Hab�r �p�tett lovasp�ly�k, -kisebbek, nagyobbak- majd minden lovard�ban megtal�lhat�k, ritk�n vannak gond n�lk�l. Nem csak a mag�t�l �rtet�d� rendszeres karbantart�s ad munk�t a tulajdonosoknak, de a folyamatos, eg�sz �ven �t tart� haszn�lhat�s�g biztos�t�sa is.

S ha ilyen sok gondot okoz� p�ly�t �p�teni nem sokkal kevesebbe ker�l, mint j�t, �s m�gha a lovarda tulajdonosokat nem is az olcs�bbs�g vez�rli, mi lehet az oka, hogy m�g �ppen megfelel�t sem igen tal�lunk?

A lovasp�lya mint �p�tm�nyfajta -legyen az ugr�, d�jlovas, ak�r galopp, vagy hajt� - eg�szen saj�ts�gos, amihez a m�szaki tudnival�k alapjait r�gebben legink�bb tal�n a kult�rm�rn�k�k ismert�k, manaps�g - e szakma k�pvisel�i h�j�n is- igaz�n senki sem, mert a p�lya �p�t�sekor alkalmazott k�l�n�ll� szakm�k sokf�l�k, �s egym�shoz sokszor nem is kapcsol�dnak, m�gink�bb biztosan nem a l� l�b�nak tekintet�ben, mely egyed�l �rintett k�zvetlen�l, kiv�ve, ha lovasa a lovat nem f�lt�tlen�l �nk�nt hagyja el.

Ezek a szakm�k k�l�n-k�l�n: talajmechanikus, �t�p�t� , m�ly�p�t�, kert�sz, �p�letg�p�sz, villany�sz, �cs-asztalos, felt�ve, hogy mindegyik szakma k�pvisel�je m�g a tetej�be lovasp�ly�k vonatkoz�s�ban kell� m�rt�k� ismeretek ( �s itt az ismeretek magas szintj�r�l lenne sz�) birtokosa is. ( a lovas, lovasedz�, patkol�kov�cs, �llatorvos tudom�nya mind szolg�l tudnival�kkal, �s t�maszt saj�tos ig�nyeket)

M�rpedig, ha mindegyik szakma �ppen azt nem szolg�ltatja, amire eset�nkben �ppen itt sz�ks�g van, �s ha csak ennyiben nem megfelel� a let�tem�nye, akkor bizony a p�lya, mint egys�ges eg�sz, �sszess�g�ben, a legjobb akarat mellett is, siralmas leend.

N�lunk el�r�bb j�r� orsz�gokban k�l�n erre a c�lra szakosodott c�gek v�llalkoznak p�lya�p�t�sre, nem kev�s esetben saj�t �p�t�si rendszerrel, kulcsrak�sz �tad�ssal, �s f�leg garanci�val.

Tagadhatalan, hogy lovasp�ly�t �p�ttetni nem olcs�, de rosszat egyenesen kidobott p�nz. Eg�sz egyszer�en: min�s�gi p�lya n�lk�l nincs min�s�gi eredm�ny! Mennyit fut Ben Johnson 100-m f�r�szporon?.. b�zv�st felvehetn�m vele a versenyt, mert mind a ketten orra esn�nk…vagy j�gen, vagy sivatagban, �s sz�ges cip� n�lk�l… Melyik az a komoly lovas, aki versenyre, vagy edz�sre indul egy olyan p�ly�n, ahol a sokmilli�t �r�, vagy csak egyszer�en szeretett lova kisebb-nagyobb homokd�n�k, vagy f�csom�k k�z�tt kell bukd�csoljon, esetleg �ppen cs�szk�ljon ide-oda, ina, pat�ja, csontjai �s egy�b alkatr�szei �lland� vesz�lynek vannak kit�ve…

Mindenek el�tt
A j� f�ves p�ly�n�l nincsen jobb. Valahogy �gy t�nik, a l� l�ba m�giscsak a d�s mez�kre lett kital�lva…
E hely�tt m�giscsak puszt�n a homokos p�ly�kra t�rn�k ki, mivel legt�bbsz�r ezzel van dolgunk, a rendszeres edz�munka, �s a legt�bb verseny ilyeneken zajlik.

