AZ IDOM�T�S HARMADIK ID�SZAKA.

A L� �SSZESZED�SE �S FELIGAZ�T�SA.

A tulajdonk�ppeni idom�t�s csak akkor veszi kezdet�t, ha a l� a seg�ts�geknek m�r teljesen engedelmeskedik. Ennek a munk�nak r�szletes le�r�sa t�lhaladn� e k�nyvecske keret�t, azonban ennek fel�p�t�s�vel �s c�lj�val minden lovasnak tiszt�ban kell lennie, mert aki nem ismerte fel a c�lt, az a helyes utat a helytelent�l nem tudja megk�l�nb�ztetni.

Az idom�t�snak c�lja az engedelmess�gre val� nevel�s, a teljes�t�k�pess�g fokoz�sa �s a k�nny� ford�that�s�g el�r�se. Az �t a k�l�nb�z� leck�ken �t a lovas �s a l� k�z�tt megteremtett t�k�letes harm�ni�hoz vezet, ami a magasiskol�ban nyeri legszebb kifejez�s�t.

Az �tengedetts�g �s lend�let folytonos javul�sa a fokm�r�je annak, hogy helyesen folyik-e a munka. Min�l nagyobb ig�nyeket t�maszt a lovas lova ford�that�s�g�t tekintve, min�l gyakrabban �s r�videbb id� alatt akarja az �temet �s az ir�nyt lov�val teljes �sszhangban v�ltoztatni ann�l nagyobb fontoss�ggal b�r, hogy a lovas a l� h�tulja felett uralkodj�k, mert ebben van term�szett�l a l� legnagyobb er�forr�sa. A l� s�lypontja a fej �s nyak ar�nylag nagy s�lya folyt�n k�zelebb esik a l� mells� l�baihoz, mint a h�tuls�khoz enn�lfogva, a mells� l�bak term�szett�l ink�bb hordoz�, a h�ts� l�bak pedig el�retol� tasz�t�munk�t v�geznek. A verseny �s ugr� l�n�l a s�ly k�l�n�sen a l� mells� l�baira nehezedik, illetve r�juk esik, ugyan�gy a kocsil�n�l is, k�l�n�sen a tehervon�n�l. Az eke, vagy a neh�z t�rszek�r el� fogott l�n�l ezt vil�gosan l�thatjuk.

Az iskolaszer�en belovagolt l�n�l, k�l�n�sen hat ett�l magasiskola-gyakorlatokat is k�vetel�nk, a h�ts� l�bakat ink�bb a s�ly hordoz�s�ra kell kik�pezn�nk �s e c�lb�l ezeket a s�lypont fel� val� jobb al�l�p�sre, kell b�rnunk: ezt a l� "�sszeszed�s�nek" nevezz�k.

Az �sszeszedett �llapotot a l�n�l r�szben olyan leck�kkel �rj�k el, amelyek k�l�n e c�lt szolg�lj�k, �gymint a konciz�let hajl�t�sa, az oldalj�r�sok -k�l�n�sen a "v�llat be"- �ltal r�szben pedig k�zvetve az eg�sz munk�val, amelynek a lovat al�vetj�k �s v�g�l minden egyes "f�lvisszatart�ssal".

Mindezek �ltal a l� lassank�nt �gysz�lv�n �nmag�t�l h�tulr�l el�refel� egy mindink�bb sz�kebb keretbe tol�dik �ssze, a l� h�tulja s�llyed, a h�ts� l�bak pedig jobban �s er�lyesebben a s�lypont fel� l�pnek al�. A l� nemcsak figyelmesebb� v�lik, hanem k�sz a legkisebb figyelmeztet�sre is a legnagyobb er�kifejt�sre, tov�bb� szebb �s b�szk�bb benyom�st kelt a n�z�ben. Ennek k�vetkezt�ben a mindenkori m�v�szek alkot�saikban a lovat el�szeretettel ebben a form�j�ban �br�zolt�k, ha reprezent�l� vagy fejedelmi benyom�st akartak kelteni.

