IV. MILYEN K�RD�SEK K�TELYEK �S HIB�K MER�LHETNEK FEL AZ EL�BB LE�RT MUNKA K�ZBEN?

Az el�bb le�rt elj�r�s, ahogyan a f�lrelovagolt lovat ism�t a seg�ts�gek elfogad�s�ra b�rjuk, gyakorlatban tal�n egyszer�bb, mint annak elm�leti le�r�sa. Ezt az utat minden lovasnak ismernie kellene, miut�n ez a lovas �rz�s kifejleszt�s�hez tartozik. Azonban a siker itt a lovas ama k�pess�g�t�l f�gg, vajon tud-e a l� mozg�s�hoz teljesen hozz�simulni s a nyereghez tapadva, �lni.

Aki ezt a titkot m�g nem fejtette meg, az sohasem lesz abban a helyzetben, hogy lov�n�l seg�ts�gekre val� engedelmess�get ism�t helyre�ll�tsa, mert akkor m�g nem is k�pes lov�ra helyes befoly�st kifejteni.
A der�k megh�z�sa sok lovas el�tt ismeretlen fogalom, n�h�nyan ugyan besz�lnek r�la, de m�g sem tudj�k derekuknak haszn�t venni. Sokan pedig egy�ltal�n tagadj�k annak m�g a lehet�s�g�t is, hogy ezzel befoly�st lehetne gyakorolni a l�ra. Sokan nem hisznek benne, mert m�g sohasem �rezt�k azt, hogy ennek seg�ts�g�vel a lovas k�pes a l� orr�t a sz�rakkal, ak�r k�t r�ddal el�retolni �s a l� nyak�t, kiny�jtani, vagy pedig oly neh�znek tartj�k e k�vetel�st, hogy azt hiszik csak egyes, istenadta lovasok juthatnak el od�ig.

Ilyen lovasok nem mernek a sz�rral engedni, mert att�l f�lnek, hogy nem siker�l nekik a l� nyak�t �jb�l g�mb�ly�teni, �s hogy ez�ltal teljesen elvesztik az uralmat lovuk f�l�tt, E felfog�snak azut�n az a k�vetkezm�nye, hogy ilyen lovasok lovaikat h�trafel� hat� k�zzel "tart�sba" akarj�k hozni, hogy lovuk "gall�rosan " j�rjon. Ha a l� ennek ellenszeg�l (s pedig jogosan), a lovas m�g er�sebb nyom�st gyakorol, vagy a sz�rakkal a l� sz�j�ban ide-oda f�r�szel. Ha v�gre a l� sz�j�ban engedett s a sz�rak m�r pillanatnyilag l�gnak, a lovas abban a hitben ringatja mag�t, hogy lova most m�r engedelmess� v�lt, ezt megjutalmazza, az el�rehajt�sr�l, vagyis a l�nak a sz�rra val� r�tol�s�r�l megfeledkezik: ezzel pedig az els� l�p�s a l� "sz�r m�g�tt" val� j�r�s�hoz megt�rt�nt. Ezut�n a l� r�videsen fej�nek a sz�gye fel� val� visszacsuk�s�val s nyaka �sszeg�mb�ly�t�s�vel mindink�bb kivonja mag�t a sz�rak hat�sa al�l, -minderre pedig a lovas lov�t- b�r akaratlanul, de igen �gyesen- saj�t maga tan�totta meg. Ez a folyamat nagyon gyakran -sokkal gyakrabban, mint ezt hinn�nk-, j�tsz�dik le �s a "sz�r m�g�tti" �llapottal egy�tt, a l� nyak�ban (a 3. �s 4.-ik nyakcsigolya k�z�tt) el��ll� "hamis t�r�shez vezet": ez a hamis t�r�s, amelyn�l most m�r a tark� helyett a 3-ik nyakcsigolya a l� nyak�nak legmagasabb pontja, igen k�nnyen felismerhet� �s nagyon cs�nya. Sokszor azt is aj�nlj�k, hogy a l�val ne �get�sben, hanem el�bb �ll� helyben �s l�p�sben fogadtassuk el a seg�ts�geket �s csak ha ez siker�lt, induljunk vele �get�sbe. Ez helytelen, mert ez az elj�r�s sokkal, de sokkal nehezebb �s a lovas r�sz�r�l sokkal t�bb �rz�st �s tapasztalatot ig�nyel. Az �get�sben fenn�ll� nagyobb lend�let a lovassal meg�rezteti, hogy az objektum, amelyhez tartania kell mag�t, nemcsak a l� fej�b�l �s nyak�b�l �ll, hanem hogy ez a l� eg�sz teste: de azon k�v�l sokkal k�nnyebb �get�sben, mint �ll�helyen vagy l�p�sben meg�rezni azt, hogy a l� elegend�en engedelmeskedik-e az el�rehajt� seg�ts�geknek, hogy el�re megy-e ezekre, vagy vissza tart-e.

