Irny a legelõ! - Az tllstl a mûtrgyzsig
A npi hagyomny Szent Gyrgy napjt, vagyis prilis 24-t a legelõrehajts nnepeknt tartja szmon. Persze az idõjrstl fgg, hogy milyen a vegetci fejlettsgi llapota, de prilis vgn, mjus elejn engedhetjk elõszr huzamosabb idõre lovainkat a legelõre. A kvetkezõ cikk hasznos tancsokkal lt el minket, mire figyeljnk az istllzsi idõszakrl a legeltetsre val tllskor, a legeltets egyes fzisaiban lovasinknak milyen kiegsztsre van szksge, illetve felhvja a figyelmnket a klnbzõ svnyi anyagok helyes arnynak betartsra. A legeltetskor megfigyelhetõ rossz szoksok felsorolsval teszi az r teljess a gyakorlati tancsokkal tarktott cikket.
(A szerk.)
Fejlõdstrtnetileg a l egyrtelmûen csoportban lõ meneklõ llatnak szmt. Ez a tulajdonsga klnsen a legels idejben nyilvnul meg. Emsztõszerveinek felptse a strukturlt nvnyi anyag kis mennyisgeinek lland felvtelhez ktõdtt. Ezen kvl nagy lehetõsge volt a nvnyek megvlasztsra.
Ha ezzel szemben a l mai tartsra s takarmnyozsra gondolunk, klnskppen az istllzs idõszakban, gy sok esetben nagyon eltvolodtunk a valdi ignyeitõl. A kvetkezmnyek nem maradnak el: teljestmnycskkens, viselkedsi zavarok, betegsgek s termketlensg jelentkezhetnek.
Tbb hnapos istllzs utni veszlyes mohsg
Hossz, kaszlt fû, ha nem is melegedett meg, felhalmozva veszlyt jelent a lra nzve. Istllzott lovak ennek nha nagy tmegt, szelektls nlkl veszik fel igen rvid idõ alatt. gy mrgezõ nvnyeket, pl.: boglrkt is lelegelnek, amit legelõn elkerlnek. Ha istllban etetik a fvet, mindenkppen kis mennyisgben trtnjk, mgpedig csak a szna etetse utn. A kezdeti rnknti legeltets, -- szna- illetve szalmaadagokkal sszektve – megv az emsztsi zavaroktl. A legeltets problmi tl sokflk lehetnek ahhoz, hogy itt azokat rszletesen trgyaljuk. Erõsen fggnek pl.: a talaj minõsgtõl, a trgyzstl, az ghajlattl, a nvnyllomnytl, a legelõ polstl s az llomnysûrûsgtõl.
Az istllzsrl legeltetsre val ttrs klns krltekintst ignyel. A hirtelen takarmnyvltsra a l blcsatornja a legrzkenyebb. Klnsen rintettek a vastagbelek, melyek nagy erjesztõkamrkknt mûkdnek. A bennk lvõ mikroorganizmusok vgzik a tpanyagok talaktst, melyek az istlli takarmnyozskor megszoktk a nyersrost nagyobb mennyisgt (pl.: szna vagy szalma) mg a fiatal fûben a nyersrost mennyisge szlsõsgesen kevs. Ennek az lesz a kvetkezmnye, hogy a legkisebb lõlnyek elvesztik letfelttelket s elpusztulnak. A takarmny tl gyorsan halad a blen t, gy nem igen van lehetõsg a tovbbi talakulsra s ezzel elkpzelhetõ mrtkben romlik a tpanyag kihasznlsa. Ennek azonban nem kell gy lennie.
Szna s szalma a legelõhz
Adjanak a lnak flnapi legeltetskor kihajts elõtt s utn durva sznt vagy szalmt. Ha a l azonnal egsz napra legelõre kerl, 2-3 hten t a legelõn kvl tvgy szerinti mennyisgû sznt vagy szalmt kapjon, mg a fûnek kellõ struktrja nem lesz. Ezen idõszakban naponta kell ellenõrizni a szlastakarmnyt, mert a blsrral szennyezett takarmnyt nem eszik meg a lovak.
