Nyergek, hevederek

A lovagl�s elengedhetetlen felt�tele, hogy biztosan �s k�nyelmesen �lj a nyeregben, amelyet heveder r�gz�t a l� h�t�ra. A nyerget a nyeregv�zra �p�tik fel. Anyaga rendszerint r�tegelt lemez vagy fa, erre �p�tik a b�l�sv�sznat, majd kip�rn�zott b�rrel bor�tj�k be. A nyergek t�bbf�le m�retben k�sz�lnek, hogy igazodni tudjanak a l� m�ret�hez.

Nyeregt�pusok

A nyereg form�ja att�l f�gg, hogy milyen c�lra haszn�lj�k. Kezd� lovask�nt t�bbnyire az univerz�lis nyereggel tal�lkozol, de ha valamilyen sportversenyen indulsz, a c�lnak megfelel� speci�lis nyeregre lesz sz�ks�ged.

A D�jlovagl� nyereg m�lyebb �l�sp�rn�ja, hosszan leny�l� nyeregsz�rnya azt seg�ti el�, hogy a lovas m�lyen, magabiztosan �lj�n a nyeregben. Hevedersz�ja is hosszabb a megszokottn�l, �gy a csatok nem zavarj�k a lovast a combseg�ts�gek ad�s�ban.

 Az ugr�nyereg sz�rnyai r�videbbek, jobban el�reny�lnak, a t�rdp�rna pedig ugr�sn�l ny�jt  b�ztos t�rdt�maszt�kot a lovasnak.

Az univerz�lis nyereg mindennapi  edz�sre, tereplovagl�sra a legalkalmasabb. �l�sp�rn�ja viszonylag laposabb, az el�ls� k�p�ja er�sen kiv�gott �s magas. A t�rdp�rn�k seg�tik a biztons�gos �l�st.

Hevederek

A hevederek rendszerint b�rb�l, v�szonb�l vagy m�sz�lb�l k�sz�lnek. A t�bbnyire egyben kiszabott, t�bb r�tegben �sszevarrott b�rhevedereket, a fonott b�rhevederekhez hasonl�an, k�ny�kt�jon keskeny�tik, hogy cs�kkents�k a hevedert�r�s vesz�j�t. Igaz, hogy el�g dr�g�k de tart�snak bizonyulnak. Rendk�v�l k�nyelmesek a puha anyaggal b�lelt, rendszerint p�rban haszn�lt, szintetikus sz�v�tt hevederek. A hevedert csattal t�gz�tik a nyereghez.

Kant�rok, zabl�k

A b�rb�l k�sz�lt kant�rok �s a f�mzabla a l� "korm�nya". Seg�ts�g�kkel a lovas saj�t sz�nd�kainak megfelel�en �r�ny�tja a lovat. A kant�r 3 m�retben k�sz�l: �tlagos l�, cob �s p�ni r�sz�re.  A sokf�le kant�r k�z�l a k�t legismertebb: a csik�kant�r �s a nagykant�r vagy d�jlovagl�kant�r. A zabl�k z�me rozsdamentes ac�lb�l k�sz�l.

K�t�f�k

 A k�t�f�ket az ist�ll�ban val� lek�t�sre, vezet�sn�l vagy sz�ll�t�sn�l haszn�lj�k. Rendszerint b�rb�l vagy fonott, m�sz�las hevederb�l k�sz�l. Az ist�ll�ban t�bbnyire ez ut�bbit haszn�lj�k, b�r k�t�f�k csak k�l�nleges alkalmakkor ker�l a l� fej�re, p�ld�ul felvezet�sn�l.

 A csik�kant�r

A legegyszer�bb �s leggyakrabban haszn�lt kant�rf�les�g a csukl�s zabl�val felszerelt csik�kant�r.  tark�sz�j �s a pofasz�j tartj�k a zabl�t a l� sz�j�ban. A tark�sz�j bal oldali oldali el�gaz�s�t csatoljuk az orrsz�jhoz.

A nagykant�r

 A kant�rra 2 zabl�t, csik�- �s fesz�t�zabl�t, valamint 2 kant�rsz�rat csatolnak fel. Ezt csak nagyon j�l idom�tott lovakon �s p�nikon gyakorlott lovasok haszn�lj�k. A csukl�s csik�zabl�val ir�ny�tj�k a lovat, m�g a fesz�t�zabla a l� fej�t �ll�tja m�lyebb tart�sba. Az �llkapcson fekv� �lladz�l�nc seg�ts�g�vel m�g jobban tudj�k befoly�solni a lovat.

Maring�l

A marting�l akad�lyozza meg, hogy a l� fej�t t�l magasra felkapva, a sz�r ellen menjen, hirtelen felv�g�d� fej�vel esetleg a lovas arc�ba csapjon. Felszerel�s�n�l �vatosan j�rjunk el, nehogy annyira szoros legyen , hogy a l� fej�t m�lyre h�zza.

Sz�rkarik�s marting�l

A sz�rkarik�s marting�lt alul a hevederbe csatolj�k be. A marting�l k�t �g�nak v�g�n l�v� cs�sztat� karik�kon h�zz�k �t a sz�rakat, melyeket a zablakarik�ra csatolnak.

 Fix marting�l

A sz�rkarik�s marting�lhoz hasonl�an kapcsol�dik a hevederhez, de a v�g�t az orrsz�jba csatolj�k.