A l� h�tulj�nak s�llyed�se k�vetkezt�ben a tehermentes�tett eleje �nmag�t�l emelkedi: az el�ls� l�bak magasabban, de r�videbben l�pkednek. Ezt a kezek akt�v t�nyked�s�vel is el�seg�thetj�k, amennyiben a l� fej�t �s nyak�t magasabbra igaz�tjuk �s emellett er�teljesen hat� der�k �s comb seg�ts�ggel egyidej�leg a l� h�ts� l�bait al�l�p�sre �s az �gy er�sebben re�juk nehezed� s�llyal iz�leteikben �sszehajt�sra, k�sztetj�k: ezt az elj�r�s abszol�t feligaz�t�snak nevezz�k Enn�l a legfontosabb az, hogy az el�rehajl� befoly�sok mindig t�ls�lyban legyenek, mert k�l�nben ez a h�ts� l�bak elmarad�s�ra s a l� derek�nak les�llyeszt�s�re vezetne.

A l� helyes tart�sa alatt a l� tark�j�nak �s nyak�nak azt az er�sebb meghajl�t�s�t �rtj�k, amelynek �nmag�t�l kell ad�dnia, ha a l� seg�ts�geket t�k�letesen elfogadja �s azut�n azt f�lvisszatart�sokkal, mindjobban �sszeszedj�k. A l� tart�sba hoz�sa teh�t nem k�pez k�l�n feladatot, s�t ellenkez�leg, ha a lovas ezt kez�nek akt�v t�nyked�s�vel akarn� el�rni, ez csak oda vezetne, hogy a l� vagy "sz�r m�g� " ker�lne, vagy pedig t�ler�sen r�fek�dn�k a sz�rra ("sz�r ellen menne") �s a harmadik nyakcsigolya m�g�tt az �.n. "hamis t�r�s" el��llana.

A l� �sszeszed�s�n�l s feligaz�t�s�n�l teh�t ker�lni kell azt a hib�t, hogy munk�nkban arra t�rekedj�nk, hogy csak a laikus szeme el�tt �sszeszedett l�nak a l�tszat�t (k�ls� k�p�t) kelts�k: ez k�nnyen megesik, ha a f�s�lyt csak a l� k�ls� form�j�ra fektetj�k. A l� �sszeszed�se s feligaz�t�sa hosszabb id�t ig�nyel, ha nem akarunk a l�ban k�rt tenni: ez egy-k�t �vig is eltarthat, aszerint, hogy milyen fokig akarjuk a l� idom�t�s�t fejleszteni -esetleg tov�bb is.

A l�nak h�ts� l�bait el�sz�r a s�ly �tv�tel�re rendszeres torn�sztat�ssal el� kell k�sz�ten�nk �s edzen�nk. Ha a l�nak elsietett elj�r�ssal f�jdalmat okozunk, merevs�get �s ellen�ll�st v�ltunk ki, melyek k�vetkezt�ben r�ndul�sok, �ngyullad�sok, cs�nkp�k s hasonl� neh�z s�ntas�gok keletkezhetnek �s a lovat t�nkre tehetik.

Mindazok az ismertet�jelek, amelyeket a seg�ts�gekre engedelmes l� jellemz�s�re felsoroltunk, az �sszeszedett l�ra m�g fokozottabb m�rt�kben vonatkoznak. Azonk�v�l az �sszeszedett l� �l�nkebb, figyelmesebb �s mozdulataiban er�lyesebb benyom�st kelt. �l�nken �s m�gis teljesen nyugodtan v�gzi a legnehezebb leck�ket is, lend�letesen mozog �s lovas�val �lland�an teljes �sszhangban van an�lk�l, hogy ak�rcsak egyetlen seg�ts�get is �szre lehetne venni.

Egyed�l a nyak �s fej�ll�s�n vagy a l� h�tulj�n s�llyed�s�n alig ismerhetj�k fel a l� �sszeszedett volt�t: ezt csak a lovasa alatt val� alapos megfigyel�ssel �llap�thatjuk meg.