Ingadoz fehrjetartalom
Kihajtskor a fûnek magas a fehrjetartalma. Ennek elõnye s htrnya is van. A dntõ htrny a patarhagyullads veszlye, amit csak a kint tartzkods idõbeni korltozsval vagy a legelõ elõhasznostsval lehet megakadlyozni. Ezen kvl olyan legelõkn, melyen lovak, fõknt pnik legelnek, nem szabad a nitrogn mûtrgyzst fokozni. A fû fehrje tartalma fõknt a vegetcis idõponttl fgg. A kihajtskori magas fehrjetartalom klnsen a nagy fehrjeignyû lovak szmra elõnys, mint pldul a szoptat kanck s a csikk (msfl ves korig), akiknek a fû ltal adott fehrje – fõknt nyr vgn s õsszel, klnsen lland legelõn – gyakran nem elegendõ, ezrt fehrjben gazdag kiegsztõt kell velk etetni.
Energiaforrs a nvnysarjadzstl fggõen
A kellõ energiabevitel a rendelkezsre ll nvnynvekedstõl fgg. Hiny addhat, ha lovak jszakra istllba kerlnek, vagy idõnknt dolgoznak. Ilyenkor a legeltetsi idõ jelentõsen cskken, vagy zavartt vlik a legels ritmusa. Problmt okozhat ezen kvl a szerves trgya kijuttatsa (hgtrgya, trgyal), a rossz legelõpols (sok buja folt, elõnytelen nvnysszettel: ss, kka). Vgl a tl nagy lllomny is legelõvltst vagy abrak etetst teszi szksgess. A lovak „tpllapota” tkrzi az energia elltst.
Az svnyi anyagok csontfejlõdsben betlttt szerepe
A kalciumnak s foszfornak nagy szerepe van a csontozat felptsben s kemnysgben. Az adag kalcium-foszfor arnya mindig 1,5-3:1 legyen. Kerlni kell ezen anyagok hinyt vagy feleslegt, valamint az 1,5:1 alatti arnyt.
Az intenzv legelõgazdlkods alkalmazsa elõtt a fajok sokflesge volt jellemzõ, sszessgben tg kalcium-foszfor arnyok uralkodtak. Erõs, rszben egyoldal hasznosts s tbb nvnyfaj eltûnse nha az egsz zldllomny kalciumtartalmt mdostja, gy a kalcium-foszfor arny 0,7-1:1-re vltozik. Ez klnsen a csikk csontjra, szalagjaira s inaira lehet kedvezõtlen hats (1. bra).
A szoptat kanca foszforszksglete a laktci elsõ hnapjban klnsen nagy, a fiatal, fehrjben gazdag fû mindig elg foszfort is tartalmaz, kiegsztsre csak jliusi vagy ksõbbi ellskor van szksg.
A magnziumelltottsg kliummal tltrgyzott legelõkn nvekedõ s szoptat llatok szmra a legeltetsi idny elsõ negyedvben vlhat kritikuss, hiny esetben nagyfok idegessg vagy tetnis grcsk jelentkezhetnek. Mg legeltetskor kliumhiny nem vrhat, a ntriumelltottsggal szmolnunk kell. A helyzet tovbb romlik, ha a legelõre tl nagy mennyisgû kliumot juttatnak ki, ami a klium-ntrium arnyt egyre tgtja. Ennek az az oka, hogy egyes fvek a klium felvtelt elõnyben rszestik a ntriumval szemben. Kliummal tltrgyzott legelõ knnyen felismerhetõ az erdei turbolya tmeges fellpsrõl. Minden legeltetskor kiegsztõ ntriumforrst kell megkvetelni, klnsen szoptat kancknak s intenzv legelõhasznosts esetben. Ez a ntriumbevitel trtnhet nyals tjn vagy marhas, svnyi premix vagy tp etetsvel. Javthat tovbb a ntrium-ellts a klium mûtrgyzs cskkentsvel s az ezzel egyidejû ntrium tartalm mûtrgyk alkalmazsval.
