Az ugr�k�pess�g �r�kl�d�s�r�l

A genetikai t�rv�nyek (mutis mutandis) �pp�gy �rv�nyesek a l�ra, mint m�s �llatfajokra. Tudjuk, hogy az ugr�k�pess�g kvantitat�v tulajdons�g, azaz sz�mszer�s�thet�, addit�v m�don �r�kl�dik. �r�kl�d� mennyis�gi tulajdons�gok m�g a l�n�l: · t�vols�gb�r�s (flyer, steher); · a gyorsas�g m�rt�ke (speed); · ugr�k�pess�g (nem ugr�st�lus! /bascule/); · �get�k�szs�g; · az izmolts�g t�pusa (szik�r sz�raz, telt h�sos, bar�zd�lt); · k�zdenitud�s - k�zd�kedv �s ezzel egy�tt a b�tors�g - f�lelem (idegrendszer); Ezek �sszead�d� (addit�v) g�nhat�sok alapj�n viv�dnek �t sz�l�r�l-ut�dra, kevert form�ban, amely azonban azt a jellegvon�st a k�s�bbiekben is megtartja �s nem hasad fel �jra a kiindul� pontra. Az �sszead�d� (addit�v) �r�kl�smenet a nev�t onnan kapta, hogy itt egy-egy tulajdons�gra n�zve t�bb sz�z, esetenk�nt m�g t�bb g�n �sszegez�d�s�r�l van sz�, teh�t az ilyen tulajdons�got, mint pl. az ugr�k�pess�g, t�bb sz�z g�nnek az egy�ttes befoly�sa alak�tja ki. Az addit�v m�don �r�kl�d� tulajdons�gok k�z�s jellemz�i: · kialakul�sukat nagysz�m� g�n, g�np�r egym�sra hat�sa befoly�solja; · ez�rt a sz�l�k k�z�p�rt�k�t�l sz�m�tott ugr�sszer� elt�r�sre az ut�dokn�l nem lehet sz�m�tani; · a mindenkori ut�dok ak�r fajtiszt�n teny�szt�nk, ak�r keresztez�nk, mindig a k�t sz�l� k�pess�ge       k�z�p�rt�k�nek megfelel� k�pess�gszintet �r�klik; · ezek a tulajdons�gok a rokonteny�szt�s hat�s�ra nem, vagy csak alig �szrevehet�en romlanak; · �ltal�ban mind magas h2-�rt�kkel rendelkeznek, teh�t nagy bizonyoss�ggal �r�kl�dnek. �gy teh�t a fentiekb�l k�vetkez�en el�re nagy biztons�ggal tervezhet�ek, a kialakul�sukat k�rnyezeti t�nyez�k csak kev�ss� befoly�solj�k, els�sorban teny�szt�ssel, teny�sz-kiv�laszt�ssal form�lhat�k az ut�dnemzed�kek kialak�t�s�ban. Mindenekel�tt ezekre a tulajdons�gokra �rv�nyes az az �vsz�zados teny�szt�i formula, hogy j�t a j�val, mert ennek itt - a kevert (intermedier) �r�kl�smenet k�vetkezt�ben - re�lis alapja van. A HAL�SZ GY�RGY �ltal �rt, TELIV�REK c�m� k�nyv 300. oldal�n p�ld�ul ez �ll: "GLENAMOY (GALLINULE-MORGAN le�ny) minden ivad�ka sz�letett ugr� volt, s�t, ezek az ugr�kedvet �s tehets�get tov�bb is �r�k�tett�k…". Ez egy�rtelm�en addit�v g�nhat�sok alapj�n �r�kl�d� tulajdons�gokra vall, felismerhet� benne a tulajdons�g magas h2 �rt�ke, az intermedier, biztos form�ban val� tov�bb�r�k�t�se, nemcsak egy gener�ci� tartam�ra. Hasonl�t olvashatunk ebben a k�nyvben Panzerschiff (WENLOCK-SPECULUM le�ny) �s HADD L�SSUK (GASCONY-DUNURE le�ny) fejezetein�l is, de tudjuk ugyanezt a nagyszer� EKKEHARD XX-r�l, DAIMIO XX-r�l, SANTROB XX-r�l, BOARIO xx-r�l, stb. is. Ezek mind jellegzetesen �s �t�t�en adj�k tov�bb k�pess�geik intermedier h�nyad�t az ut�dokra, amelyeknek ugr�k�pess�gbeli min�s�gi k�l�nbs�geit az determin�lta, hogy az illet� m�n p�ros�t�si partnerei milyen k�pess�gszintet tudtak "h�zass�gba" hozni. Ezt a jellegzetesen kvantitat�v genetika szab�lyai szerint addit�v m�don �r�kl�d�, �s ma oly l�nyeges k�pess�get teh�t tudatos teny�szt�i munk�val oly m�don lehet nagyobb �llom�ny saj�tj�v� tenni, ha a nemzed�kr�l nemzed�kre a popul�ci� szintj�t meghalad� ugr�k�pess�g� m�neket alkalmazunk ott, ahol ez a f� c�lkit�z�s. Egy kiv�l� ugr�lovakat produk�l� m�nes kialak�t�s�ra ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt akkor van a legt�bb es�ly�nk, ha a kanc�k szelekci�ja is ebben az ir�nyban t�rt�nik, �s a fedez�m�nekn�l is �vtizedeken kereszt�l konzekvensen csak a kanca�llom�nyn�l ugr�k�pess�gben jobbakat engedt�nk fedeztetni. Ismeretes t�bb ilyen kezdem�nyez�s kudarca, amely nem hozta meg a v�rt eredm�nyt, de ennek oka alapvet�en az volt, hogy csup�n kezdem�nyez�sek maradtak �s nem hajtott�k v�gre k�vetkezetesen 3-4 nemzed�ken kereszt�l. (ANKER, 1975)