A p�lya

A legk�nyesebb �s legbonyolultabb feladat j� szabadt�ri ugr�p�ly�t l�tes�teni.
Nem szabad elfelejteni, hogy a p�lyaszerkezet nagyon komoly dinamikus er�hat�soknak van kit�ve. Ha �t�p�t� szakembernek kellene hasonlattal ezt megvil�g�tani, azt mondhatn�nk: mintha sz�kd�csel� l�nctalpas tankok sz�guldozn�nak kereszt�l-kasul. Nyilv�n nagy kerek szemeket meresztene.
De h�t igaz… egy 1m 50-es akad�lyt �tugr� �tlagos s�ly� l� lefel�, �s h�tra ir�nyul�, 6-7 tonn�nyi er�vel l�ki el h�ts� l�baival mag�t a talajt�l,

le�rkez�skor majd ugyanakkora er�vel, de el�ls� l�baival �rkezik. Ez er� egy �tlagos talaj statikus teherb�r�s�t t�bbsz�r�s�vel haladja meg. Ami a talajban hat� er�ket illeti, nemcsak f�gg�leges, hanem v�zszintes ir�ny� er�k is fell�pnek, a kialakul� ny�r�er�k keresztmetszeti elhelyezked�se, ir�nya, m�rt�ke bonyolult term�szeti szab�lyok szerint alakul, ezek f�ken tart�sa a legk�nyesebb feladat.

(Az e c�lra nedvesen tartott homok m�r csak ez�rt sem nevezhet� hagyom�nyos �t�p�t�si anyagnak, �gy az im�nt elcsod�lkoz� �t�p�t� szakember�nk m�g kev�sb� fogadhatja el szakm�ja sablonjait, itt kellene, hogy egy�nis�get vigyen bele, ha tudom�ny�nak magaslataira �hajt h�gni...)

Tov�bb bonyol�tja a helyzetet, hogy ezek ez er�hat�sok igen gyorsan l�pnek fel, illetve eny�sznek el, �s hogy v�gk�pp m�rn�ki tudom�nyunk dug�ba d�lj�nk, be kell ismern�nk, hogy a granul�lt anyagok, mint a homok ( �s itt akkor m�g az egy kever�kben el�fordul� sokf�le szemcsem�retr�l, �s alakr�l nem is sz�ltunk) viselked�s�r�l mit sem tudunk, ill. amit tudunk, arr�l pedig kider�lt: nem nagyon igaz. B�r �gy t�z �ve nagyon komoly kutat�sok kezd�dtek, �s m�r az egy-k�t frakci�j� anyagokr�l lehet tudni ezt-azt, de p�ld�ul az �n. "sivatagi �nekl� homokot" laborat�riumi k�r�lm�nyek k�z�tt, m�g eredeti anyaggal sem siker�lt reproduk�lni)

Apr�s�g, de ha m�r a bonyodalmakn�l tartunk..: ha j�l belegondolunk, az akad�lyt a l� m�g az el�tte sokszor l�that� g�d�rb�l is �gy-ahogy megugorja, �m le�rkez�skor a talaj m�r k�nyesebb �zl�seket kell, hogy kiel�g�tsen. Ide�lis esetben az akad�ly el�tt �s ut�n, nem ugyanannak a talajnak kellene lenni… ez persze nyilv�n k�ptelens�g.

De ne h�tr�ljunk meg a neh�zs�gekt�l, vegy�k tudom�sul tudatlans�gunkat, �s b�szk�n �gess�nk tov�bb, mert itt van a tudom�nyok �s a prec�z m�rn�ki munka legnagyobb t�masza: a p�ld�k, �s a nemzed�kek tapasztalata - n�zz�k azt, ami j�l m�k�dik �s tanuljunk abb�l is, ami nem-.

�s most j�r�szt a p�lyaszerkezetnek azt a r�sz�t tekints�k, amely k�zvetlen�l a t�rsz�nt adja, nevezetesen a tapos�r�teggel, s b�r ez mindenf�le kapcsolatban �ll az alatta lev�kkel, m�gis j�l elk�l�n�thet�, �s t�rgyalhat�.

A tapos�r�teg

Vegy�k azokat a p�ld�kat ahol a tapos�r�teg tiszt�n homokb�l �ll. Hazai j� p�ld�val nemigen szolg�lhatok, b�r olyan, amelyik elfogadhat�, el�fordul.
(az elfogadhat� titulus annak j�r, amelyik j�l lovagolhat�, de kisebb nagyobb probl�m�k miatt a rangl�tr�n nem l�phet el�bbre.)