Tenger- s folymellki lpokon s nagy legelõkn rzhinnyal lehet szmolni, ami ellen gyakran megfelelõ mûtrgyzssal vdekeznek. A rzelltst az istllban knnyebb megoldani (abrak), mint a legelõn. A ksõbb szletett csikk vrben gyorsabban emelkedik a rz, mint a korn szletettekben, amit taln az anyakanca hosszabb abrak-peridusa idz elõ. A rz tarts tladagolsa slyos mjkrosodst s mrgezst okozhat.
Szõrkihullssal jr prks felrakodsok vagy nagy sebek elõfordulsa, valamint kalcium-tladagols indokolhatjk a cink adagolst (takarmnykeverk tjn).
A legelõ mangnelltottsga messzemenõen a termõhelytõl fgg. Hinnyal lehet szmolni msztalajokon s knnyû meszezett talajokon, mert a savany talaj meszezse kzmbsti a pH–rtket s gy a nvny kevesebb mangnt vesz fel. A fehrhere tmeges megjelense a legelõn utal a nvedk esetleges alacsony mangntartalmra, a kka s ss viszont a magas mangntartalomra. A zldtakarmny tl magas mangntartalma vrszegnysget is okozhat kalcium, foszfor, vagy vas feleslege cskkentheti a mangn felvehetõsgt gy, hogy ilyen esetekben is szksg lehet kiegsztsre takarmnyozson keresztl. A kobalt-elltottsg hinya vrszegnysget s nvekeds megllst okozhatja. Hiny keletkezhet kimosdott homok- s grnittalajokon. A jdelltottsg a tengerpart kzelben a legjobb, kzphegysgben s az Alpokban azonban klnsen vemhes s szoptat kanck esetben gondolni kell r. Tlzott jdbevitel ugyanolyan tneteket okozhat, mint a hiny. Szelnhiny esetben a szops csikkon mozgszavarokat szlelhetnk, fejket nehezen tudjk odafordtani a szopshoz. A legeltetskor elõfordul hinyos elltottsgrl ez idõ szerint nincsenek utalsok. A vitaminellts a legeltetskor megoldottnak tekinthetõ. A karotin– s ezzel az A-vitaminhinnyal legfeljebb ksõ õsszel szlsõsgesen kiszradt legelõn kell szmolni.
A legeltets rgsra s drglõzsre csbt
A legeltetsi idnyben elõfordul rossz szoksokrl szertnk mg szlni. Legelõ lovakon gyakran szlelik fld evst. A fû mly leharapsa puszttja a gyepet s egyttal fokozott fldfelvtellel jr, amit lovaink legtbbszr baj nlkl elviselnek. Nhnyszor azonban elõfordul, hogy valamennyi l valsgos lukakat kapar a gyepbe, hogy gykereket s fldet ehessen. Minthogy a gykrnek magasabb a ntriumtartalma, mint a hajts, ntriumhinyra kell gyanakodnunk. Ez az llapot ntrium bevitelvel szntethetõ meg. Tovbbi ok lehet abszolt takarmnyhiny vagy ms svnyi anyagok hinya.
Meg kell mg emlteni a kerts s a farok rgst. Klnsen fiatal nvnyzet esetben gondolni kell arra, hogy a lnak bizonyos kemny, nehezen emszthetõ rszekre van szksge. Ilyenkor gakat vagy lombos fkat lehet elrakni. Tovbb be lehet tenni egy n. „drglõdzõ ft” amit a kreg lergsa utn ki lehet cserlni. Ehhez egy kb. 50 cm hossz s 30 cm tmrõjû csvet ssunk a fldbe. Ezutn egy kb. 2,2 m magas ft termskvekkel erõstsnk meg benne, amin a lovak tetszs szerint drglõdzhetnek s aminek a friss krgt lerghatjk. Ezt a „ft” szvesen elfogadjk s ezzel meg lehet kmlni a legelõ ms rszeit. Ha ez nem segt, ellenõrizzk az svnyianyagelltottsgot.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
