Hogy tartsuk form�ba lovunkat?

Minden abrakos kamr�ban ott ketyegnek azok az energiabomb�k, amelyek elengedhetetlen�l sz�ks�gesek ahhoz, hogy hobbilovunkat mindig kell� kond�ci�ban tartsuk, de nyakl� n�lk�li alkalmaz�suk sok esetben balul �thet ki. Fenn�ll a vesz�lye annak, hogy lovaink, ahelyett, hogy atl�t�kk� v�ln�nak, ink�bb t�l k�v�rek, tuny�k, lust�k lesznek, vagy a legrosszabb esetben ak�r meg is betegedhetnek. Hogyan tarthatjuk m�gis fitten �ket? Fogas k�rd�s, amelyre megpr�b�lunk kiel�g�t� v�laszt adni.

Zab, �rpa, kukorica, l�t�pok, sz�na, lucerna, r�pa, sz�jabab �s napraforg�mag, amit csak a sz�nt�f�ld �s a takarm�nyipar boszork�nykonyh�i adni tudnak, tonnasz�mra landol az abrakosban. A l�tart�nak azt�n fel van adva a lecke, v�logasson a prospektusok, t�bl�zatok, aj�nlatok tenger�b�l, �ll�tson �ssze lovainak egy teljes �rt�k� men�t. Mennyi �s milyen takarm�nyra van sz�ks�g, nehogy lefulladjon a l� "motorja".
Azt�n elj�n az etet�s ideje. Ilyenkor a l� bels� szerveiben elszabadul a pokol. Centim�terr�l centim�terre halad a t�pl�l�k, mik�zben a b�lcs� nedves ny�lkah�rty�j�n milli�rdnyi par�nyi "�ton�ll�" oroz mag�nak t�panyagot. Ezek n�lk�l a b�llak� �l�l�nyek n�lk�l - mikroorganizmusnak vagy mikrob�knak h�vjuk �ket - egy l� sem tudn� megem�szteni a t�pl�l�k�t.