A leggyakrabban el�fordul� gondokat a p�lya nem megfelel� v�zh�ztart�sa, a v�zelvezet�si probl�m�k okozz�k. Jellemz�en t�cs�kban �ll a v�z egy-egy kiad�sabb es� ut�n, �s ebb�l lesz a s�r (isa), sz�m�tani lehet a finom szemcsefrakci� felsz�nk�zeli feld�sul�s�ra is, ebb�l pedig a kisz�rad�s ut�n lesz a por (pur). Persze az ideiglenes v�zelvezet� �rkocsk�k ki�p�t�se, a helyre�ll�t�s nem nagy �gy, de a lovagl�s, verseny ak�r n�h�ny napig is sz�netelhet.

Mivel a tiszt�n homokb�l �ll� tapos�r�tegb�l a ny�r�er�k hat�kony felv�tele �rdek�ben a finom szemcs�kre igencsak sz�ks�g van, a por elleni v�dekez�s �s a lovagolhat�s�g biztos�t�ka a talaj nedvesen tart�sa.

L�tezik port megk�t� vegyszer, amelyet alkalmaznak k�lt�ren is. Fedelesben egyfajta viasz alap� ( m�sutt vaselines) oldatot permeteznek sz�t, egy�b nedvess�gtartalom h�j�n ez az anyag eg�szen megfelel�nek t�nik, f�leg ha a t�li fagyos �jekre gondolunk.

Haszn�lnak fedelesben m�g a megfelel�bb nedvess�gtart� k�pess�g n�vel�se �s bizonyos fokig a fagymentess�g �rdek�ben egyszer� konyhai s�t, �s magn�zium-kloridot is, ami nem rossz, de ilyen helyeken a l� l�b�t k�l�n�s gonddal kell tiszt�tani, �s fel�gyelni.

Hogy azt�n mindezen t�rekv�sek ut�n a padlat m�gis m�lyen s�pped�snek, �s porhany�snak mutatkozik, mint a Szahara, az m�r az adott homok nem megfelel� szemcsem�reteinek, szemcsemegoszl�s�nak a k�vetkezm�nye, melyre legfeljebb annak bev�s�rl�sakor lehett�nk volna figyelemmel. Ugrat�skor m�r k�s�.

Hollandi�ban a tengerpart egy bizonyos r�teg�b�l vett homokot haszn�lnak sok helyen, ami eg�szen kiv�l� tapos�r�teget ad, �s egyed�l�ll�an j� tulajdons�gokkal b�r. - szerencs�s orsz�g…-
Ez eg�szen finom szemszerkezet�, mintegy harminc�t sz�zal�kban homoklisztet, �s kev�s iszapot tartalmaz, a hatvan sz�zal�kos szemnagys�g 0.2 mm k�r�l van. Ez a homok szinte gyurmaszer�en gy�rhat�, kellemesen rugalmas, a fell�p� er�kkel szemben hajthatatlan, nem alakulnak ki hegy-v�lgyek, szirtek �s b�rcek a tart�sabb haszn�lat sor�n sem, folyv�st kis r�g�kbe, hurk�kba �ll �ssze, �gy azt�n nehezebben sz�rad is ki, ugyanakkor v�z�tereszt� k�pess�ge is nagyszer�nek mondhat�. A r�teg vastags�ga sem haladja meg a 8-10 cm-t. Val�sz�n�leg ez az ide�lis homok tapos�r�teg.

Hasonl� j� tulajdons�gokkal rendelkezik m�g a nevezetes fontanebleau-i homok, ahol is a finom homokliszt frakci�kban ugyan kev�sb� d�sk�lhatunk, de a szemcs�k m�retmegoszl�sa 0.3 �s 0.1 mm sz�ls� �rt�kek k�z�tt nagyon egyenletes.

�ltal�ban a tengerpart m�sutt is mes�sen j� homokot ad, viszont el�fordul, hogy v�zelvezet�-k�pess�ge t�l j�, �s minden vizet el is enged, �gyhogy verseny k�zben n�h�ny indul� ut�n �jb�l �s �jb�l el kell a p�ly�t �rasztani.
Nek�nk ilyen homokhoz jutnunk k�r�lm�nyes, mivel kev�s helyen van a hollandihoz hasonl�, nevezetesen a Balaton alj�n, �s a Tisza v�lgy�ben de ezek nem b�ny�szhat�k, vagy tele vannak term�szetes szennyez�d�ssel.
Az egy�bk�nt p�lya�p�t�sre n�lunk haszn�latos �p�t�si homokok eset�ben tudnival�, hogy a benne el�fordul� agyagnak kit�ntetett szerepe van.

