A der�k (gerincoszlopunk) megh�z�s�r�l (megfesz�t�s�r�l).

Derekunknak megh�z�sa, ahogyan ezt lovas nyelven �rtj�k, mindenfajta befoly�sn�l �s seg�ts�gad�sn�l igen fontos szerepet j�tszik, s�t oly fontosat, hogy a lovas e n�lk�l val�s�gban nem is fejthet ki a l�ra helyes befoly�st s �gy nem is adhat helyes seg�ts�geket sem. Az ehhez val� �rz�st csak sok gyakorlattal lehet elsaj�t�tani. �rz�s�nk pedig csak akkor van �s lehet, ha nem merev�tj�k meg magunkat: �gy a derekunk megh�z�s�n�l sem szabad ezt tenn�nk.

----eleinte lemondani �s ink�bb lovagoljanak k�nnyen �getve, vagy r�zass�k magukat, am�g a l� a helyes munka �ltal hajt�ss� v�lik, mert a r�zat�s - ha ez a fels� test egyenletes nyugodt tart�sa mellett t�rt�nik - nem hat a l�ra olyan zavar�lag, mintha a nyereghez val� tapad�st ilyen lovas der�kizomzat�nak akt�v t�nyked�s�vel akarn� kier�szakolni.

Mindezeket �sszefoglalva v�lem�nyem teh�t az, hogy az esetben, ha csak a nyereghez val� tapad�st (mind �get�sben, mind v�gt�ban) akarjuk el�rni, akkor a der�kizomzatunkat csak egy pillanatig fesz�tj�k meg a leirt m�don, hogy ezzel �lep�nknek a nyeregb�l val� feldob�s�t elker�lj�k, a k�vetkez� pillanatban azonban lelaz�tjuk �s der�kizomzatunk eme v�ltakoz� tev�kenys�g�t az �temhez alkalmazkodva folytatjuk. Ha pedig derekunkkal a l�ra befoly�st k�v�nunk gyakorolni, akkor ennek izmait addig tartjuk nagyobb vagy kisebb m�rt�kben megfesz�tve, am�g ezzel c�lt, vagyis eredm�nyt el nem �rt�nk. /Fordit�/.

A begyakorl�sn�l a lovas besz�lhet, f�ty�lhet, �nekelhet stb., mindezt az�rt, hogy elker�lje a megmerev�t�st.
Norm�lis testtart�sn�l a gerincoszlop egy t�bbsz�r�sen �velt vonalat mutat. Err�l saj�t magunkn�l �s m�sokn�l is megtapint�s �ltal meggy�z�dhet�nk. Derekunk megh�z�s�n�l a gerincoszlop als� v�ge (a keresztcsonttal, amely a gerincoszlopot a medenc�vel k�ti �ssze) el�refel� tol�dik. Ez�ltal a medence h�tul lefel� nyom�dik el�l pedig emelkedik.
Az ellenkez� hat�st v�ltja ki a homor�tott der�k, amelyn�l ford�tva a medence el�rebillen.
Hogy megtanultuk-e a "der�k (h�tgerinc) megh�z�s�t" arra vonatkoz�an csak a l� adhatja meg a v�laszt, legink�bb egy puha �s �rz�keny h�t� l�.

Hogy miben rejlik a der�k megh�z�s�nak a l�nyege, azt legjobban a k�vetkez� gyakorlatok szeml�ltetik:

A DER�KIZOMZAT MINDK�T OLDALON VAL� MEGH�Z�SA

1. A hint�n �l� ember derek�nak izmait a hinta el�relend�t�s�hez megfesz�ti, azaz megh�zza, a h�tralend�l�sn�l lelaz�tja.
2. Aki a f�ld�n hanyatt fekszik �lep�t csak �gy emelheti fel a f�ldr�l, ha derek�t megh�zza.
3. Olyan asztal el�tt �llva, melynek sz�l�r�l valamely k�nyv ki�ll, a k�nyvet kez�nk seg�ts�ge n�lk�l azzal tolhatjuk vissza az asztalra, hogy der�kizomzatunkat megh�zzuk (megfesz�tj�k). Enn�l a p�ld�n�l legszembet�n�bb a k�l�nbs�g a k�z�tt, hogy mit �rt�nk a "der�k megh�z�sa" �s a, "homor�tott der�k" alatt. Am�g el�bbin�l az �lep el�retol�dik, addig az, aki derek�t homor�tja, azt h�tra kitolja. A "kid�llesztett mell" �s a "h�travetett v�llak" t�bbnyire ezzel j�rnak.
4. Aki egy sz�ken h�trat�maszkodva �l, fels�combj�t �s �lep�t a der�kizomzata megfesz�t�s�vel el�bbre cs�sztathatja.
5. Aki sz�tterpesztett l�bakkal -�gymint a lovon- egy keskeny kis hockerlire �l, azt a derek�nak megh�z�s�val k�nnyen el�rebillentheti. Ennek el�felt�tele, hogy a l�bak nem a s�lyvonal el�tt, hanem ett�l jobbra s balra a f�ld�n �lljanak.

Egy lovas se el�gedj�k meg az eff�le magyar�zatokkal, mert ha valaki meg is �rtette a mozdulatot, ez m�g nem jelenti azt, hogy �rz�kelte is. �ppen ez�rt err�l meg kell gy�z�dnie, vagyis ezt mag�n "kipr�b�lnia", mert ha a der�k megh�z�s�hoz m�r meg is van a helyes �rz�se, m�g j� ideig sz�ks�ge lesz bizonyos l�h�ton v�grehajtott gyakorlatokra, am�g lovon a gerincoszlop megh�z�s�t t�k�letes eredm�nnyel alkalmazni tudja.