Az �vezredes recept csak az alapj�rathoz el�g

Mint egykori sztyeppelak� l�ny, a l� sokszor sil�ny f�v�n tengette �let�t. Ez�rt eg�szen term�szetes, hogy em�szt�rendszer�nek mikroorganizmusai is ezekhez a k�r�lm�nyekhez igazodtak. Hogy ma sok l� m�gis elh�zott, anyagcsere-zavarokkal, k�l�nf�le t�pl�lkoz�si betegs�gekkel k�zd, mint a hasmen�s, a patairha-gyullad�s, vagy �ppens�ggel kering�si el�gtelens�gekkel (infarktus, guta�t�s) terhelt, azt a kutat�k egy�rtelm�en az ember �ltal bevezetett energiad�s takarm�nyoz�s, els�sorban az abraketet�s sz�ml�j�ra �rj�k. Azoknak a lovaknak, amelyek nem v�geznek munk�t, egy�ltal�n nincs sz�ks�g�k abrakra - �ll�tj�k a szakemberek -, mivel a lovak em�szt�rendszere nem a gabonamagvak koncentr�lt energiatartalm�nak hasznos�t�s�ra alakult ki, hanem �pp ellenkez�leg, nagy t�meg�, rostban gazdag takarm�ny hasznos�t�s�hoz. A lovaknak ez�rt a korrekt em�szt�shez megfelel� mennyis�g� rostra, teh�t f�re, sz�n�ra vagy szalm�ra van sz�ks�g�k. Az ilyen t�pl�lkoz�snak t�bb hasznos k�vetkezm�nye van. El�sz�r is a rostd�s takarm�ny, �gy p�ld�ul a sz�na elfogyaszt�sakor elegend� mennyis�g� ny�l k�pz�dik a lenyelt falatokkal, amely meg�vja az em�szt�rendszert a k�rosod�st�l, �s �v a k�lik�t�l is. Egy kil� sz�na elfogyaszt�sakor 45 perc alatt j� �t liter ny�l k�pz�dik. �sszehasonl�tva: egy kil� zab elfogyaszt�sa alig t�z percig tart, �s csak mintegy 1 liter ny�lat termel. M�sr�szt ezek a nyersrostban gazdag takarm�nyok strukt�r�t adnak a b�lrendszernek (ballaszt), a b�l mechanoreceptorainak ingerl�se r�v�n hozz�j�rulnak a takarm�ny tovahalad�s�hoz a b�lcs�ben (takarm�ny­passz�zs), valamint hosszabb id� alatt leboml� t�zel�anyagot (energia) biztos�tva m�k�dtetik a lovak bels� �g�s� motorj�t, mert t�pl�lj�k a vakb�l �s a remeseb�l mikroorganizmusait. A hatalmas remes�ben a bakt�riumok lebontj�k a n�v�nyi sejtek fal�t alkot� cellul�z jelent�s r�sz�t. Ez azonban nem egy gyors folyamat, mert id� (ak�r t�bb nap) kell ahhoz, hogy az itt felhalmoz�d� rosttartalom (cellul�z) megem�szt�dj�n. Harmadr�szt az is a ballasztban gazdag takarm�ny el�ny�re �rhat�, hogy a nyersrost megemeli a vastagb�l t�rfogat�t �s ezzel egy�tt a v�zt�rol� k�pess�g�t is. Ez a fokozottan ig�nybe vett lovak (t�vlovagl�s) sz�m�ra aranytartal�kot jelenthet, csak�gy, mint a tev�nek a p�pja. Er�s izzad�s eset�n ugyanis ez az aranytartal�k gondoskodik a szervezet v�z- �s elektrolit-h�ztart�sa felborul�s�nak megakad�lyoz�s�r�l. A sz�na teh�t fokozza a ny�lelv�laszt�st, tartal�kolja a vizet, t�pl�lja a bakt�riumokat, energi�t ad a szervezetnek, de ez m�g nem minden. A sz�na a pszich�nek is j�t tesz!
A sz�nafogyaszt�s ugyanis id�ig�nyes folyamat, amely lek�ti a lovat, megel�zve az unalom kiv�ltotta rossz szok�sokat. F�k�nt a lek�t�tt, vagy bokszban tartott lovakn�l fordul el�, hogy az abrakol�sn�l szinte r�vetik magukat az abrakra, �s habzsolva eszik azt. Ha egy �r�val az abrak el�tt adunk nekik egy nyal�b sz�n�t, ez nagyon megnyugtat�an hat, mivel csillap�tja a heves �hs�g�rzetet, arr�l nem is besz�lve, hogy az a l�, amelyik nyugodtan eszik, sokkal alaposabban beny�lazza az abrakot is. Ez�rt tekinthet� a sz�lastakarm�ny a l� els�dleges �s legterm�szetszer�bb takarm�ny�nak.

Mib�l lesz a l�er�?