Agyagnak a nagyon finom szemcse m�ret�, 0,002 mm-n�l kisebb szemcs�j� talajokat nevezz�k, ha v�z �ri, �s �sszedolgozott, lehet j� v�zszigetel� r�teg is, ha arra van sz�ks�g. Duzzad�kony, �lland� terhel�s hat�s�ra nagyon lassan, hossz� ideig t�m�r�dik. Igen kiv�l� anyagnak bizonyult pl. gyorsan meg�p�tend� alkalmi p�ly�k aljzat�nak, megfelel� v�ztartalommal, �s bedolgoz�s mellett kellemesen rugalmas is.

Homok alkot�r�szek�nt teljesen megengedhetetlen, mert egyr�szt a felsz�ni vizek elfoly�s�t komolyan akad�lyozhatja, m�g, ha kis r�szben is van jelen, m�sr�szt kisz�radva nagyon kem�nny� v�lik, �ssze�ll� g�r�ngyei mintegy kavicsk�nt ker�lhetnek a felsz�nre.

Egy�bk�nt eg�szen j� min�s�g�, agyagmentes homokok kaphat�k orsz�gszerte, b�r ezek a mi k�l�n�s szemszerkezeti ig�nyeinket k�szlet szintj�n egy�ltal�n nem, vagy csak kev�ss� k�pesek kiel�g�teni, de legt�bbsz�r egy, a c�ljainknak megfelel� kompoz�ci� a sz�tv�logatott halmokb�l helyben �ssze�ll�that�. Azt azonban hi�ba v�rjuk, hogy a hollandival azonos eredm�nyt kapjunk, f�leg az�rt, mert �ltal�ban a homokliszt oszt�ly, �s az iszap a megfelel� ar�nyban, alakban, szemmegoszl�sban teljesen hi�nyzik a k�n�latb�l.
Legkedvesebb kompoz�ci�nkat tov�bb jav�thatjuk, ha azt tov�bbi, m�s term�szet� r�szegys�gekkel l�tjuk el.

A nagyobb szemcsem�ret� oszt�lyozott homokok (pl. 0-4 n�ven ismert) �llaga m�g nedvesen tartva is el�g laza, legal�bbis egy id� ut�n az akad�lyok el�tt, ut�n �s a j�r�sokon ez hamar meg is l�tszik, kisz�radva pedig legink�bb a sivataghoz hasonl�, amelyb�l kicsinyt se l�g ki a l�l�b.
El�sz�r is legal�bb a 0-2, de ink�bb 0-1 jel� agyagmentes oszt�lyozott homok j�het sz�m�t�sba, de itt is sok m�lik az adott szemcsemegoszl�si jellemz�k�n, �s szemcsealakokon. (Nyilv�nval� p�ld�ul, hogy a g�mb�ly� szemcs�k k�nnyebben elg�rd�thet�k egym�son, mint a sz�gletesek.)
A szemcs�k egym�son val� elg�rd�l�s�t �gy is megakad�lyozhatjuk, ha a r�szek k�z� egy elv�laszt� elemet iktatunk. Teh�t a tapos�r�teg�nket kis, egym�son nem elg�rd�l�, elcs�sz� adagokra oszthatjuk, �gy a talajban fell�p� ny�r�er�ket nagyon hat�konyan lehet felvenni, biztosabb a l�p�s, elrugaszkod�s, kisebb a marad� alakv�ltoz�s, �s megfelel� a rugalmass�got is nyerhet�nk.

Ezek az elv�laszt� elemek a legk�l�nf�l�bb anyagokb�l �s form�val k�sz�lhetnek. Az egyik legelterjedtebb a fanyesed�k, ami legink�bb feny�f�l�b�l, gy�k�rb�l apr�ttatik.
Fontos, hogy megfelel� hossz�s�g�, sz�less�g� �s vastags�g� legyen, (5-7, 1-2 cm, ill 2-5mm) tov�bb� legyen hegye, hogy ne a felsz�nnel p�rhuzamosan, mintegy sz�ntalpat k�pezve ter�lj�n el. Az effajta "mulcsot" k�lf�ld�n term�kk�nt forgalmazz�k, vagy a p�lya�p�t� c�gek saj�t kever�k�kk�nt �p�tik be.

