Ne etessnk, takarmnyozzunk! - Az aktv htasl energit ignyel
A htasl izommunkt vgez, az ltala megnvekedett energiaszksglet fgg a gyorsasgtl s a lovas terhelstõl, amit a l slya 12%-nak tteleznek fel. Nagyobb munkateljestmny ltal elsõsorban az energia– s a ntriumszksglet nõ, kevsb a fehrj. Fehrje nagyobb mennyisgben csak a trning kezdetn kell, amikor nagyobb izomtmeg kpzõdik.
Megfordtva hosszabb nyugalmi sznet utn fokozott az svnyi anyagok (Ca, P) kijutsa a csontokbl, gy hogy utna egy knnyû kezdssel egyttjr feltpllsi szakaszra kell gondolni. A munkateljestmny fokozdsa ltal megnvekedett energiaszksgletet abrakkal fedezik. gy pl.. napi 1 kg zab ltal az 500 kg sly htaslovat 60 kg sly lovas alatt terhelni lehet:
lps 216 perc
vagy knnyû gets 65 perc
vagy munkagets 26 perc
vagy munkavgta 14 perc
vagy erõs erõfeszts 8 perc.
Az 500 kg lõ sly l knnyû munkt a lovat fenntart szksgleten fell adott, kb. 1,5 kg (16,7 Mg, ill. 4 Mcal) takarmnnyal tud teljesteni. Ez futszrazsbl vagy lovas alatti munkbl ll, melyben a lass jrmdok (lps, knnyû gets, kzepes gets) egy rn t kb. azonos arnyban vannak elosztva.
Amint a lovat hosszabb ideig s jval gyorsabb iramban veszik ignybe, kzepes (szksglet-tbblet 16-33 Mg, ill. 4-8 Mcal) vagy nehz (szksglet-tbblet 33 Mg, ill. 8 Mcal felett) munkrl van sz. A klnbzõ munkateljestmnyek energiaszksglett albbiak szerint becslik:
knnyû munka 125%-ig a ltfenntart anyagcsere felett
kzepes munka 125-150%
nehz munka 150% felett.
A takarmnyok fehrjetartalma mindig van olyan magas, hogy a szksges energia elnyershez szksgszerûen meghaladjk a fehrjeszksgletet. Magasabb fehrjetartalm takarmnyok szksgtelenl terhelik a l anyagforgalmt.
Alapverõ gondolatok az edzs elõtt
A clszerû takarmnyozs fokozhatja a l teljestõkpessgt s idõtartamt, de nem egyenltheti ki a l meglvõ adottsgait.
Itt a sportl–takarmnyozs alapjai vannak sszefoglalva s az, amit takarmnyadagok „mixelsekor” figyelembe kell venni. Minden trningnek azzal kell kezdõdnie, hogy clszerû fokozatosan nvekvõ munkafeladat ltal izomtmeget ptsen fel, valamint az izmokat, szalagokat, csontokat s szerv-rendszereket megszoktassa a terhelshez. Vonatkozik ez nemcsak fiatal lra, hanem azokra is, amelyek hosszabb pihenõidõ utn vannak vagy az ltalnosrl specilis feladatra lesznek felksztve. A felptõ, majd teljestmnyszakasz szmra tpanyaoknak kell rendelkezsre llniuk, hogy adott esetben szûk keresztmetszetek thidalsra raktrozdjanak.
Tartalkok kpzse kell
Az edzs kezdetekor klnsen a fiatal l megemelt fehrjebevitellel izomtmeget kell, hogy felptsen. A munkateljestmnyhez fokozdik az energiabevitel. Az izzadsggal vesztett ntrimot ptolni kell. Termszetesen szksg van a tbbi svnyi anyagra, nyomelemre s vitaminokra is, azonban a terhels okozta szksglet–tbblet a nyugalmi llapothoz viszonytva nem olyan magas, mint ltalban gondoljk. A l teljestõkpessge s megjelense tkrzheti az energiabevitelt. A mjban s az izomzatban rvid idõ alatt mozgst tartalkok raktrozdnak. A zsrtartalkok mozgstsa csak az energia-hztarts erõsebb ignybevtelekor trtnik. A l energijt a nvnyi rszek kzvetlen megemsztsbõl s a struktraanyagok talaktsbl, amit a legkisebb lõlnyek a vastagblben vgeznek. Az izomsejt klnsen erõs teljestmnyekor rvid ideig tart energia–lkst ignyel, ami egyrszt az emsztõcsõbõl, tlnyomrszt azonban a mj s izomzat tartalkaibl szrmazik.