Aki sokat teljes�t, annak sok energi�ra van sz�ks�ge - �s ugyan melyik versenykocsit hajtja ma m�r g�zolaj? �gy ma a lovak is erej�k �s energi�juk nagy r�sz�t nem a r�g megszokott cellul�zb�l, hanem a kem�ny�t�b�l - gabonamagokb�l - nyerik. Ezek azonban mind val�s�gos sz�nhidr�tbomb�k.
Miel�tt a r�szletek t�rgyal�s�ra r�t�rn�nk, eml�ts�nk meg m�g egy fontos dolgot, amit gyakran nem vesznek figyelembe a l� etet�se sor�n. Az, hogy hogyan tudja a l� szervezete az energi�t haszn�lni, att�l is f�gg, mikor kapja ezeket a takarm�nyokat. K�zvetlen�l munka el�tt, vagy ut�na a kihaszn�l�s sokkal rosszabb hat�sfok�. Mert ha a l� kem�nyen dolgozik, megv�ltozik teste v�rell�t�sa. Mivel a v�r mindenekel�tt az izomzatba �ramlik az em�szt�rendszer helyett, �gy kisebb mennyis�gben k�pz�dhetnek az em�szt�nedvek is. Ez az �llapot m�g j�val a lovagl�s ut�n is fennmarad. Ez�rt kell v�rni az etet�ssel legal�bb egy �r�t, azut�n, hogy a nyeregb�l lesz�lltunk. A megfelel� id�pont betart�sa biztos�tja, hogy a l� �s par�nyi seg�t�i a b�lben a takarm�nyt meg tudj�k em�szteni.
Fontos a takarm�nyban tal�lhat� energia optim�lis hasznos�t�s�hoz az is, hogy az ember milyen form�ban adja a l�nak az energi�t. �gy p�ld�ul nem minden gabona kem�ny�t�je hasznosul egyform�n. A zab h�ja p�ld�ul k�nnyen sz�tr�ghat�, ellent�tben mondjuk az �rp�val vagy a kukoric�val, amelyeket csak nehezen apr�t fel a l�. Ezenk�v�l a zab kem�ny�t�je a r�z�dul� em�szt�enzimek sz�m�ra k�nnyen oldhat�, laz�bb alkot�elemekb�l �ll, m�g p�ld�ul a kukorica kem�ny�t�je nagyon t�m�r konstrukci�. �sszehasonl�tva olyan, mint egy s�r�n fogazott, egym�sba illesztett t�rk�vekb�l �ll� j�rda. Az enzimek ez�rt csak nehezen tudnak az egyes �p�t�k�vek r�tegei, tekerv�nyei k�z� f�rk�zni. Az eredm�ny pedig az, hogy ezt a fajta kem�ny�t�t a l� nem k�pes teljes eg�sz�ben megem�szteni a sz�nhidr�tem�szt�s term�szetes sz�nhely�n, a v�konybel�ben. Az �rt�kes sz�nhidr�tmarad�k�rt a vastagb�lben azt�n a mikrob�k hadai szab�lyosan meg�tk�znek egym�ssal. A folyamat egyik eredm�nyek�nt megemelkedik a h�m�rs�klet - ez az a bizonyos em�szt�si h� -, amely az�rt felel�s, hogy a l� mintegy bel�lr�l f�tve, fokozottabban izzad, ha kukoric�val etetik. A m�sik probl�ma ilyenkor a mikrob�k sz�m�ra a PH-�rt�k megv�ltoz�sa, cs�kken�se a vastagb�lben, minek k�vetkezm�nyek�nt, ha ez a t�l sok kem�ny�t� miatt t�l savass� v�lik, a mikrob�k saj�t magukat is elpuszt�tj�k. Ezut�n hull�jukkal s�lyosan m�rgezik a gazda�llat szervezet�t, mert a vastagb�l s�r� �rh�l�zat�n kereszt�l k�nnyen beker�lnek a l� v�rkering�s�be. Ez a m�reginjekci� azt�n az arra el�g �rz�keny lovak eset�ben s�lyos fok� allergi�s reakci�t (patairha-gyullad�s) id�zhet el�. M�gis, a k�ztudatban m�g �l�nken �l az a n�zet, hogy a patairha-gyullad�s a feh�rje-t�letet�s k�vetkezm�nye, lucerna, illetve friss, fiatal f� etet�se ok�n. Pedig ebb�l csak annyi igaz, hogy egy ilyen sz�nhidr�tsokk (amib�l a friss, z�ld f�ben is rengeteg van) hat�s�t a t�l nagy mennyis�gben jelenlev� feh�rje tov�bb s�lyosb�tja. De nem csak a t�l sok em�sztetlen kem�ny�t� okozhatja a mikrob�k pusztul�s�t, megbeteg�tve ezzel a lovat. A t�l sok stressz (p�ld�ul a sz�ll�t�s), az elsietett takarm�nyv�lt�s, egyes, helytelen�l megv�lasztott antibiotikum-kezel�sek is mattolhatj�k a b�lfl�r�t. Ez azut�n hasmen�s vagy k�lika form�j�ban jut a felsz�nre.