A faanyag� adal�kok h�tr�nya, hogy apr�z�dnak, korhadnak, �gy a p�lya t�bbek k�z�tt id�vel gomb�k divatos sz�rakoz�helyek�nt jegyeztetik.
K�v�nalom teh�t, ha m�r ilyen j� mechanikai tulajdons�g� bet�tet tal�ltunk, hogy annak h�tr�nyai n�lk�liekre is lelj�nk. Legink�bb az �jrahasznos�tott gumif�les�gek, m�gumi term�kek adj�k a legjobb eredm�nyt egyfajta gumipehely form�ban. De vigy�zat! Az egyszer� gumiapr�t�k visszavonhatatlanul fekete, �s mint ilyen, igen j�l felmelegedni k�pes a naps�t�s hat�s�ra.

Der�re bor�, p�ly�nk ism�t haszn�lhatatlan lesz. K�l�nb�z� m�kaucsuk, m�anyag-apr�t�k szint�n j� kever�ket ad, felt�ve, hogy az ultraviola sug�rz�snak megfelel�en ellen�ll�k. de a v�zmegtart� k�pess�g ter�n ritk�n seg�tenek.( a pvc porosod�sa, �s annak eg�szs�gre �rtalmas hat�sa m�g nem eg�szen tiszt�zott, de nagyon gyan�s.)

A pvc anyag� nyesed�keket m�s m�anyagokkal keverni nem szerencs�s, mert azokkal k�miai reakci�ba l�phet.
(… �ltal�ban, szerintem hagyjuk a pvc-t...)

A tapos�r�teg �ssze�ll�t�s�n t�lmen�en jelent�s�ge van m�g annak karbantart�s�nak is.
Nem v�letlen, hogy szinte bonyolult g�peket haszn�lnak, hiszen az egyenletes kever�k eloszl�s biztos�t�sa az elegyengetett, elsim�tott felsz�n kialak�t�sa mellett nem is egyszer� feladat, csak annak l�tszik.

A tapos�r�teg vastags�ga t�bbnyire 8-10, legfeljebb 12 cm az alkalmazott anyagok f�ggv�ny�ben. ( nagyobb r�tegvastags�g m�lyebb g�dr�ket is produk�lhat) Nagyobb r�tegvastags�g kezd� lovasok sz�m�ra k�l�n fenntartott p�lya, vagy fut�sz�raz� k�r eset�ben indokolt, �gy az es�s e hely�tt ha nem is az �r�m forr�sa, de mindenesetre kevesebb nyomot hagy az ifj�i kebelben �s tomporon.

A d�jlovasok szeretik, ha a p�lya rugalmasabb, ennek a beszab�lyoz�sa sem k�nny� helysz�ni feladat, de az adal�kanyagok �s a homok ar�nya, a r�tegvastags�g, tov�bb� bizonyos rugalmas, a tapos�r�teg alatti �n. elv�laszt� r�tegek j�l megv�lasztott alkalmaz�s�val minden k�v�ns�gnak megfelel� tulajdons�gok �rhet�k el.

K�zbevet�leg:
Eddig a talajt vizsg�ltuk az ig�nybev�telek fel�l, most egy pillanatra n�zz�k a l� l�b�t.
A sz�munkra m�g felfoghat� eset, amikor a l� sima betonon j�r… az m�g megy… de m�r amikor ott futtatjuk, b�rmelyik pillanatban elcs�szhat. M�g patk� n�lk�l is. (mi lehet a j�gen…).. cs�szik, mert a v�zszintes er�ket, ami az el�rehalad�shoz, vagy meg�ll�shoz kell, a vas sima fel�lete nem tudja �tadni.
Ez nagyj�b�l olyan lehet a l�nak, mintha mi zokniban pr�b�ln�nk ping-pong meccset v�vni vixolt parkett�n.

