�lelem n�lk�l a lovak viszonylag hossz� ideig kib�rj�k �s �letben maradnak - v�z n�lk�l azonban nem. Test�k nem rakt�roz el annyi vizet, hogy az �llat hosszabb ideig �lhetne bel�le, hiszen az izzad�ssal folyamatosan folyad�kot vesz�t. A v�z azonban a b�r- �s sz�rzet�pol�shoz is fontos, stimul�l �s tiszt�t egyszerre. A pata sz�m�ra pedig egyenesen elengedhetetlen.

A v�z mint t�panyag

Egy l�nak 100 tests�ly-kilogrammonk�nt �tlagosan 5-10 liter v�zre van sz�ks�ge, testi meger�ltet�s eset�n m�g t�bbre. Egy kem�nyen dolgoz� nagyl� naponta minden tov�bbi n�lk�l ak�r 50 liter vizet is elfogyaszthat. Ez pedig egy�rtelm�v� teszi, mi�rt is mondjuk: mindig legyen friss iv�v�z a lovak el�tt.
Term�szetesen egy l�gyan foly�, krist�lytiszta �s semmif�le vegyszerrel nem szennyezett patak lenne az ide�lis - de kinek van ilyenje manaps�g? Eltekintve att�l, hogy mifel�nk a patakparton ny�zs�gnek a k�l�nf�le cs�p�s rovarok, amelyek rettenetesen k�pesek gy�t�rni a lovakat (is), nem is lehet felt�tlen�l megb�zni a patakokban sem - hacsak nem �ppen r�viddel azel�tt eredtek. N�h�ny �vvel ezel�tt egy n�metorsz�gi l�klinik�n t�bb olyan lovat kezeltek, amelyek hosszabb id�n �t egy �lommal szennyezett patak viz�t itt�k. B�rmilyen biztos �szt�n�ek is egy�bk�nt a lovak, ebben az esetben cs�d�t mondtak az �szt�neik, �s s�lyosan megbetegedtek.
Az �ll�vizeknek nagyon nagy kiterjed�s�nek kell lenni�k, hogy l�itat�nak alkalmasan legyenek, mert minden kisebb �ll�v�z hamar elalg�sodik, �s ugyanolyan gyorsan elfoglalj�k mindenf�le �llatnak a l�rv�i, amelyeket azt�n a lovak a v�zzel magukhoz vesznek, ez pedig s�lyos eg�szs�gi k�rokat is okozhat a lovakban.
Az ist�ll�ban tartott lovaknak am�gy sem �ll sem patak, sem t� a rendelkez�s�re, �s meg kell el�gedni�k azzal, amit az emberek ny�jtanak nekik.
A legpraktikusabbak az ember sz�m�ra az �nitat�k - a lovaknak azonban nem mindig azok. Nagyon sok f�gg ugyanis a modellt�l. Nem t�l c�lszer�ek a "klasszikus" �nitat�k, amelyekn�l a l�nak er�sen meg kell nyomnia a kart illetve nyelvet, m�g v�z gy�lik a kis medenc�be. Egyr�szt az orral val� nyom�s a l� sz�m�ra biztosan nem kellemes, �s ehhez j�n m�g a hangosan bugyog� zaj is. Ezen k�v�l a lovak ezekb�l az itat�kb�l soha nem tudnak nagy kortyokban inni, ahogy pedig szeretn�nek. Par�nyiakat kortyolhatnak, mert n�h�ny korty ut�n a kis medence ki�r�l.
Akkor m�r jobbak azok az �nitat�k, amelyek alulr�l magukt�l megtelnek, amint egy bizonyos szint al� s�llyed a v�z. A l�nak nem kell mechanikus hat�st gyakorolnia r�juk, hogy v�zhez jusson, hanem a v�z - szinte, mint a term�szetben - �lland�an a rendelkez�s�re �ll. Annak, hogy az �nitat�kat rendszeresen tiszt�tani �s ellen�rizni kell, mag�t�l �rtet�d�nek kell lennie. Ez f�leg t�len fontos, ha nincs f�thet� itat�nk.
Ebben az esetben le kell �ll�tani a norm�l �nitat�t, �s v�d�rb�l kell itatnunk. A legel�n bev�ltak a kiszolg�lt zom�ncozott f�rd�k�dak, mert van dug�s lefoly�juk, vagyis le lehet engedni a piszkos vizet, �s kitiszt�tani a k�dat. De vigy�zat: a dug�t j�l kell biztos�tani! Ha kev�s a v�z a k�dban, az unatkoz� vagy frusztr�lt lovak j�tszani kezdenek vele, �s kih�zz�k - azt�n pedig egy csepp v�z sem marad a k�dban.
Ha csak egy-k�t lovat kell itatnunk bel�le, akkor nagyon j�l megfelel egy malteros k�d a T�z�pr�l, amelyet sz�ks�g eset�n k�t-h�rom neh�z k�vel lehet stabiliz�lni, hogy a lovak ne "sz�ll�ts�k el". Ahogy a habarcsos v�dr�k, amelyeket mindenhol olcs�n lehet kapni, ezek is szinte t�rhetetlenek. De ennek is megvan a h�tr�nya: az anyaguk, amely n�h�ny l�n�l allergi�t v�lt ki. Ilyenkor vissza kell ny�lni a dr�ga zom�ncos v�dr�kh�z, amelyeket azonban nem szabad az ist�ll�ban hagyni, mert a zom�nc let�redezhet, �s akkor az is m�rgez�.