Sok f�lre�rt�st �s ebb�l kifoly�lag sok hib�t okoz az a szint�n sokszor hallott tan�cs: "A lovas engedjen, ha a l� enged vagy, ha a l� engedett". Ezalatt azt kell �rten�nk, hogy a lovasnak csak addig a pillanatig szabad a sz�rakkal kitartani, m�g a l� enged: ha ilyenkor a lovas tov�bb is kitartana -annak ellen�re, hogy m�r c�lt �rt-, �gy ez felt�tlen�l ellent�tekhez vezetne lovas �s l� k�z�tt, amelyek�rt azonban nem a lovat terheli felel�ss�g.

Sokszor azonban a mondatot megford�tj�k, �s helytelen�l �rtelmezik, mintha �gy hangzana: "A lovas csak azut�n engedjen, ha a l� m�r engedett", m�s sz�val, hogy "addig" vagy "az�rt" tartson ki, "m�g" vagy, "hogy" a l� engedjen: ilyen form�ban �rtelmezve a mondat term�szetesen t�v�tra vezethet. Ha ugyanis a l� a sz�rakkal val� ellentart�sra nem enged, akkor t�bbnyire a lovas nem hatott el�gg� derek�val �s als� combjaival, ahogyan ez a meg�ll�t�shoz sz�ks�ges lett volna. Ilyenkor vagy elegend�, ha a lovas az elmulasztottat ut�lag p�tolja, vagy befoly�s�t er�lyesebb form�ban megism�tli. Ha azonban a meg�ll�t�s jav�tott kiad�sban sem siker�l �s a l� tov�bbra is -tal�n m�g er�sebben- a sz�r ellen t�r, akkor az a feladat h�rul lovasra, hogy lov�t enged�sre �s a nyaka kiny�jt�s�ra b�rja. Ha ugyanis a lovas ez esetben addig akarna a sz�rakkal kitartani, am�g a l� ezt �nmag�t�l megtenn�, akkor ez -ha egy�ltal�n megt�rt�nne- nem a lovas �rdeme, hanem tiszt�n csak v�letlens�g lenne: hiszen a lovas nem tett egyebet, minthogy v�rakozott. Ha azonban ez a v�letlen nem k�vetkezik be, akkor ez a kitart�s a legt�bb lovasn�l t�bbnyire, a l� sz�j�val val� �lland� k�zdelemre vezethet. Ha a l� -dac�ra annak, hogy a lovasn�l t�zszer is er�sebb- m�gis pillanatnyilag engedne, sz�z eset k�z�tt kilencvenkilencben a lovas az olyan r�gen v�rt pillanatr�l lek�sne, �s t�lk�s�n engedne. Ha m�gis siker�lne neki a helyes pillanatot eltal�lnia, ezzel t�bbnyire lov�t csak a sz�r m�g� val� b�j�sra fogja �szt�n�zni. Csak ritka �gyes lovas lesz akkor is k�pes lov�val meg�rtetni, hogy nyak�t ism�t hossz�ra ny�jtsa. Ha ez siker�l, akkor ez ink�bb az ut�naenged�snek tulajdon�that�, nem pedig az el�bb gyakorolt ellenkitart�snak. Az �t teh�t helytelen volt, mert az ellenkitart�ssal a munk�t csak megnehez�tett�k.


TUDJA E A LOVAS �NMAGA IS MEG�T�LNI, HOGY A LOVA ENGEDELMES-E A SEG�TS�GEKRE?

