyv.
A knyv kaphat a KNYVISTLL-BAN, megrendelhet: Mezgazda Kiad, 1165 Bp., Koronafrt u. 44. Lev. cm: 1631 Bp., Pf. 16.
T.: 407-1020, F.: 407-1020/32
E-mail: mezomark@axelero.hu













 

 
Bottyn Equus Hungria
Tartalom
 
Trsalg
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Szmll
Induls: 2005-12-28
 
Melegvr lovak
 
Hidegvr lovak
 
Pnik
 
pols
 
A pata
 
Western
 
Az ugrats
 
Egyb
 
Kptr
 

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!