Seg�ts�g - a lovam nem issza ezt a vizet!

A lovak k�z�tt is vannak finny�sak, amelyek csak a saj�t viz�ket akarj�k meginni, �s az idegen iv�ed�nyeket egyszer�en elutas�tj�k. Ez a l�tulajdonosnak, akinek nem el�g er�sek az idegei, gondot jelenthet. A lovak ugyanis t�bbnyire m�gis isznak - csak �ppen akkor nem, amikor odan�z�nk. Egy-k�t napot nedves�tett t�pl�l�kkal (meglocsolt sz�na, felpuh�tott r�paszeletek, k�s�sra l�gy�tott macs) is �thidalhatunk, akkor azt�n t�bbnyire m�r iszik a l�.
Egy �j legel�n a lovak gyakran nem issz�k meg a csod�latosan frissnek t�n� vizet a k�db�l, mert esetleg kl�rt tartalmaz (mi emberek nem is �rezz�k a szag�t, a lovak azonban ann�l ink�bb). Ilyenkor csak az seg�t, ha a vizet legal�bb egy napig �llni hagyjuk, akkor elsz�ll a kl�r. Ezt azonban csak akkor tehetj�k meg, ha a v�z �rny�kban �ll, �s tekint�lyes mennyis�ggel rendelkez�nk bel�le, vagyis k�r�lbel�l egy k�m�vesk�dnyival - egy kis v�d�rben a v�z hamar �llott lesz.
Azokat a lovakat, amelyek f�lnek a klasszikus �nitat�t�l, egy kis tr�kkel k�nnyen becsaphatjuk: a v�z sz�n�re egy alm�t tesz�nk, amely nem f�r be teljesen a l� sz�j�ba. Ekkor azt�n bele kell harapnia, �s k�zben meg�llap�tja, hogy el�sz�r is a zaj nem is olyan rossz, hanem alma�ze van, m�sodszor pedig m�g vizet is ad. Ez legt�bbsz�r m�k�dik. Ha ugyanakkor tudjuk, hogy a lovunk olyan �rz�keny, hogy nem is �rinti az ismeretlen vizet, a hosszabb lovagl�sokra, amikor r� vagyunk utalva, vigy�nk magunkkal egy kaniszter "saj�t" vizet, vagy el�re rakt�rozzuk el valahol. Az igazi "mim�z�knak" m�g saj�t v�dr�t is vihet�nk magunkkal hazulr�l. Az ilyen lovak azonban �tk�zben gyakran minden tov�bbi n�lk�l isznak egy pocsoly�b�l is... Amennyiben a pocsolya nem �ppen egy olyan mezei �ton van, amelyen folyamatosan traktorok k�zlekednek, nyugodtan meg is engedhetj�k neki.