Ezt a k�rd�st t�rgyaljuk k�l�n fejezetben, mert e tekintetben sok lovas csal�d�sokban ringatja mag�t: de �ppen ez a k�rd�s nagyon fontos, mert ett�l f�gg a munka tov�bbi eredm�nye. Olyan kijelent�sekkel, mint: "azt l�tni lehet, vagy azt �rezni kell", a k�rd�st nem lehet elint�zni.

A seg�ts�gekre engedelmes l�nak:

1, teljesen elengedettnek kell lennie
2, az als� combokkal �s a der�kkal kifejtett behat�soknak al� kell vetnie mag�t.
3, sz�ron kell �llnia
4, egyens�lyban kell mennie

Ezt a n�gy pontot egym�s ut�n t�rgyaljuk, hogy ezek a lovas nyelvben szok�sos kifejez�sek teljesen tiszt�z�djanak. Ebb�l azonban nem szabad azt a k�vetkeztet�st levonni, hogy a l� ezeknek a k�vetelm�nyeknek k�l�n-k�l�n, egym�st�l f�ggetlen�l is meg tudna felelni: ezek �ppen ellenkez�en egym�st�l sz�t nem v�laszthat�k, mert hiszen az �sszes seg�ts�gek a der�kkal, combokkal, sz�rakkal �s a s�llyal kifejtett befoly�sok �sszej�tsz�s�b�l ad�dnak �s �gy teljesen egym�sba folynak. �gy teh�t nem tehet�nk egy lovat engedelmess� a sz�rra combseg�ts�g n�lk�l vagy a combra sz�r n�lk�l, a lovat midig csak " a seg�ts�gekre" tehetj�k engedelmess�.

Ezekkel a k�rd�sekkel a k�vetkez�kben behat�bban k�v�nunk foglalkozni, mert nem szabad k�ts�get hagynunk afel�l, hogy a lovasnak tulajdonk�ppen mit kell a seg�ts�geket helyesen elfogad� lovon �reznie.

HOGYAN �RZI A LOVAS, HOGY A LOVA ELENGEDETT-E?

Ez a k�rd�s tulajdonk�ppen annyira mindent �tfog� �s mindenre kiterjed�, hogy a lovas erre csak az �sszes, a k�vetkez�kben felsorolt ellen�rz� pr�b�k v�grehajt�sa ut�n adhatn� meg a v�laszt. Az a bizonyos, hogy a l� m�g nem engedte el mag�t, ha b�rhol is ellen�ll�st fejt ki.
K�l�n�sen nem elengedett a l�:

1, ha nem halad nyugodt, egyenletes �s t�rt nyer� l�p�sekkel el�re �s
2, ha gerincoszlopa nem leng oly egyenletesen, hogy a lovas minden er�lk�d�s n�lk�l a nyereghez tapadva tudjon �lni rajta.

HOGYAN �RZI A LOVAS, HOGY LOVA A COMBNAK, VALAMINT DEREKA BEFOLY�S�NAK ELNGEDELMESKEDIK?

A pr�b�k mindkett�r�l szint�n annyira egybeolvadnak, hogy alig lehet egym�st�l elv�lasztani, amennyiben der�kkal val� befoly�s comb n�lk�l �ppoly lehetetlen, mint ford�tva. Az als� combokkal val� befoly�s m�r olyan finom lehet, hogy sokszor alig lehet megk�l�nb�ztetni, hogy ezek csak t�tlen �rintkez�sben vannak-e a l� test�vel, vagy m�r akt�v tev�kenys�get fejtenek-e ki: a j� lovasnak azonban ezt a k�l�nbs�get mindig meg kell �reznie.

A l� der�kkal �s combbal kifejtett behat�sokra akkor engedelmes, ha a lovasa ezekkel b�rmikor, de f�leg a derek�val

1, jobb, hat�rozottabb el�remen�s
2, hosszabb, t�rt nyer�bb l�p�sekre �s
3, meg�ll�sra k�sztetheti.
A combra val� enged�kenys�ghez azon k�v�l hozz�tartozik az, hogy a lovat evvel
4, oldalra l�ptethess�k.
Az 1, �s 4 alatt eml�tett k�vetelm�nyeknek az ellen�rz�se nem szorul k�l�n�s magyar�zatra.