A j� testalkat� l� szabad l�p�sben h�tuls� pat�ival kb. 20 cm-rel t�ll�pi az el�ls� pat�k nyomait. Ezt a k�zen �s nyugodt l�p�sben vezetett l�n�l k�nnyen megfigyelhetj�k, teh�t akkor, ha a l� m�g teljesen nyers �llapotban van.

Ha a lovas kezdi lov�t �sszeszedni �s annak mells� l�bainak l�p�sei a l� elej�nek tehermentes�t�se �s emelked�se k�vetkezt�ben magasabb� lesznek, akkor a konciz�letekben t�bb�-kev�sb� �sszehajl�tott h�tuls� l�bal m�r nem l�pik t�l a mells� l�bak nyomait, hanem ezekt�l, -m�gpedig �sszeszed�s�nek fokoz�s�val mindjobban- elmaradnak. Viszont a h�tuls� l�bak elmarad�s�b�l nem lehet a l� �sszeszedetts�g�re k�vetkeztetni, mert olyan lovak, amelyek lend�let n�lk�l vagy les�llyedt h�ttal j�rnak, vagy amellyel m�r elhaszn�ltak, szint�n a h�tuls� l�baikkal elmaradnak. Ez�rt mindig helytelen, ha csak egyes t�netek ut�n minden tov�bbi n�lk�l eg�sz f�l�tt �t�lkez�nk.

MIT SZOKTAK "TART�SBAN" VAL� LOVAGL�S ALATT �RTENI?

A lovat "tart�sban" lovagolni kifejez�st igen gyakran lehet hallani, de itt ezt sz�nd�kosan mell�zt�k.
Ez a kifejez�s arra vezet, hogy sokan a form�ban, amelyben a l� mozog, l�tj�k a l�nyeget, �s azt hiszik, hogy a l� sz�m�ra egy bizonyos szab�lyszer� �s legjobb tart�s l�tezik, amelynek el�r�s�re kell t�rekedni.

M�r t�bbsz�r r�mutattunk hogy akkor, ha a lovagl�sr�l, mint m�v�szetr�l akarunk besz�lni, amelynek v�gc�lja a lovas �s l� k�z�tt megteremtett teljes �sszhang �s a l� felt�tlen engedelmess�ge, akkor az �sszes seg�ts�gnek mindig a l� eg�sz test�re kell kiterjedni�k. Ett�l az elm�letben �ltal�nos elismert helyes elvt�l azonban, gyakorlatban sokszor elt�rnek, �s azt gondolj�k, hogy kisebb nagyobb fog�sokkal az utat megr�vid�thetik. Sokszor azt is hiszik, hogy oly elj�r�sokkal, amelyek csak a l� egyes r�szeire terjednek ki, egyes merevs�geket vagy fesz�lts�geket le lehet k�zdeni. �gy p�ld�ul a l� sz�j�t a zabl�n val� r�ngat�ssal, a l� tark�j�t �s f�lt�mirigyeit pedig hajl�t�sokkal �s massz�roz�ssal dolgozz�k meg: sokan m�g a l� egyes l�bait is k�l�n-k�l�n akarj�k kidolgozni. Mindez az alap elveszt�s�hez vezet, ha pedig az �p�let alapj�b�l csak egyetlen egy k� is hi�nyzik, akkor azt kifog�stalanul befejezni m�r nem lehet.

A gyakorlatban leg�ltal�nosabb t�vutat a lovasnak az a t�rekv�se jellemzi, hogy lov�t "tart�sba" hozza, azaz, hogy nyak�t megg�mb�ly�tse. �gy azut�n a nyak legmagasabb pontj�t m�r nem a l� tark�ja alkotja, hanem az kb. 3 teny�rnyire h�tr�bb esik, a l� homlokvonala pedig a f�gg�leges m�g� ker�l.
Ez�ltal a l� laikusok el�tt tetszet�sebb� v�lik: ha nem is �ppen sz�p, de m�gis jobb benyom�st kelt, mintha nyak�t �s fej�t hordan�. Gyakran tal�n j�l is �rzi mag�t, nyugodtan l�pked, b�r nem olyan t�rt nyer�en �s akkor lovas nyelven azt szokt�k mondani r�la, hogy elvesztette j�r�s�t.