A v�z mint gy�gy- �s �pol�szer

A XIX. sz�zadban megjelent egy k�nyv bizonyos Peter Spohr nev� katona toll�b�l "A lovak l�b- �s patapanaszair�l" c�mmel. Spohr �r nem b�zott az allop�ti�ban, k�l�n�sen az olyan obskurus dolgokban, mint az antibiotikumok �s bed�rzs�l�sek, �s mindent, de mindent v�zzel gy�gy�tott. M�g ha meg is gondoljuk, hogy abban az id�ben a v�z val�sz�n�leg m�g jobb min�s�g� volt, �s hogy Spohr �rnak biztosan dolgozott n�h�ny ist�ll�fi� a keze al�, az eredm�ny k�ts�ges lehetett, hiszen a l�gy�gy�szat az ut�bbi �vsz�zadban hatalmas fejl�d�sen ment kereszt�l.
N�h�ny dolog azonban, amelyet Spohr le�r, m�g ma is �rv�nyes. �gy p�ld�ul a pata h�t�se patairha-gyullad�s eset�n (amikor azonban v�lem�ny�vel szemben n�h�ny nagyon is seg�t� gy�gyszert is kellene szedni...), vagy a nedves borogat�sok, amelyeknek p�ld�ul b�nul�sok stb. eset�n szint�n van l�tjogosults�guk ma is, �s a k�nyvben olyan r�szletess�ggel �rja le �ket, hogy nagyon is sokat tanulhatunk bel�le. A v�z gy�gyszerk�nt nagy szerepet j�tszik a megel�z�sben is. A t�lterhelt l�bak v�zzel �nt�zve gyorsabban pihenik ki magukat, amikor azonban semmik�ppen sem kell �les sugarat tartani a l�bra - m�r a hideg v�z locsol�sa is stimul�l�an hat. A nedves hideg �s meleg borogat�s v�ltogat�sa seg�t a v�rkering�s zavarain�l. A meleg nedves borogat�s seg�t, hogy a fek�lyek gyorsabban felszakadjanak stb. - mindezek a h�zi patika orvoss�gai, amit a r�giek m�g tudtak, �s amelyek m�g ma is �rv�nyesek. A l� napi �pol�s�ban a v�znek megvan a szil�rd, megd�nthetetlen szerepe. A lovagl�s ut�n lelocsoljuk a l�bakat (l. fent), a nyereghelyet meleg v�zzel mossuk le, �gy szabad�tjuk meg a ver�t�kt�l.
Sajnos nem maradt fenn az a szok�s, hogy minden nagyobb ist�ll�ban �p�tsenek egy "tavacsk�t", pocsoly�t. Pedig a lovak sz�m�ra nincs pihentet�bb, mint hogy a munka ut�n ebben h�ts�k le a l�bukat. Az eg�szen j�t�kos �llatok bele is mer�lnek, ha nem �l�nk rajtuk �s el�g hossz� vezet�sz�ron tartjuk vagy eg�szen szabadon engedj�k �ket. B�mulatos, milyen vid�man pancsol benne egy addig teljesen kimer�ltnek t�n� l� is.
Egy ilyen "dagony�z� helyet" nem neh�z kialak�tani: a talajt enyhe lejt�ssel ki kell �sni, esetleg meger�s�teni, �s a g�dr�t felt�lteni v�zzel. Sok esetben m�r a lovarda tetej�r�l lefoly� v�z is el�g, amelyet az es�csatorn�n �t a g�d�rbe vezethet�nk. Emellett nem foglal el sok helyet a lovarda mellett, a lovaknak azonban kit�n� pihen�si lehet�s�get ny�jt. A rendszeres pata�pol�shoz hozz�tartozik a pat�k alapos lelocsol�sa vagy ak�r f�rdet�se. �s id�nk�nt egy-egy teljes f�rd�s egy l�nak sem �rt. Enn�l semmik�ppen sem kell a k�dra gondolni, hanem a l� megmos�s�ra.
A sampon ilyenkor t�bbnyire teljesen felesleges, s�t, ink�bb �rt a b�r pH-�rt�k�nek. A nagyon b�, langyos v�z is lemossa a ver�t�ket �s a t�l ut�n felesleges b�rzs�rt. A p�rusok ism�t szabadd� v�lnak, szabadabban l�legeznek, �s jobban meg tudj�k szabad�tani a szervezetet a m�rgez� anyagokt�l. A rendszeres langyos vizes lemos�s r�ad�sul m�g laz�t�an is hat.

Seg�ts�g: pocsolya!

A legt�bb l� egy�ltal�n nem f�l bemenni egy t�ba, de sokuk retteg a pocsoly�kt�l. Hogy ez mi�rt van �gy? Egy t� eset�ben a dolog vil�gos: a v�zfelsz�n jelzi a l�nak, hogy itt v�z j�n. Beleteszi az egyik l�b�t, �s lassan tov�bb tud tapogat�zni. Ez �tl�that� a sz�m�ra.
A pocsolya azonban nem: ez a - k�l�nben sz�raz - t�jon m�ly, s�t�t lyuknak t�nik nekik. A m�ly, s�t�t lyukak pedig vesz�lyesek: vagy megker�li �ket az ember (azaz a l�...), vagy sz�ks�g eset�n �tugorja. Belel�pni hal�los lehet - �gy gondolkodnak a lovak, �s nem szabad �ket megb�ntetni ez�rt. Kiss� fur�nak hathat, amikor a lovas a pocsolya k�zep�n �ll, vagy beleugrat, hogy a lov�t meggy�zze - de gyakran seg�t. N�ha egy arra j�r� l� is seg�t, csak szisztematikusan gyakorolni kell a pocsoly�ban j�r�st. Er�szakkal nem lehet meggy�zni egyetlen lovat sem arr�l, hogy a pocsoly�k �rtalmatlanok - ha belek�nyszer�tj�k, egy pocsolya l�tt�n soha nem lesz megb�zhat�, ha egyszer enged�nk a nyom�son.

Lovakkal f�r�dni vagy �szni

A lovak term�szett�l fogva tudnak �szni. Amit azonban nem tudnak, az az, hogy lovassal a h�tukon �sszanak. Ilyenkor elmer�lnek, mert nem tudj�k meg�rizni az egyens�lyukat a v�zben. Aki teh�t l�val akar �szni, vagy mellette menjen be a m�ly v�zbe, vagy azonnal cs�sszon le a (mag�t�l �rtet�d�en nem felnyergelt) h�t�r�l, amint elkezd �szni. A s�r�ny�ben megkapaszkodhatunk, �s ir�ny�thatjuk �gy, hogy a magunk oldal�n �vatosan h�zzuk a sz�rn�l fogva, �s egy kis vizet fr�csk�l�nk a nyak�ra, amikor fordulnia kell.
Nagyon egyszer�nek hangzik, de kezdetben ink�bb egy m�sik, megb�zhat� l� �s lovas t�rsas�g�ban gyakoroljunk, hogy se mi, se a lovunk ne essen p�nikba.