M�r nehezebb feladat a lovat hosszabb, t�rt nyer�bb l�p�sekre b�rni. Ha a lovat ut�naenged� sz�rak mellett derekunkkal �s combunkkal el�renyomjuk, l�p�seinek nem szabad gyorsabbakk� vagy nyugtalanabb� v�lniuk, hanem csak t�rt nyer�bbek�. Tov�bb� nem szabad, hogy ilyenkor a l� fej�nek magasabbra emel�s�vel vagy s�llyeszt�s�vel, vagy annak l�b�l�s�val, farka cs�v�l�s�val �s egy�b jelekkel kifejez�sre juttassa, hogy a lovas befoly�s�t kellemetlennek �s zavar�bbnak �rzi, -csak l�p�sei legyenek mindink�bb hosszabbak. Az ehhez val� �rz�st csak kipr�b�l�ssal lehet elsaj�t�tani: ha ezt n�h�nyszor tett�k, akkor 1-2 hosszabb l�p�s m�r elegend� arra, hogy tiszt�ban legy�nk afel�l, hogy lovunk val�ban engedelmeskedik-e seg�ts�geinknek. Ilyen kipr�b�l�s n�lk�l ezt sohasem fogjuk �rezni, �s akkor mindig megmarad az a vesz�ly, hogy a l� a j�r�s�t -an�lk�l, hogy ezt a lovas �szrevenn�-, elveszti.

�ppoly neh�z �s fontos az ellenpr�ba, vagyis, hogy a visszatart�sok "kereszt�l jutnak -e a lovon". Sokan �gy v�lekednek, hogy akkor, ha a visszatart�ssal �tjutunk, a l�nak ink�bb a sz�rak ir�nt kell engedelmesnek lennie, mint a combra �s a der�kbefoly�sra. De �ppen az a k�vetelm�ny mutatja legjobban, hogy nem szabad k�l�nbs�get tenn�nk a k�z�tt, hogy a l� "a sz�rnak" vagy "der�kbefoly�snak engedelmeskedik-e, hanem mindig csak arr�l besz�lhet�nk, hogy a "seg�ts�gekre" engedelmes-e vagy nem.

Ha kipr�b�ltuk azt, hogy k�pesek vagyunk-e a l� l�p�seit meghosszabb�tani, akkor ehhez, mint ellenpr�ba hozz�tartozik a f�l visszatart�s �s a meg�ll�t�s helyes kereszt�lvitele, mert v�geredm�nyben enn�l is a lovas dereka �s combja j�tsza a d�nt� szerepet. Ha teh�t most a lovunkat a t�tlen�l ellentart� sz�r fel� derekunkkal �s k�t combunkkal el�renyomjuk, akkor a seg�ts�geket helyesen elfogad� l�nak vagy az �temet kell megr�vid�tenie (mag�t felvenni), vagy -a sz�rakkal ism�telten kifejtett ellentart�sra- meg kell �llnia.

Els� esetben a l� l�p�seinek az el�bbi �temess�g megtart�sa mellett magasabbakk� kell v�lniuk, an�lk�l, hogy a l� feje emel�s�vel vagy s�llyeszt�s�vel, annak l�b�l�s�val, nyaka elferd�t�s�vel vagy �sszeg�mb�ly�t�s�vel, sz�ja kit�t�s�val s v�gre farkcs�v�l�ssal jelezn�, hogy a visszatart�s -ak�r a meg�ll�t�shoz is- re� n�zve kellemetlen volt.

A lovasnak pedig enn�l azt kell �reznie, mintha lova h�tul s�llyedne �s hogy annak l�p�sei -annak ellen�re, hogy megr�vid�ltek- lend�letesebbekk� s magasabbakk� v�ltak. �l�nk v�rm�rs�klet� lovak n�melykor a meg�ll�t�sn�l a combnyom�sra farkuknak egy gyenge mozdulat�val v�laszolnak: ha azonban ez hevesen �s ism�telten t�rt�nik, vagy m�s jelekb�l a l�nak okozott kellemetlen �rz�sre lehet k�vetkeztetn�nk, akkor a visszatart�ssal nem jutottunk sim�n �t a lovon.