Ilyen lovak gyenge lovasok r�sz�re a lovard�ban vagy kint ismer�s terepen �s utakon nem is kellemetlen lovagl�s�ak, nincs nagy mozg�suk, nem r�znak �s a lovas k�nyelmesen �l rajtuk, hiszen ugyanebb�l az okb�l k�tj�k ki a kezd�knek sz�nt lovakat. Ilyen lovak t�bbnyire a vel�k folytatott munka k�vetkezt�ben kem�nyebb sz�j�ak lettek �s nem veszik rossz n�ven, ha a lovas itt-ott a sz�j�ba kapaszkodik.

Azonban ilyen lovak se nem engedelmesek, se nem k�m�lhet�k jobban a lovagl�s alatt, mert ebb�l a tart�sb�l nem szedhetj�k �ssze. A nyak �s fej m�ly tart�sa mellett ugyanis a l� h�tulj�nak s�llyeszt�se elk�pzelhetetlen, �s ha azt m�gis el�rhetn�nk, ez a l� h�t�nak feldombor�t�s�val j�rna, mi�ltal a lovas �gy �rezn� mag�t rajta, mint egy magas h�don. Az �sszeg�mb�ly�tett nyak a szabad mozg�st is lehetetlenn� teszi.

A legnagyobb baj pedig az, hogy ezek a lovak nem engedelmeskednek a seg�ts�geknek, az engedelmess�get b�rmikor megtagadhatj�k, f�k�ppen, ha a lovas t�l�k valami szokatlan dolgot k�v�n, �s �gy igen kellemetlenn� v�lhatnak. Ez k�l�n�sen akkor nyilv�nul meg, ha pl. a lovas t�rsas�g�t el akarja hagyni. A l� ilyenkor a t�bbi lovakhoz ragad -vagy pedig �gaskodik, kir�g, nem engedi mag�t ford�tani, sz�r m�g� b�jik, vagy ezekre, annyira r�fekszik, hogy a lovas vele szemben tehetetlen. V�g�l a l� akarat�t kereszt�lviszi �s a t�bbi l� ut�n, szalad-, de semmi esetre sem oda, ahova a lovas akarn�. Ilyen pillanatokban a lovasnak esz�be jut, hogy lov�t a seg�ts�gekre engedelmess� kellene tennie, mindez�rt azut�n a j�mbor lov�t okozza �s megveri. A l� azonban nem tudja, hogy mi�rt verik �s a lovast legjobb akarat mellett sem �rtheti meg, hiszen sohasem tanul egyed�l j�rni, a lovas id�ig mindig megjutalmazta, ha a t�bbi lovak ut�n -sz�pen g�mb�ly�tett nyakkal- szaladt. Teljesen c�ltalan a lovat ilyenkor megsarkanty�zni, vagy -amit szint�n gyakran l�tunk- sz�j�t r�ngatni.

A tart�sban val� lovagl�s ilyen form�ja teh�t sok vesz�lyt rejteget mag�ban, mert itt a forma �nc�l lett. A k�l�nbs�g azonban, amely ilyen, csak "tart�sban j�r�" �s a helyesen belovagolt, a seg�ts�geknek felt�tlen�l engedelmesked� l� k�z�tt fenn�ll, nem nyilv�nul meg mindig ilyen szembet�n�en. De mivel sok lovas nincs teljesen tiszt�ban az idom�t�s l�nyeg�vel s �gy sokszor csak ilyen l�tsz�lagos eredm�nyekre t�rekszik, itt azokkal az elj�r�sm�dokkal akarunk r�viden foglalkozni, amelyek az ilyen hamis "tart�sban" val� lovagl�shoz vezetnek.