Seg�ts�g a bajban

Ebben az esetben az �gynevezett probiotikus k�sz�tm�nyek, mint p�ld�ul enzimek, vagy fajspecifikus mikrobak�sz�tm�nyek seg�tenek �jra helyre�ll�tani a b�l mikrofl�r�j�t. Egyes �leszt�fajt�k (s�r�leszt�) etet�se, rost (cellul�z) gazdag takarm�nyoz�s szint�n j�t�kony �s megel�z� hat�s� lehet. �gy vissza�ll�that� a felborult egyens�ly. Megel�zhetj�k az ilyen probl�m�kat, ha betartjuk a k�vetkez� aj�nl�sokat:
Etess�nk elegend� mennyis�g� sz�n�t a lovakkal! Ez naponta 100 kg tests�lyra kb. 1 kg sz�na minim�lis elfogyaszt�s�t jelenti. Ezzel p�rhuzamosan viszont semmik�ppen ne adjunk 400g/100 kg mennyis�gn�l t�bb kukoric�t, vagy 500 g/100 kg mennyis�gn�l t�bb abrakot. �gy a b�l mikrob�i nem ker�lnek �letvesz�lybe, �s a l� motorja olajozottan fog m�k�dni.

Akkor mib�l mennyit?

Az, hogy pontosan mib�l mennyi napi takarm�nyt kell adni egy-egy l�nak, nagyon nehezen hat�rozhat� meg. Mivel minden egyed m�s �s m�s, ez�rt nem el�g a takarm�nyoz�si t�bl�zatokat n�zni, mellette a lovat is figyelni kell. Mindenki pontos receptet akar, de h�t a lovak sem egyform�k. Teljes�tm�ny, tests�ly, testnagys�g, fajta, temperamentum, tart�si m�d tekintet�ben nagy k�l�nbs�gek lehetnek, ugyanis f�k�nt ezek a t�nyez�k hat�rozz�k meg, hogy mennyit eszik egy l�. T�len m�g a h�m�r�t is figyeln�nk kell, mert ha -10 fok al� s�llyed a h�m�rs�klet, a lovaknak extra adag energiaig�nye mer�l fel, ez�rt sz�n�t, zabot, kukoric�t vagy olajat kell nekik adni. De a szabad tart�sban tartott lovaknak is t�bbletenergi�ra van sz�ks�g�k, mert t�bbet mozognak, mint a bokszban tartott t�rsaik. Egyes t�mzsi, hidegv�r� fajt�knak, mint a p�ni- �s kisl�f�l�k, p�ld�ul a fjord vagy a haflingi, kevesebb energia is el�g. A temperamentumosabb f�lv�reknek, teliv�reknek azonban az �tlagosn�l t�bbre van sz�ks�g�k. A kond�ci� meg�t�l�s�hez legjobb, ha a gazda a lovak bord�it figyeli. Ha a borda�v j�l l�that�, kiss� megemelj�k a takarm�nyadagot. A plusz energiabevitelhez c�lszer�bb olajat etetni a lovakkal, f�l�sleges a feh�rje- �s sz�nhidr�tbevitelt emelni. De ne adjunk t�bbet, mint napi egy k�v�s cs�sz�vel, a t�l sok olaj ugyanis hasmen�st �s vesz�lyes szappank�pz�d�st okozhat a gyomorban. Legyen sz� nehezen abrakolhat� teliv�rr�l, vagy egy "zabag�p" hidegv�r�r�l, minden esetben fontos, hogy egyens�ly �lljon fent az energia-, a feh�rje- �s az �s­v�­nyi­anyag-bevitel k�z�tt. A 1-2. t�bl�zatban foglaltuk �ssze a hobbilovak sz�ks�gleteit, illetve egyes f�bb l�takarm�nyok beltartalmi �rt�keit. Persze a gyakorlatban az egyszer� l�tart� nehezen igazodik el a t�bl�zatok �s a megajoulok, grammok vil�g�ban. A leggyakrabban el�fordul� hiba, hogy sokszor t�lbecs�lj�k a lovunk teljes�tm�ny�t. �gy p�ld�ul egy �ra s�ta terepen nem azonos a k�nny� munk�val, mert a l�nak ez szinte meg sem kottyan. Ami a t�bl�zatban a zab, a sz�na �s t�rsai m�g�tt tal�lhat�, azok csak �tlag�rt�kek, amelyek term�hely, n�veked�si st�dium, fajta stb. f�ggv�ny�ben bizonyos - olykor t�gabb - hat�rok k�z�tt is mozoghatnak. �s ugyan melyik az a l�tulajdonos, aki mindig bevizsg�ltatja a laborat�riumban azt a takarm�nyt, amit lov�val etet?