A f�l visszatart�sok kereszt�lvitele durv�bb vagy finomabb form�ban t�rt�nhet. A finoms�g legnagyobb foka az, ha erre m�r a lovas er�lyesebb der�kmegh�z�sa elegend�. Ha a lovasnak lov�t azonk�v�l m�g az als� combj�val kell el�renyomnia, akkor a f�l visszatart�st m�g mindig finomnak tekinthetj�k: ha azonban a lovasnak, hogy seg�ts�geinek t�bb nyomat�kot adjon, m�g sz�ks�ge van arra, hogy a sz�rakkal er�lyesebb, akt�v behat�st fejtsen ki -ha csup�n a kezek becsavar�s�val, is- akkor a visszatart�st m�r durv�nak kell min�s�ten�nk. A lovas sokszor nem tudja megk�l�nb�ztetni, hogy lov�t csak a t�tlen�l ellentart� k�zre nyomta-e r�, vagy hogy ezekkel m�r akt�v t�nyked�st fejtett-e ki. E k�rd�s k�nnyen tiszt�z�dik, ha e c�lb�l a sz�rakat csak az egyik kez�be veszi.

A kell�k�ppen el�k�sz�tett l� minden egy�b der�kkal �s combbal gyakorolt egyszer�bb befoly�snak is engedelmeskedik. �gy azzal, hogy a bels� �l�csontunkat nyomjuk el�re, �s ennek megfelel�en �l�nk, k�ls� als�combunk hat�s�val a l� h�tulj�t a patanyomr�l befel� �ll�thatjuk. Olyan l�, amely enn�l a k�ls� als�comb ellen t�r �s h�tulj�t �ppen ford�tva, �ll�tja, term�szetesen nem nevezhet� a combra engedelmesnek. A lovas ezut�n m�r kifog�stalanul balra vagy jobbra hajl�tott l�val lovagolhat �s amellett saj�t maga, meggy�z�dhet arr�l, vajon enged-e lova a leggy�ng�bb combnyom�snak is? Ha a l� ezt nem teszi, akkor nem el�gg� engedelmes ezekkel szemben.

HOGYAN �RZI A LOVAS, HOGY A LOVA SZ�RON VAN?

A l� a sz�rnak akkor engedelmeskedik, ha f�leg ezekkel a lovat mindenkor arra b�rhatjuk, hogy:
a) fej�t azonnal magasabban vagy m�lyebben hordozza,
b) nyak�t kiny�jtsa,
c) jobbra vagy balra �ll�tottan (hajl�tottan) j�rjon �s,
d) hogy �ll�totts�g�t ism�t megsz�ntesse.

A l� csak akkor fogadja el kifog�stalanul a seg�ts�get, ha a lovas mindezen felsorolt pr�b�kat, f�l k�zbe vett sz�rakkal is, elv�gezheti. E pr�b�nak azonban csak a der�k �s als� combok r�szv�tele mellett v�lnak lehet�v�. �gy azut�n, val�ban nemcsak azt vizsg�ljuk, hogy a l� sz�ron van-e, hanem tulajdonk�ppen megint csak azt, hogy a t�bbi seg�ts�gekre is engedelmes-e.

1, Ha a lovas k�t kez�t magasabban vagy m�lyebben tartja, akkor ezzel a l� fej�t -bizonyos hat�rok k�z�tt- magasabbra vagy m�lyebbre veheti: hasonl�k�ppen a l�nak egyik vagy m�sik f�l�t is csak a megfelel� keze emel�s�ve vagy s�llyeszt�s�vel emelheti vagy s�llyesztheti. A l�nak erre azonnal reag�lnia kell, ha ezt nem teszi, nem �ll sz�ron. A hat�rokat, amelyeken bel�l a l�fejnek ez a magasabbra vagy m�lyebbre helyez�se lehets�ges, a lovasnak meg kell �reznie, s pedig vagy a l� ellen�ll�s�n vagy a sz�rak lel�g�s�n. Ha a lovas lov�t�l hosszabb id�n �t egy bizonyos, idom�t�s fok�nak meg nem felel� fej- �s nyaktart�st k�vetel- teh�t nem "relat�v" tart�st- akkor ez biztosan meg is bosszulja mag�t. A nyak �s fejtart�snak �nmag�t�l kell ad�dnia: a l� kik�pz�s�nek kezdet�n ez m�ly legyen, azut�n lassank�nt a l� h�tulj�nak s�llyed�s�hez m�rten a l� nyaka s feje fokozatosan emelkedj�k.