Az ehhez val� el�k�sz�letek igen k�l�nf�l�k lehetnek s pedig a lovas, az oktat� �s a l� hajlamai �s v�rm�rs�klete szerint. L�thatjuk, pl. azt, hogy a lovat m�r az ist�ll�ban kik�tik eleinte csak gyeng�bben, k�s�bb -ha m�r egy bizonyos eredm�ny mutatkozik,- er�sebben �s r�gatj�k vele a zabl�t. Sokan a lovat k�zen, gyalog dolgozz�k vagy fut�sz�ron, er�sen vagy kev�sb� er�sen kik�tve. A nyeregben pedig sokan szint�n azt hiszik, hogy a seg�ts�gekre val� engedelmess�get �ll�helyben, a l�fej leh�z�s�val kell elkezdeni an�lk�l, hogy lovukat el�re hajtan�k: sokszor e m�veletben m�g egy gyalogember is seg�dkezik. Gyakran azt is megfigyelhetj�k, hogy a lovas lov�t el�bb kik�t�- vagy m�s seg�t�sz�rak seg�ts�g�vel, eleinte �ll�helyben vagy l�p�sben a nyaka megkerek�t�s�re akarja b�rni, �s ha ez m�g n�mileg siker�l, akkor �vatosan kezd vele �getni, hogy lov�t e tart�sra mozg�sban is r�szoktassa: miut�n a l� nagyon ragaszkodik az egyszer felvett szok�shoz, ez a tart�s azut�n n�la k�nnyen �lland�sul. �gy a l� orra mindig h�tr�bb ker�l, sz�ja pedig mindjobban eltompul.

A j�mbor l� a tal�l�kony embernek sokszor kedvez, sz�vess�get tesz �s a "homo sapiens" azut�n, m�g b�szke arra, hogy siker�lt lov�t oly "sz�p form�ba" hozni.

A L� HASZN�LATI TART�SA.

Ez alatt a l�nak azt az �sszeszed�s fok�t �rtj�k, amelyben ezt a terepen lovagoljuk. Minden l� minden �rm�dban kisebb vagy nagyobb fok� �sszeszedetts�gben lovagolhat�: min�l magasabb ennek a foka, ann�l magasabban, de kev�sb� t�rt nyer�en l�p a l� �s ann�l t�bb er�kifejt�sre van sz�ks�ge. Ebb�l k�vetkez�leg hosszabb lovagl�sokn�l lovunkat jobban k�m�lj�k s azonk�v�l gyorsabban haladunk el�re, ha laposabb, de t�rt nyer�bb l�p�sekben hagyjuk j�rni. Sz�ks�g eset�n a lovat b�rmikor jobban �sszeszedhetj�k, �gy p�ld�ul, hull�mos vagy g�dr�s talajon, sz�nt�si bar�zd�kon kereszt�l stb.: erd�k�n val� �thatol�sn�l sz�ks�g eset�n lovunkat �ppen �gy �sszeszedhetj�k, mint a lovard�ban.

A L� ISKOLATART�SA.

Ebben a tart�sban -az el�bbivel ellent�tben- a l�nak m�r az �sszeszedetts�gnek egy magasabb fok�t kell mutatnia, an�lk�l, hogy a feligaz�t�snak, vagy �sszeszedetts�gnek m�rt�k�t pontosan meg lehetne hat�rozni.
Haszn�lati �s iskolatart�s teh�t relat�v fogalmak, amelyek a lovak k�l�nf�le testalkata szerint az �sszeszed�snek k�l�nb�z� fok�t is jelenthetik. Miut�n azonban a legt�bb lovas nem k�pes arra, hogy az �sszeszedetts�g fok�t az eg�sz l� ut�n, azaz h�tulj�nak s�llyed�se �s lend�letesebb, magasabb l�p�sei ut�n meg�t�lje, ezalatt t�bbnyire csak a l� magasabb nyaktart�s�t �rtik. Ez azonban t�ves, mert vannak �gynevezett "sz�letett h�taslovak", amelyek gy�ny�r�en illesztett nyakkal b�rnak, �s �gy kiv�l�an megfeleln�nek iskola l�nak, �s amelyeknek haszn�lati tart�sa megfelel annak, amit nehezebb, r�vid �s vastag nyak� lovakn�l m�r "iskolatart�snak" kellene min�s�ten�nk.