L�t�pok-t�bl�zatok 1:0

A bizonyoss�g a k�sz l�t�pokat gy�rt� c�gek jav�ra billen, ugyanis �k felt�ntetik, hogy milyen az �ltaluk forgalmazott term�k beltartalma.
A sz�mok m�g�tt persze zab, �rpa, kukorica, b�za, b�zakorpa, sz�jadara, lenmag, napraforg�mag-dara, n�v�nyi olajok, sz�r�tott r�paszelet, lucernaliszt, s�r�leszt�, �zes�t� anyagok, melasz, tart�s�t�szerek stb. rejt�znek, mert ezek alkotj�k a l�t�pokat, amit a lovak nagyon is szeretnek. Az ut�bbi id�ben m�r n�lunk is egyre sz�lesedik a l�t�pk�n�lat. M�r nemcsak az egyes hasznos�t�si t�pusokra (hobbil�t�l szoptat� kanc�ig, m�nekt�l sportlovakig) k�n�lnak t�pot, hanem lassan-lassan megjelennek a k�l�nb�z� l�fajt�kra specializ�l�dott t�pok is. K�l�n�sen kedvelt a l�tart�k k�r�ben az �sv�nyianyag-kever�kek �s a koncentr�tumok etet�se, amely a h�zi kever�s� abraktakarm�nyokat, vagy egyszer�en a zabot eg�sz�ti ki megfelel� ar�ny� vitamin- �s �sv�nyianyag-kieg�sz�t�kkel, illetve feh�rje- �s energiakomponensekkel. Ez egyben az els� l�pcs�foka is a fogyaszt�k meggy�z�s�nek a l�t�pok sz�lesebb k�r� haszn�lat�hoz. Az �rral kapcsolatban �ltal�ban elmondhat�, hogy min�l magasabb egy kever�kt�p �ra, ann�l �rt�kesebb a beltartalma, �s ann�l magasabb fokon van felt�rva benne a takarm�ny.
A szakemberek �ltal�ban kit�rnek az el�l, hogy min�s�ts�k a k�l�nb�z� c�gek �ltal forgalmazott t�pokat, mivel nagyj�b�l valamennyi megfelel a l� ig�nyeinek. �r, eszt�tikum, kiszerel�s szempontj�b�l pedig a k�sz t�pok ink�bb a gazd�knak sz�lnak. Leggyakoribb a 25-40 kg-os, zs�kos kiszerel�s, 2500-6000 forint k�zti �ron, ami k�r�lbel�l kil�nk�nt 100-250 forintot jelent. Ez f�leg a sz�razs�g miatti magas gabona�rakhoz viszony�tva versenyk�pes �rnak tekinthet�, nem besz�lve arr�l, hogy aki l�t�pot etet, annak nem kell k�l�n vitamin- vagy �sv�nyianyag-kieg�sz�t�t is v�s�rolnia.
A l�takarm�nyoz�sban is vannak persze divatir�nyzatok. �gy t�nik, ennek legink�bb a zab esett �ldozatul, pedig etet�si szempontb�l a leg�rt�kesebb abraktakarm�ny. �gy p�ld�ul a westernlovasok k�r�ben h�d�t az �rpa vagy a kukorica, vagy az ezeken alapul� t�pok etet�se, mondv�n, a quarter horse a kukoricaterm� vid�kek lova, �s ezt szokta meg, holott ezeknek sokkal nagyobb a kem�ny�t�-, �gy a sz�ll�tand� energiatartalma is, ami a l� sz�m�ra kor�ntsem ide�lis.