2, Ha a lovas az als� combok v�ltozatlan hat�sa mellett mindk�t sz�rat ut�naengedi, a l�nak nyak�t ki kell ny�jtania �s fej�t az ut�naenged�snek megfelel�en el�re, �s lefel� kell vinnie. Ha a l� nyak�t enn�l nem ny�jtja ki hossz�ra �s a sz�rak, ez�ltal lel�gnak, akkor a l� nincs sz�ron, hanem "sz�r m�g�tt".

Vannak lovasok, akik a sz�rak lel�g�s�t azzal mentegetik: "Hiszen a l�nak �nmag�t kell hordoznia". A helyes �s helytelen itt nagyon k�zel �ll egym�shoz. El�rehaladt idom�t�s oda vezet, hogy a l� "�nmag�t hordozza": ez azt jelenti, hogy nem szorul m�r k�l�n�sebb figyelmeztet�sre vagy seg�ts�gre a lovas r�sz�r�l, hogy a m�r felvett tart�sban maradjon. Ez azonban nem z�rja ki azt, hogy a lovas akkor is k�pes legyen a lov�t b�rmikor nyaka kiny�jt�s�ra b�rni, s�t ez nagyon fontos.

3, Ha a lovas v�ltozatlan combfekv�s mellett �s s�lya �thelyez�se n�lk�l csak az egyik sz�rral enged, akkor a l�nak nyak�t ezen az oldalon kell kiny�jtania �s az �sszek�ttet�st a lovas kez�vel ezen az oldalon is keresnie. Ez igen fontos, mert a l� �ll�t�s�t �pp annyira a k�ls� sz�r ut�naenged�s�vel, mint a bels� sz�r megr�vid�t�s�vel hajtjuk v�gre.

A nagy k�r�n val� lovagl�sn�l a lovat a bels� sz�rral �ll�tjuk, a k�ls�vel a tart�st hat�rozzuk meg. Ebben bent foglaltatik az, hogy a l�, ha a bels� sz�rat helyezz�k hat�son k�v�l -az �ll�totts�got, ha a k�ls� sz�rat-, a tart�st veszti el: ebb�l ad�dik a k�t tov�bbi k�s�rlet:

4, A lovas a nagy k�r�n a bels� sz�rat ut�naengedi an�lk�l, hogy a k�ls� sz�r hat�s�n v�ltoztatna: ehhez vagy a bels� k�zzel el�bbre mehet�nk, vagy a bels� sz�rat el is ejthetj�k. A seg�ts�gekre engedelmes l�nak erre a bels� sz�rral val� �sszek�ttet�s fenntart�s�t meg kell k�s�relnie az�ltal, hogy nyak�t a bels� oldalon kiny�jtja. Ha a lovas a k�ls� sz�rral nem enged, akkor a l� egyel�re azon t�maszt tal�l, �s �nmag�t kifel� �ll�tja: ha a lovas tests�ly�nak a bels� �l�csontra val� helyez�st fenntartja, akkor a lovat -kifel� �ll�tott fejjel- a nagy k�r�n val� tov�bbmen�sre �szt�nzi. Ha a lovas azonban a tests�ly befel� helyez�s�t feladja, a l� az �rint� ir�nyban egyenesen tov�bb fog menni. Ha a lovas tests�ly�t a m�sik oldalra helyezi �t, a l� a k�rb�l kifel� fordul.

5, Ha a lovas a nagy k�r�n a k�ls� sz�rat ut�naengedi vagy elengedi an�lk�l, hogy a bels� sz�rral engedne, a l� nyak�nak k�ls� oldal�t fogja kiny�jtani, a tart�s�t elveszti �s lassank�nt csigavonalban, befel� kanyarodik.