A L� �NTART�SA.

A l� �ntart�sa alatt lovas nyelven a l�nak �nmag�t�l abban a tart�sban val� magmarad�sa �rtend�, amelyet a lovas sz�m�ra �ppen el��rt: teh�t ez a kifejez�s sem vonatkozik a l� tart�s�nak bizonyos k�ls� form�j�ra, vagy magass�g�ra. A seg�ts�geket m�r elfogad� l� az idom�t�s el�rehalad�s�val az �ntart�st igen hamar nyeri el, m�g pedig ann�l gyorsabban, min�l finomabb �sszev�g� seg�ts�geket, de k�l�n�sen min�l finomabb sz�rseg�ts�get alkalmaz a lovas. Az �ntart�s legnagyobb ellent�te az, ha a l� a sz�rra r�fekszik. Az �ntart�s azonban m�r az�rt is csak l�tsz�lagos, mert az �nmag�t hordoz� (�ntart�sban men�) l�ra m�g mindig a lovas el�rehajt� �l�se �s t�tlen�l ellentart� keze gyakorol bizonyos befoly�st. Az igazi �ntart�s csak ann�l a l�n�l nyilv�nul meg, amely lovas�val teljes harm�ni�ban halad. Olyan lovaknak a tart�s�t, amelyek sz�r m�g�tt j�rnak, szint�n egy bizonyos fajt�j� �ntart�snak lehetne nevezni. Itt a helyest a helytelent�l megk�l�nb�ztetni sokszor igen neh�z �s sok �rz�st k�vetel: annyi bizonyos, ha a lovas nem k�pes a l� nyak�t b�rmikor kiny�jt�sra b�rni, akkor a l� m�r sz�r m�g�tt van.

ENGEDETLENS�GEK �LTAL�BAN.

A l� nem mindig teszi meg azt, amit a lovas t�le k�v�n: ezt engedetlens�gnek nevezz�k, hab�r ez nem mindig egy�rtelm� azzal, amit ezen fogalom alatt �ltal�ban �rt�nk. A felmer�l� neh�zs�gek onn�t sz�rmazhatnak, hogy vagy a lovas nem k�pes mag�t a l�val meg�rtetni, vagy pedig, hogy a l� f�lelmet vagy f�jdalmat �rez.
A l� sohasem cselekszik alattomoss�gb�l vagy rosszindulatb�l. Igen bajos, minden esetben az okot felismerni, amely a neh�zs�get felid�zte: k�l�nben itt t�bbnyire nemcsak egy okb�l, hanem t�bb ok �sszej�tsz�s�r�l van sz�. Ennek vagy ezeknek felismer�s�t�l f�gg az el��llott neh�zs�gnek eredm�nyes lek�zd�se �s kik�sz�b�l�se.
Az engedetlens�g eleinte t�bbnyire csak jelent�ktelennek l�tsz� apr� jelekben mutatkozik, amelyekre a lovas gyakran nem is ford�t k�l�n�sebb figyelmet, �s amelyek ezut�n nemcsak szaporodnak, hanem ki is �lez�dnek.

Enn�l jellemz� az, hogy t�bbnyire egy �s ugyanazon lovas alatt k�l�nb�z� lovakn�l is ugyanazon engedetlens�gek l�pnek fel. Ebb�l k�vetkez�leg teh�t az okot els�sorban mindig a lovasban kell keresn�nk, �s aszerint �l�s�t �s befoly�s�t helyesb�ten�nk. �gy a l�nak a sz�rra val� r�fekv�se t�bbnyire a goromba k�znek a k�vetkezm�nye: kezdetben ezen, derekunk megh�z�s�val �s kitart�s�val a l� er�lyesebb el�rehajt�sa mellett, esetleg egy sarkanty�sz�r�ssal is jav�thatunk.

