A l� igen j�indulat�, bar�ts�gos �llat �s sokkal finomabb �rz�ke van, mint azt �ltal�ban gondolj�k. Nagyon fog�kony a j� b�n�sm�dra �s kit�n� eml�kez�tehets�ge mellett rendk�v�l j� t�j�koz� k�pess�ge is van. Szok�sokat gyorsan vesz fel, amelyekhez azut�n g�rcs�sen ragaszkodik. De nem olyan tanul�kony �s okos, mint a kutya, igen f�l�nk �s �gy rossz b�n�sm�ddal vagy b�ntet�sekkel k�nnyen elriaszthat�.

Mindezek a tulajdons�gok term�szetesen minden l�n�l k�l�nf�lek�ppen vannak kifejl�dve, ezeknek mindenkori helyes felismer�se �s elb�r�l�sa a lovas elengedhetetlen feladat�hoz tartozik. A l�val val� foglalkoz�sn�l forduljon els�sorban j�indulat�hoz, eml�kez�tehets�g�hez �s ama tulajdons�g�hoz, hogy az egyszer felvett szok�shoz ragaszkodik. Amellett tartsuk mindig szem el�tt, hogy al� rendk�v�l �rz�keny �l�l�ny �s hogy saj�t lelkivil�ga van: �gy teh�t azt g�pk�nt kezelni nem szabad.

A lovagl�sn�l felmer�l� minden neh�zs�gnek megvan a maga oka: de egyforma t�netek sokszor teljesen k�l�nf�le okokb�l is sz�rmazhatnak. Ha ezeket nem ismerj�k fel helyesen �s ebben rejlik a neh�zs�g, akkor nem ker�lhetj�k el a rossz k�vetkezm�nyeket. A l� nagyon k�nnyen megijed �s f�l, a f�lelem a l�n�l sokf�lek�ppen nyilv�nul meg, �gymint ijedez�sben, hirtelen meg�ll�sban, oldalugr�sban, r�g�sban vagy �gaskod�sban. De vannak m�s t�netek is, mint pl. hamis fesz�lts�gb�l ered� topog� vagy elhamarkodott l�p�sek, a fejdob�l�sa �s a farok cs�v�l�sa, egyes izomcsoportok megmerev�t�se, a h�t leenged�se stb., amelyek mind f�lelemb�l eredhetnek. A lovas ak�r a j� pedag�gus, mindig vegye tekintetbe a l� v�rm�rs�klet�t �s az ar�nylag alacsony �rtelmis�g�t: a felmer�l� neh�zs�geket ne vezesse vissza al� �ll�t�lagos cs�k�ny�ss�g�re ("A d�g nem akar"), hanem keresse els�sorban a hib�t �nmag�ban. Nyugalommal �s meggondolts�ggal sokkal tov�bb jutunk, mint b�ntet�ssel, amelynek ok�t a l� t�bbnyire nem �rti �s nem �rtheti meg �s ez�ltal m�g f�l�nkebb lesz.

A lovagl�s megk�veteli a lovast�l, hogy �lland�an bele�lje mag�t lov�nak �rz�seibe �s gondolataiba. Csak a l� �ll�spontj�b�l kiindulva �rthetj�k meg, hogy a l� a seg�ts�geket �s befoly�sokat meg�rtheti-e, vagy sem.

Igy a l�nak azt a tulajdons�g�t, hogy mindig a t�bbi lovakhoz h�z, minden alkalommal tekintetbe kell venn�nk, mert k�l�nben ez a term�szetes hajlam neh�zs�gekhez, �.n. "neveletlens�gekhez" vezet. A l�ban megvan a t�bbi lovakhoz val� vonz�d�s �s ink�bb t�rsas�gban megy: Aki lovagol, annak evvel sz�molnia kell. Ezt a vonz�d�st felhaszn�lhatjuk seg�t�eszk�z�l a l� idom�t�s�n�l. Igy pl. a l� beugrat�s�n�l aj�nlatos �gy elj�rni, hogy a l� az akad�ly t�ls� oldal�n egy vagy t�bb lovat l�sson, vagy pedig vezettess�k �t magunkat ezen egy m�sik, j�l ugr� l�val T�rsas�gban, mint pl. vad�szaton, minden l� jobban ugrik, mint egymag�ban.

F�l�nk �s ijed�s lovak sokkal k�nnyebben haladnak el vagy k�zel�tenek meg f�lelmet gerjeszt� t�rgyakat, ha t�rsas�gban vannak. Ha egy l� pl. egy g�zg�pt�l vagy aut�t�l f�l, akkor ezt leggyorsabban �gy szokja meg, ha ilyen t�rgyak mellett m�s l� mellett lovagolunk el vele. A tapasztalt lovas ily alkalmakn�l m�s lovasokhoz csatlakozik, ami l�lektani szempontb�l helyes elj�r�s, mert esztelens�g volna a lovas r�sz�r�l, ha a l� f�lelem�rz�se dac�ra �rv�nyes�teni akarn� an�lk�l, hogy ez hatalm�ban volna.
Hasonl�k�ppen aj�nlatos a lovat mindig az ist�ll�, teh�t hazafel� beugratni �s nem ellenkez� ir�nyban: fedett lovard�ban pedig mindig a kij�rat fel�.

Azzal is tiszt�ban kell lenni, hogy gyakori meg�ll�s a lovarda kij�rat�n�l a lovat az odaval� ragad�shoz �s az ist�ll� fel� val� h�z�shoz cs�b�tja. Ugyanolyan helytelen, ha a terepr�l val� hazalovagl�sn�l a lovas, az ist�ll� k�zel�be �rkezve, a sz�rakat odadobja �s az utat a l�ra b�zza: a l� ezut�n ehhez �gy hozz�szokik, hogy abban az esetben, ha a lovas egyszer a sz�rakat felveszi �s nem az ist�ll�ba, hanem onnan m�sfel� akar lovagolni, neh�zs�gek fognak t�madni az ist�ll�t�l val� ellovagol�sn�l. Ebben pedig nem a l� a hib�s, hanem az a k�r�lm�ny, hogy a lovas nem volt tekintettel a l� mentalit�s�ra.