Min�s�g=nyugalom

A l�tart�k egy�bk�nt, mivel t�bbs�g�ben hobbi�llatokr�l van sz�, �ltal�ban odafigyelnek a min�s�gre, m�g ha kicsit t�bbe is ker�l. Ak�r a zab, ak�r a k�szt�pok eset�ben meghat�roz�, hogy ne legyen pen�szes, avas, esetleg lisztkukacokkal fert�z�tt, hogy a l� �tv�gy�t ne zavarja meg. Az ipari kever�ktakarm�nyt el��ll�t� c�gek citrom- vagy ecetsavas konzerv�l�st alkalmaznak. Az antioxid�nsok (etoxiquin, BHT, BHA stb.) adagol�sa pedig megakad�lyozza, hogy a takarm�ny zs�rtartalma megavasodj�k. Ezek az adal�kanyagok a l� sz�m�ra �rtalmatlanok.
A hobbil�tart�nak, amennyiben nem l�t�pot etet, tan�csos valamely k�rny�kbeli takarm�ny- el��ll�t�t�l megv�s�rolni az etetend� takarm�nyt, akivel bizalmi viszonyt alak�that ki, ami hossz� t�vra szavatolhatja a min�s�get. Az otthon �ssze�ll�tott abrakkever�kek eset�ben is fontos, hogy komponensei j� illat�ak, sz�raz tapint�s�ak, pormentesek, l�that�an �pek, tiszta szem�ek legyenek. A k�sz takarm�nyok, t�pok legt�bb esetben �nmagukban tartalmazz�k mindazon anyagokat, amelyek egy l� eg�szs�ges �letfenntart�s�hoz sz�ks�gesek. Aki azonban csak egyfajta takarm�nyt etet, mondjuk zabot �s sz�n�t, vagy �rp�t �s sz�n�t, annak gondoskodnia kell lovai �sv�nyianyag- �s mikroelem-kieg�sz�t�s�r�l nyal�s�, illetve premix form�ban.
Az ilyen, kiss� egyoldal� �trendben ugyanis t�l kev�s a n�trium, a szel�n, a r�z �s a cink. Ez a szab�ly azokra a lovakra is vonatkozik, amelyeket legel�n tartunk. Az a h�resztel�s ugyanis, hogy a legel� mindent kompletten tartalmaz, ami az egykori sztyeppelak� �letm�dot folytat� l� sz�m�ra sz�ks�ges, ma m�r a mes�k �s m�toszok vil�g�ba tartozik. A legel� ugyanis m�r nem ugyanaz az egykori vad, hat�rtalan �l�hely, mint egykor volt, hanem kult�rter�let, amelyet az �vsz�zados haszn�lat valamilyen form�ban m�r kimer�tett, �gy az �sv�nyi anyagok, vitaminok, mikroelemek tekintet�ben sz�kebb lehet�s�geket k�n�l. Ez magyar�zhat� a mesters�ges gyepek megemelkedett term�shozamaival is. Azaz adott ter�leten m�g nem lesz az �sv�nyi anyagok mennyis�ge is dupl�ja, ha a term�shozam k�tszer annyi, mint a vad legel�� volt.