A der�kizomzat egyoldal� megfesz�t�se.

(Csak egyik cs�p�- �s �l�csont el�renyom�sa).

Ez �ppen olyan fontos, mint az el�bb eml�tett gyakorlatok. A helyesen hajl�tott l�val t�rt�n� lovagl�s, minden fordulat v�grehajt�sa, a v�gtat�sban val� �l�s att�l f�gg, hogy a lovas megtanulta-e a bels� cs�p�t �s a bels� �l�csontot el�retolni. Ezt is saj�t mag�n kell mindaddig "kipr�b�lnia", m�g az ehhez a mozdulathoz sz�ks�ges �rz�s benne ki nem fejl�d�tt.

1. A hint�t csak az egyik oldal�ra kifejtett el�renyom�ssal ferde ir�nyban hozhatjuk mozg�sba.
2. Aki a f�ld�n hanyatt fekszik, �lep�nek jobb vagy baloldal�t csak �gy emelheti fel, ha der�kizomzat�nak csup�n az illet� oldal�t, a jobbat vagy a balt h�zza meg.
3. Olyan asztal el�tt �llva, melynek sz�l�r�l valamilyen k�nyv ki�ll, ezt a k�nyvet a k�z seg�ts�ge n�lk�l a der�kizomzatnak csak a jobb-, illetve csak a baloldal�nak megfesz�t�s�vel tudjuk ferde ir�nyban az asztalra visszatolni.
A der�k megh�z�s�t az els� leck�k folyam�n �pp olyan k�nny�, illetve �pp olyan neh�z meg�rteni �s megtanulni, mint k�s�bb. H�tgerinc�nk izmait -hasonl�an mint minden m�s izmunkat- k�l�nb�z� fokig fesz�thetj�k meg: ennek megfelel�en mindenf�le seg�ts�gnek is derekunkkal t�bb-kevesebb nyomat�kot adhatunk. Az �lepet er�sebben vagy gyeng�bben nyomhatjuk el�re, �pp�gy megh�zhatjuk a derekunkat csak az�rt, hogy az �lepnek h�tracs�sz�s�t megakad�lyozzuk, de tarthatjuk derekunkat laz�n (megh�z�s n�lk�l) is. De az�rt itt nincsen sz� k�l�nf�le egym�st�l elt�r� befoly�sokr�l. Teh�t mindezt szint�n ki kell "pr�b�lni" nehogy csak az �res sz�besz�dn�l maradjon.
Ne felejts�k el sohasem: derekunk (h�tgerinc�nk) megh�z�sa az �l�sigaz�t�snak, a megindul�snak �s meg�ll�t�s�nak (a par�dnak) az alapk�ve. Megh�zott der�k n�lk�l nincsen j� �l�s: a gerincoszlop megh�z�sa n�lk�l seg�ts�gad�s el nem k�pzelhet�: minden meg�ll�t�s legfeljebb a sz�r egyszer�, k�z�ns�ges megh�z�s�t jelenti. Ennek az alapnak a hi�nya egyszersmind a sz�l� oka a l� mindenf�le ellenkez�s�nek �s neveletlens�g�nek.
A der�k megh�z�s�n�l elk�vetett hib�k a k�vetkez�k:
1. A lovas ezt a testmozdulatot el�bb nem gyakorolta �s nem pr�b�lta ki mag�n elegend� m�don gyalog, mert azt gondolta, �ppen el�g, hogy ezt az izommunk�t �sszel meg�rtette. Persze, ha azut�n a lovon �l, nem tudja �s nincs meg az �rz�se ahhoz, hogy tulajdonk�ppen melyik izomcsoportot kell megfesz�tenie.
2. Hogy a lovas derek�nak megh�z�s�t mint k�l�n gyakorlatot nem pr�b�lta ki l�h�ton. Az ehhez sz�ks�ges �rz�st a lovas csak �gy k�pes elsaj�t�tani, ha a l�p�sben �s �get�sben val� megindul�sn�l �s meg�ll�t�sn�l figyelm�t csup�n a der�kmegh�z�sra �sszpontos�tja, de emellett nem feledkezik meg arr�l, hogy combja a l� test�vel �lland�an �rintkez�sben (�rz�sben) legyen.
Ha ez az egyik lovon nem siker�l, addig kell lovat cser�ln�nk, m�g egy m�sikon a der�kmegh�z�s �rz�s�t s annak hat�s�t meg nem ismert�k.
Sokszor halljuk azt is, hogy ennek vagy amannak a lovasnak "sok dereka", vagy "csodadereka" van, vagy hogy "nincs dereka". Ezek a kifejez�sek k�nnyen megt�vesztik az embert. Minden lovasnak m�r sz�let�s�t�l fogva egyform�n sok a dereka, csakhogy mindegyik m�s �s m�s m�rt�kben, teh�t nem egyform�n alkalmazza. Az izomcsoportok is minden embern�l olyan er�sek, hogy m�g fokozott ig�nybev�tel�nk mellett sem f�radnak el. M�sk�pp �ll azonban a dolog az igazi der�kf�jdalmak eset�n. Ezek bizony fell�phetnek az er�s r�z�s, a l�r�l buk�s, az igen hosszantart� lovagl�sok �s egy�b t�ler�ltetet�sek k�vetkezt�ben. Ilyen szertelen meger�ltet�st azonban aligha okoz a der�k megh�z�sa, vagy az �lep el�retol�sa.