Az izomzat krododsa a bnulsos izomtestes vizels akkor ll elõ, ha tarts trningben nagyobb energiatartalkok kpzõdnek az izomzatban s azok egy nyugalmi idõ utn hirtelen ptõdnek le.
Betartani a szlastakarmny szksges mennyisgnek adst
A gyomor–blcsatorna slynak lehetõleg alacsony szinten tartsra, msrszt nagyobb teljestmny esetben koncentrltabb energiahordoz nagyobb mennyisgnek etethetõsge rdekben igyekeznek a szlastakarmny arnyt lehetõsg szerint alacsony szinten tartani. Itt azonban egy-egy minimlis mennyisget be kell tartani, ami kifejlett lovanknt napi kb. 4 kg, ennek hinyban mutatkoz zavarok a tl rvid evsi idõ, a takarmny tl gyors thaladsa a gyomor-blcsatornn savak s gzok kpzõdsvel, tvgytalansg, klika, patairha gyullads, htuls lbak duzzanata s teljestmnycskkens.
Ezen kvl a vastagbl baktriumok mr nem kpeznek a teljestmny szmra fontos vitaminokat.
Nem utolssorban elveszti azutn a blsr a konzisztencijt s hg, ppes lesz.
A klcium s foszfor biztostja a csontok, inak, szalagok stabilitst. Ezen svnyi anyagok hinya vagy csak egymshoz viszonytott helytelen arnyuk oka lehet szmos megbetegedsnek, mint csnkpk, kapta inszakads, csnttrs, vagy nem specifikus sntasg. Pihenõ idõ utn vagy a trning kezdetn kalciumot s foszfort eleinte feleslegben kell adni, hogy fokozzk a beplst a csontokba. A szksgleten fell figyelni kell a kalcium s foszfor arnynak betartsra, aminek 1,5:1 s 3:1 kztt kell lennie.
Ntriumot ptolni
Ntriumot s kliumot az izzadsg von ki a testbõl. Klium ltalban feleslegben van, gy hogy csak a ntrium ptlsra kell gondolni.
Ntriumhiny a vzhztarts zavart okozhatja, gy a gyomor bltartalom besûrûsdst s ezzel a klika veszlyt, valamint a hõleads hinyossgt az izzadsg ltal, ami ntrium nlkl nem tud kpzõdni.
A termelt energia tbb mint 60%-a nem fordthat munkateljestmnyre, hanem hõv alakul t. Ezrt klnsen magas klsõ hõmrsklet esetben s elgtelen izzadsgkpzskor hõtorlds llhat elõ, ami a keringsi funkcit jelentõsen gtolja s szlsõsges esetben kollapszust okoz. A l gyakori mossa akaratlanul fokozza a bõrn t trtnõ ntriumvesztesget.
A nyomalemek kzl a vrs vrtestecskk kpzsben a vasnak, rznek s kobaltnak van szerepe. A–, B– s C–vitaminok klnsen az oxigntvitelben s az gsi folyamatokban vesznek rszt. Ezen a tren zavar vrhat, ha a szlastakarmny kevs vagy rossz minõsgû, vagy ha a vastagblflrt korokozk vagy bizonyos gygyszerek (pl.: egyes antibiotikmok) krostjk.
Az E–vitamin s szeln ugyancsak az izomsejtben az oxignelltsban vesznek rszt, az E–vitamin elltottsg rgebbi takarmnyok, klnsen dark etetsekor nagyon alacson lehet.
A D–vitamin hinyos kalciumelltskor fokozhatja a kacium thelyezõdst a csontbl a nvekedsi znba s csonttrkenysget okozhat. Ezenkvl magas A–vitamin adagok elõsegthetik a kalcium lerakdst a vrerekben s ott megkemnyedst okozhatnak.
Az adag sszelltsakor figyelni kell teht:
1. Az energiabevitelnek a trning llapothoz kell illeszkednie
2. Fokozott fehrjeellts csak a trning kezdetn az izomzat felptshez kpviselhetõ, mskor terheli a mjat s vest.
3. A kalcium s foszfor bevitele fontos a csontok, inak, szalagok szmra, a ntriumnak a vzhztartsban van jelentõsge.
4. A vastagblben a kedvezõ emsztsi folyamatok fenntartjk a B– s C–vitaminok termelst. A blsr jl formlt.
A tpanyagszksglet gondos felmrse
A sportl s klnsen a nagy teljestmnyû l takarmnyozsnak eredmnyes volta rendkvl fgg attl, hogy betartottk-e az adag sszelltsnak elveit. Itt elõszr a takarmnyok alkalmas voltra kell gyelni, hogy jelentenek-e egyszsggyi kockzatot. (pl.: zldliszt-por, 100 g feletti lenmag fõzs nlkl, be nem ztatott szraz szelet, sokig llott, zzott zab).