A m�sik sz�ls�s�g, a m�ly homok.
A hozz�tartoz� p�lda: �lljunk a tisztaszobai nyoszolya dunyhahalm�nak tetej�re, �s pr�b�ljunk csak egy f�l m�tert felfel� ugrani. K�vetkez�t fogjuk tapasztalni: nemhogy f�l m�terre nem fogunk emelkedni, hanem hirtelen beles�llyed�nk a pihas�gba.
A m�ly homok� p�ly�n hihetetlen mennyis�g� energia pocs�kol�dik el puszt�n a laza talaj �sszenyom�s�ra. (a s�r�l�sek vesz�lye m�g ehhez ad�dik) Egyr�szt k�ptelen lesz a l� akkor�t, �s �gy ugrani, mint amekkor�t, �s ahogyan tudna, azt�n meg egyre kisebbeket, eg�szen, am�g t�nkre nem megy..
Viszont valamekkora benyom�d�sra sz�ks�g van, mert nemcsak a pata fel�let�n �tad�d� s�rl�d�si er�kb�l, (amelyekb�l a talajban szint�n ny�r�er�k �brednek), hanem a keletkez� kis f�gg�leges-ferde fel�leteken ad�dnak �t v�zszintes ir�ny� er�k.

(K�v�ncsis�gb�l kisz�moltam, hogyha a l� az ugr�skor az elrugaszkod�s szakasz�t csak t�z cm-el meg tudn� ny�jtani, majd 30%-al kisebb er�t kellene ugyanakkora ugr�shoz kifejtenie! Tanuls�g: �ltal�ban igaz, hogy l�tsz�lag kis mat�ri�lis elt�r�sekhez viszonylag nagy eredm�nybeli differenci�k tartoznak)
A fentiekb�l is kit�nhet, mi�rt olyan neh�z a tapos�r�teg optim�lis anyag�t, �sszet�tel�t megtal�lni, �s mi minden m�lhat ezen.


A tapos�r�teg alatti elv�laszt� r�teg

Ennek a szerkezeti elemnek az els�dleges feladata, hogy a tapos�r�teg tartasson meg sz�zi �llapot�ban, az als�bb r�tegekb�l a kavicsok, k�vek, egy�b alkot�r�szek fel ne keveredjenek, m�sodrend� feladata lehet a rugalmass�g n�vel�se, bizonyos mennyis�g� v�ztartal�k t�rol�sa, egy�bk�nt pedig a felesleges v�z elvezet�s�nek �tj�ban ne legyen.

Legegyszer�bb esetben az elv�laszt�r�teg egy egyszer�, de nagy szak�t�szil�rds�g�, egybef�gg� v�zszigetel� r�teg, amelynek felsz�n�r�l vezetj�k el a vizet, ami csak felsz�ni lejt�s kialak�t�s�val biztos�that�. ( a r�teg elcs�sz�s elleni biztos�t�sa furfangos feladat) Ezt a megold�st legfeljebb d�jlovas n�gysz�gnyi vagy m�lyebb talaj� tanul�p�lya eset�ben tekinthet� elfogadhat�nak. Itt a lejt�s 20 m-es hosszon k�z�pgerinc kialak�t�s mellett a tapos�r�teg vastags�g�ban 8-12 cm k�l�nbs�get ad, ha a felsz�nt v�zszintesnek alak�tjuk ki. Ha a felsz�n is lejt�ssel k�sz�l, a k�l�nbs�g 4-6 cm-re cs�kkenthet�.

Szerencs�sebb, ha a vizeket az elv�laszt�r�teg alatt gy�jtj�k �ssze, �m ekkor ennek a r�tegnek v�z�tereszt�nek kell lenni. Erre alkalmasak a megfelel�en megv�lasztott geotext�li�k, amelyeken azonban a legapr�bb szemcs�k sem juthatnak �t, tov�bb� a geotextil lyukainak elt�m�d�s�re sem kell sz�m�tani.

(A geotextilek tov�bbi felhaszn�l�si lehet�s�ge a nem megfelel� teherb�r�s� talajok er�s�t�se, ekkor azonban elhelyez�se nem ebben a r�tegben t�rt�nik.)
Ez alatt egy �n. dr�nr�teg ( sz�r�r�teg), egyszer� esetben j�l t�m�r�tett homokos kavicsr�teg helyezkedjen el, amely kell� m�rt�kben teherb�r�, �s v�z�tereszt�.

Lehets�ges a vizet csak az ezalatti t�m�r�tett �s lejt�ssel kialak�tott "anyaf�ld" felsz�n�n elvezetni, vagy biztosabb megold�s, a p�lya alatti �rokrendszerben elhelyezett geotextillel burkolt �n. dr�ncs�vek �ltal �sszegy�jteni, �s elvezetni. (A dr�ncs� egy speci�lis cs�, amelynek teteje, �s oldalainak fels� r�sze igen kis lyukm�rettel s�r�n perfor�lt, a v�z az als� r�szben gy�lik fel.)