Info - Sz�las harapnival�: A k�l�nb�z� sz�n�kat a kasz�l�sok sz�ma, illetve a v�g�s id�pontja szerint is megk�l�nb�ztetj�k. A lovakkal �ltal�ban az els� kasz�l�s� sz�n�t etetj�k, ezt �ltal�ban m�jus k�zepe-v�ge fel� v�gjuk, a kasz�l� vez�rf�v�nek vir�gz�sa el�tt. Sajnos a magyar viszonyok k�zt �nt�z�s n�lk�l �sz el�tt nemigen ad�dik alkalom m�sodik kasz�l�sra, �s ez is csak j� v�zell�t�s� talajokon ad �rdemleges mennyis�g� sarj�t. A lovak egy�bk�nt sokkal jobban szeretik az els� v�g�s kem�nyebb, ropog�sabb sz�n�j�t, mint a puha, kev�sb� ropog�s, kisebb beltartalmi �rt�k� sarj�sz�n�t. A lekasz�lt sz�n�t maximum 2 �vig �rdemes t�rolni, mivel min�s�ge az id� el�rehaladt�val fokozatosan romlik, vitamintartalma er�sen cs�kken.
A kasz�l�s id�pontja: a vir�gz�s el�tti kasz�l�s� sz�na adja a lovak sz�m�ra a legjobb min�s�get. A k�s�bb v�gott sz�na sz�razanyagtartalma ugyan magasabb lesz, de a jelent�sen n�vekv� nyersrosttartalom miatt energi�ban �s feh�rj�ben elszeg�nyedik. A nagy melegben beb�l�zott sz�na sokszor t�l kem�ny �s morzsal�kos, ami�rt a lovak nem t�lzottan lelkesednek, r�ad�sul sokkal jobban porzik is. Legjobb a b�l�z�st a hajnali-esti, p�r�sabb id�ben elv�gezni. A t�l poros, morzsal�kos, kem�ny sz�n�t puh�tani kell. Erre legalkalmasabb, ha v�zben �ztatjuk n�h�ny �r�ig, majd alaposan lecsepegtetve (min. 1 �ra) adjuk a l�nak. Locsol�kann�val �nt�zgetni nem sok eredm�nnyel j�r.
Sz�napellet: el�nye, hogy alig porzik, viszont sokkal jobb, ha a pelletet alkot� anyagnak van egy kis strukt�r�ja, nem j�, ha teljesen z�ldlisztt� �r�lt alapanyagb�l k�sz�l. �gy a l� r� van k�nyszer�tve, hogy alaposabban megr�gja �s beny�lazza. A pelletek viszont a sz�n�n�l j�val kev�sb� j�rulnak hozz� a ny�lk�pz�shez. A kev�ss� beny�lazott t�pl�l�k pedig k�lik�hoz, em�szt�si zavarokhoz vezethet.

Info - R�g�djunk rajta?: Azokn�l a lovakn�l, amelyeknek rosszak a fogaik, vagy id�sek, illetve a csik�k takarm�nya eset�ben a mesters�ges felt�r�s lehet�v� teszi a magok t�pl�l�anyagainak jobb kihaszn�l�s�t. A mechanikus felt�r�son a roppant�st, dar�l�st, hengerel�st �rtj�k. Sz�ba j�het m�g a dr�g�bb puffaszt�s, pattogat�s (kukorica), �s a hidrothermikus felt�r�s, a "corn flakes" gy�rt�s. Az eg�szs�ges lovakn�l erre csak bizonyos gabonamagok eset�ben van sz�ks�g.
Az �rpa eset�ben a dar�l�s aj�nlott, m�g a kukorica kem�ny�t�j�nek em�szthet�s�ge a felt�r�st�l f�gg�en a k�vetkez�k�ppen alakul: az eg�szben etetett kukorica mintegy 30 sz�zal�kban, a dar�lt kukorica 50 sz�zal�kban, m�g  a flake-ek, puffasztott, pattogatott kukoric�k sz�z sz�zal�kban hasznosulnak. Eg�szs�ges l�nak azonban semmik�ppen sem sz�ks�ges felt�rni a zabot. Ha m�gis roppantott zabot etet�nk, legjobb, ha miel�bb megetetj�k. �gy elker�lhet� a t�pl�l�anyagok vesztes�ge, roml�sa. Ha m�r a zabetet�sn�l tartunk, sok kutat� nem javasolja a zab �s valamilyen pellet egy�ttes etet�s�t. Ugyanis az eg�sz zabszemek kem�nyebbek, �s alaposabb r�g�st ig�nyeln�nek, mint a pellet. Ilyen esetben azonban az �rl�fogak ezt a kever�ket nem apr�tj�k fel el�g alaposan. Etess�k ez�rt reggelente k�l�n a zabot, est�nk�nt pedig a pellete.

Forr�s: Lovas �let