Biztostani kell az adag zletes voltt. Ez fokozhat pl.: melasz s zanyag tjn.
A tpanyagszksglet megllaptshoz fontos a munkateljestmny pontos becslse. A l tpusa, bõr alatti zsrszvete adhat tovbbi tjkoztatst, hogy kell-e tbb energia a kevss izollt bõrn t trtnõ hõvesztesg kiegsztsre (telivr-erek lthatk), szemben a jl izollt tpussal (shetland, izland, hidegvrû). Msrszt ideges lovaknak fokozott mozgsaktivitsuk alapjn nagyobb lehet az energiaszksgletk, mint a nyugodtabbak.
Vgl a tpanyagszksgletet sszhangba kell hozni a takarmnyok tpanyagtartalmval. Ez szmtskor csak gy lehetsges, ha a slyadatok helyesek (mrlegelni) s ha szmolnak azzal, hogy a gazdasgi takarmnyflesgek (pl.: szna, szalma, zab) beltartalma jelentõsen ingadozhat, (pl.: minõsg, trgyzs, betakarts idõpontja ltal). Lnyeges szempont, aminek az adag sszelltsakor szerepelnie kell, a takarmnyflesg rnak jutnyos volta. Ez a takarmny energiatartalmtl s rtl fgg. Az itt szereplõ ron nem tartanak ignyt az aktulis piaci helyzettel val egyezsre. A tpok esetben megfontoland, hogy ezekben mr az svnyi anyagok nyomeleme s vitaminok is bele vannak dolgozva, teht nem lehet csak az ltalnos energiatartalombl kiindulni.
Helmut Rethemeier, Vlatha-Valdorf
Zab s granultumszem mrtk szerint
H. R. a military VB. msodik helyezettje vek ta j kondicij sportlovakat mutat be, melyek mg a nagy versenyeket is frissen fejezik be. Ez jelzi, hogy R. nemcsak lovai erejt tudja jl beosztani, hanem megfelelõ tarts s takarmnyozs tjn nagy teljestmnyre felpteni is. Lovait vek ta kelet westfliai gazdasgban maga takarmnyozza. A sport– s a panzis lovakat naponta ktszer ltjk el. Teljestmny s adottsg szerint a napi adag 5 s 7,5 kg zzott zab kztt ingadozik, amihez 10-15% granullt takarmnyt kevernek. H. R. hangslyozza, hogy minden nap frissen zzott zabot kapnak lovai. Csak a nagy teljestmnyû military lovai kapnak versenyidnyben ksõ este harmadik adagot.
Alapvetõen valamennyi l csak este kap kb. 3 kg sznt. Ez szûks adag, ezrt H. R. azonnal meg is jegyzi: „nagyon fontosnak tartom a j alomszalmt, amit nlunk reggel frissen visznek be. Ebbõl a lovak gyakorlatilag az egsz dlelõtt folyamn sokat esznek s fedezik vele struktraignyket.”
A zab nagyrszt sajt termelsû, ha minõsge nem felel meg, megfelelõ nehz zabot vsrolnak. A keverktakarmny arnya H. R. szerint a jvõben sem lesz jelentõsen nagyobb, mert nem elgszik meg azzal, hogy a zskon fggõ cduln csak a tpanyagarnyt olvashassa. „Pontosan szeretnm tudni, hogy mi van a takarmnyban s erre ez idõ szerint a szoksos zrt deklarci nem ad lehetõsget.” Panzis s sportlovait egy takarmnyszllt kocsibl ltja el, amiben elõzõleg a zabot s a tpot, esetenknt valamennyi korpt kever ssze. Tapasztalatait az ipari granullt takarmnnyal tbb ven t gyûjttte s az llaptotta meg, hogy nagyobb granultumot kevsb jl esznek s mindig van nhny l, amelyik az adajnak elfogyasztshoz sok idõt ignyel, ellenttben a 4-5 mm nagysg pellett keverkkel.
Azt, hogy H. R. milyen aktvan figyeli egyes lovai takarmnyfelvtelnek mdjt s felvevõkpessgt jelzi az is, hogy egszen pontosan meg tudja mondani, hogy sportlovai mennyit esznek, illetve ignyelnek.