Amennyiben az eredeti talaj szil�rds�gcs�kken�s �s egy�b k�rosod�s n�lk�l k�pes a felsz�ni vizek marad�ktalan befogad�s�ra, elfogadhat� a dr�nr�teg , ill. a cs�vez�s elhagy�sa.

�ltal�nosan elmondhat�, hogy a v�zelvezet�s, minden esetben t�k�letesen megoldhat�, gazdas�gos kialak�t�s�nak m�dja a helyi adotts�gok f�ggv�nye.
A helyi adotts�gokat t�kr�z� talajmechanikai szakv�lem�ny - amely eset�nkben mintavev� f�r�sok laborat�riumi vizsg�lati eredm�nyeit, �s a ter�letre vonatkoz� v�zviszonyok adatait tartalmazza- alapja a p�lya tervez�s�nek. A tervez�s szakember feladata, a tervezett szakszer� megold�s garant�lja a p�lya megfelel� hosszantart� m�k�d�s�t.

Az elv�laszt� r�teg speci�lis kialak�t�s�val m�d van az alapfunkci�kon t�lmen�en bizonyos mennyis�g� v�z t�rol�s�ra, illetve a rugalmass�g n�vel�s�re. Ezt az �ltal�ban kisebb t�bl�kb�l �ssz�ll�tott r�teget legt�bbsz�r rugalmas, nem �reged�, nem leboml�, k�rnyezetbar�t �jrafelhaszn�lt m�anyagokb�l k�sz�tik. Ezek az el�k�sz�tett aljzatra egyszer�en lerakhat�k. Sejtszer�en kialak�tott 4-5 cm magas k�zeit 3-5mm szemnagys�g� kaviccsal, l�vakaviccsal t�ltik fel, a sejtek alj�ban f�lgy�r� szer�en kialak�tott kis t�rol�kban gy�lik a felsz�ni vizek egy r�sze, a t�bbi az alul kialak�tott lyukakon t�vozik.

Sz�mos ilyen term�k l�tezik, igen dr�g�k, �ruk 4000 - *-os �gig Ft/m2.

Alapr�teg - dr�nr�teg

Ez a r�teg a v�z elvezet�s�re, �s egyben a p�lya teherhord�, teherkiegyenl�t� r�tege amely rendesen az elv�laszt� r�teg alatt helyezkedik el.
Anyaga z�zott k� (�n. kul�-kavics), homokos kavics, a legfontosabb, hogy nagyon j�l t�m�r�tett, �s v�z�tereszt� legyen. Erre ( k�zvetlen�l az elv�laszt� r�teg al�) illik m�g 3-4 cm kisebb szemcsem�ret�, kev�sb� durva kiegyenl�t� ( az elv�laszt� r�teg egyenletes felfekv�s�t biztos�t�) homokos kavics ter�t�st alkalmazni. ( ez a r�teg lehet ak�r j� v�z�tereszt� k�pess�g� 10-15 cm-es betonlemez is, a vastag dr�nr�teg ilyen esetben ak�r el is maradhat, de a v�z �sszegy�jt�se szint�n szigetel�s feletti dr�n�rkokban, vagy dr�nlemezzel t�rt�nik)

A dr�nr�teg vastags�ga 20-30 cm. Ebben a r�tegben helyezhetj�k el az el�z�ekben m�r eml�tett m�don a dr�ncs�veket.
A dr�nr�teg alatti anyaf�ld el�k�sz�t�se az egyik legfontosabb mozzanat, hiszen itt ker�lnek elhelyez�sre az els� f�gg�leges �s v�zszintes ir�ny� kit�z�si pontok. A lovasp�ly�n nagyok a t�vols�gok, �s viszonylag kicsik a vastags�gi m�retek, ez�rt a pontoss�g elengedhetetlen k�vetelm�ny. A hagyom�nyos m�szerek -teodolit, szintez�- t�k�letesen megfelel�ek, �m enn�l pontatlanabb m�szerek, vagy eszk�z�k haszn�lata mellett az ut�lagos jav�tgat�sokra rengeteg p�nz felesleges elk�lt�s�re van es�ly, �s r�ad�sul vesz�lybe ker�lnek az el�rni k�v�nt j� p�lya-tulajdons�gok is.