Ez a k�t utols� k�s�rlet az�rt fontos, mert ezekb�l a lovas meg�llap�thatja, hogy a hiba hol van, a l�nak melyik oldala a puh�bb �s melyiket kell m�g jav�tania.

6, Ha a lovas a sz�rakat -csik�zabl�val kant�rozott lovon is- egy k�zbe veszi, a l� sz�j�val val� biztos �sszek�ttet�snek nem szabad megsz�nni: a l�nak a zabl�t tov�bb is k�nnyed�n r�gni kell. Ennek az �sszek�ttet�snek csakis a lovasnak derek�val s als� combj�val a l�ra kifejtett el�rehajt� seg�ts�g�n szabad alapulni, nem pedig a k�t k�z er�szakos, f�r�szel� t�nyked�s�n. Ez�rt is az �sszes el�bb felsorolt pr�b�kat f�l k�zzel val� vezet�ssel is el kell tudni v�grehajtani.

HOGYAN �RZI A LOVAS, HOGY LOVA EGYENS�LYBAN J�R-E?

A n�gyl�b� �llat majdnem mindig egyens�lyban van, �gy a csik� r�videsen megsz�let�se ut�n, -ha kiss� bizonytalanul is-, m�r �llni �s szaladni tud: ezzel ellent�tben a gyereknek a k�t l�b�n val� egyens�lyoz�st el�bb meg kell tanulnia. �gy a fiatal l� a lovas s�ly�val is gyorsabban megbar�tkozik. Ebb�l azonban m�g nem k�vetkezik az, hogy a l� �s lovas s�lyvonala �sszeesik. Csak ha ezt az �sszhangot a k�t s�lypont k�z�tt megteremtett�k, besz�lhet�nk arr�l, hogy a lovas lov�val egyens�lyban van �s hogy a l� "egyens�lyban j�r". Am�g ez meg nem t�rt�nt, a l� a mozg�sg�pezet�t zavar�an befoly�sol� k�r�lm�nyek k�vetkezt�ben j�r�s�t el�bb-ut�bb elveszti an�lk�l, hogy ez azonnal �szrevehet� lenne.

Ha a l� egyens�lyban j�r, akkor nemcsak engedelmeskedik a lovas dereka megh�z�s�nak �s meg�ll�t�soknak, hanem a lovas minden s�ly�thelyez�s�re is reag�lnia kell.

A lovas minden jobbra vagy balra val� s�ly�thelyez�sben a l� is r�szt fog venni aszerint, hogy milyen befoly�st gyakorol a lovas egyidej�leg a derek�val, combj�val �s a sz�rakkal teh�t vagy �ll�tani fogja �nmag�t, vagy fordulni fog. Tests�ly�thelyez�ssel a lovas elengedett sz�rak mellett is k�pes k�gy�k�r�ket lovagolni, ha emellett lov�t derek�val s combj�val el�rehajtja.

MIKOR EGYENESRE�LL�TOTT A L�?

Minden l� term�szett�l fogva ferde (term�szetes ferdes�g): azt �ll�tj�k, hogy ez az embri� fekv�s�vel f�gg �ssze. Ahogyan a legt�bb ember jobbkezes, �gy a legt�bb l� bal fel� ferd�lt. Azon k�v�l sok lovas lov�t befoly�s�val ink�bb csak jobbra k�pezi ki, ami pedig nagy hiba. Minden lovas igyekezz�k lov�t egyenesre igaz�tani, �s egyenesen lovagolni.

Olyan l�, mely a seg�ts�geket elfogadja �s a sz�rhoz (zabl�hoz) l�p, lehet�s�g szerint m�r egyenesre igaz�that�: ha nem, akkor m�g nem el�gg� engedelmes a seg�ts�gekre. Az ehhez val� �rz�st �gy ellen�rizhetj�k, hogy lovunkkal frissen gerebly�zett talajon lovagolunk v�gig: egyenesre igaz�tott l�n�l a h�tuls� l�baknak pontosan a mells� l�bak patanyomait kell k�vetni�k, jobbra, vagy balra hajl�tott l�n�l a h�ts� l�bak kiss� jobbra vagy balra elt�rnek.