„Ladalco csak napi 7-7,5 kg abrakot tud felvenni. Ha csak 1,5 kg-mal tbbet adnk neki, legksõbb egy ht utn eltelne. Ezutn tvgytalansggal reaglna, aminek hatnia kell a teljestmnyre is. Santiago viszont nem kap tõlem tbbet, mint napi 8,5 kg-t, br bizonyra megenne 10 vagy akr 12 kg-ot is. De nincs tbb abrakra szksge ahhoz, hogy cscsteljestmnyt nyjtson.”
A nyri hnapokban H. R. cscslovai 1,5 rt ktõfken vezetve legelnek.
„Rviddel a nagy verseny elõtt ezt magam vgzem. Ez hosszabb kontaktust teremt a lhoz.”
Az svnyianyag–ellts tern H. R. nzetei kiesnek a keretbõl. Nyalst pl. alapvetõen elutast. Nemcsak azrt, mert nveli az istll vzfogyasztst, hanem mert gy vli, hogy a jl betakartott sznban s a zabban, valamint az ipari tpban van elg svnyi s hatanyag. Ennek ellenre igyekszik nha a takarmnyok zletessgt fokozni s szvesen ad lovanknt nhny srgarpt vagy vszaktl fggõen almt.
Wiehelm Bettinger: Egyedileg etetni
A Waldbrunn-i mnesben, ahol W. B. az ugrlovasok fedettplya kirlya mnesmesterknt mûkdik, a tenysz– s sportl istllban erõsen egyedileg etetnek.
Mi minden lovat pontosan teljestmnye szerint ltunk el. gy 4 s 9 kg kztti napi adagok addnak.” Az abrak alapja a zab, amit helyben szereznek be s aminek magas hl slynak kell lennie. Ezt a zabot ktnaponknt frissen zzzk s azutn ipari granultummal (tp) kombinciban adjk. A nagy teljestmnyûek versenyidnyben tovbbi abrakkoncentrtumot kapnak.
A tenyszkanck, melyek a nyri hnapokban takarmnyukat a legelõn talljk, a tli flvben hasonl magassg adagot kapnak.
Kzvetlen vlasztsuk utn a csikk specilis csiknevelõ tpot kapnak elsõ letvk vgig.
Ennyi takarmnyt kell lovanknt trolni.
Az abrak– s szlastakarmny trolsra szolgl helyisg nagysga attl az idõtõl fgg, ameddig a trolsnak tartania kell. Az istllzsi idõszakra 200 napot szmolnak. Ez knnyû munkt vgzõ 550 kg-os melegvrû l szksglett jelenti.
Az 1-2 htnl hosszabb ideig trolt takarmnyok raktrozhelye felttlenl a nedves meleg istlln kvl legyen. Ha szlastakarmnyt istll felett deszkapadlson trolnk, szmolni kell azzal, hogy legalbb egy rteg, ha nem tbb titatdik a nedves, meleg istlllevegõvel s megromlik. A takarmnyt trol helyisg legyen jl szellõztethetõ. talajtl val szigetelse szna (pl.: szalmval) vagy zskban trolt abrak szmra elengedhetetlen.
Az abrak trolhat fbl, mûanyagbl vagy fmbõl kszlt silban is. Vdettnek kell lennie gombafertõzs, vzkpzõds, rovarok s rgcslk ellen. Elengedhetetlen a silk rendszeres, lehetõleg minden jabb tlts elõtti ellenõrzse.
A silban granulltan trolt tpot hrom hnapon bell meg kell etetni. Egsz szemû zab esetn jval hosszabb lehet a trolsi idõ. A silbl trtnõ takarmnykivtelkor kerlni kell a lovak porterhelst. A zab zzsakor kzvetlenl a silbl val kivtel utn ugyancsak bekvetkezhet ledrzsls s ezzel porkpzõds, gy hogy gyakran uttisztts lenne kvnatos.
gy eteznek helyesen:
– Az etetsi idõt pontosan be kell tartani
– Az etets naponta legalbb ktszer trtnjk, munkt vgzõ lovak, tejelõ kanck s granullt n. egyedli takarmny etetsekor termeljen nylat s ne csak vzzel tegye skoss a takarmnyt
– A sznt vagy szalmt az istllfolyosn felrzni
– Az etetõ– s itatednynek mindig kifogstalanul tisztnak kell lennie
– A lovakat mindig azonos sorrendben kell etetni. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