Ha azonban a l�n�l a sz�rra val� r�fekv�s m�r szok�ss� v�lt, akkor ezen, legjobban k�zvetlen�l a heveder m�g�tt alkalmazott p�lca�t�ssel seg�thet�nk abban a pillanatban, ha a l� ism�t a sz�rra r� akar fek�dni, amit azonnal ism�tel�nk, ha a l� ezt �jb�l megk�s�rli, de mindig csak egy �t�ssel. Erre a l� ijedten n�h�ny l�p�st gyorsabban fog el�remenni, azut�n pedig �jb�l a sz�rra r�fekszik: erre �jb�l megb�ntetj�k �s �gy tov�bb, m�g a r�fekv�ssel felhagy. Itt sem a p�lca vagy sarkanty� hat�sa a d�nt�, hanem a der�kkal �s als�combokkal kifejtett el�rehajt� seg�ts�gek. Hasonl�k�ppen �ll ez a t�bbi engedetlens�gekn�l �s neveletlens�gekn�l is: ha a lovas nem t�rekszik arra, hogy �l�s�t, �rz�s�t �s befoly�s�t jav�tsa �s fejlessze, minden l�n�l mindig ugyanazon neh�zs�gekkel fog tal�lkozni.
A l� rossz szok�sainak oka az, hogy a l� nem engedelmeskedik el�gg� a seg�ts�geknek, amiben azonban t�bbnyire nem annyira a l�, mint a lovas a hib�s.

Lovagl�s k�zben m�s engedetlens�gek is l�phetnek fel -teljesen v�ratlanul is- �s esetleg megakad�lyozhatj�k a lovast abban, hogy munk�j�t folytassa, mint pl.: ijedez�s, bakugr�sok, �gaskod�s, elragad�s, helyhez tapad�s, a lovas falhoz szor�t�sa.

Ebb�l kifoly�lag t�rekedj�k minden lovas komolyan arra, hogy lov�t a seg�ts�gekre engedelmess� tegye, nehogy esetleg �ppen v�ls�gos esetben tal�lja mag�t ilyen neh�zs�gekkel szemben.

AZ IJEDEZ�S.

Ha a l� valamilyen t�rgyt�l f�l, akkor fej�t mindig a t�rgy fel� ford�tja, �s arra ijedten r�mered. Legjobb, ha a lovas ilyenkor a lovat az ellenkez� oldalra hajl�tja �s ezt bels� combj�val a t�rgy fel� nyomva, mellette ellovagol. Itt az �ll�t�s a l�nyeges, miut�n ez�ltal, a l� sz�m�ra, megsz�nik a lehet�s�g, hogy erre az oldalra h�tulj�val kit�rj�n. Abban az esetben, ha a lovasnak nem siker�lne lov�t �t�ll�tani �s �gy a t�rgy mellett, el�renyomni, akkor legc�lszer�bben cselekszik a lovas, ha l�r�l sz�ll �s azt a t�rgy mellett gyalog vezeti el. Gyakran azzal haladhatunk el k�nnyebben ilyen ijeszt� t�rgyak mellett, hogy m�s lovakhoz csatlakozzunk: ilyenkor lovunkat m�r el�z�leg az ellenkez� oldalra hajl�tjuk.

BAKUGR�SOK.

A l� k�l�nf�le m�don hajthatja v�gre a bakugr�sokat. M�gpedig el�refel�, vagy helyben, vagy helyben �s forogva. Mindh�rom esetben a l� fej�t leveti �s ezzel a lovast a nyeregb�l k�nnyen, el�refel� kih�zza. A lovasnak iparkodnia kell, a l� fej�t �s nyak�t hirtelen�l alkalmazott er�lyes sz�rmegh�z�sokkal vagy megr�nt�sokkal felemelni �s a lovat er�lyesen el�rehajtani. Ha ez nem siker�l, akkor a lovas -hacsak a l� �nmag�t�l nem sz�nteti be a bakugr�sokat- t�bbnyire f�ldre ker�l.
�rz�keny h�t� lovak sokszor, k�l�n�sen, ha vel�k a nyergel�sn�l nem b�ntak el�g el�vigy�zattal, a fel�l�s ut�n hajlamot mutatnak ily bakugr�sokra: ez t�bbnyire m�r k�zen val� el�vezet�sn�l a l� megfesz�tett h�t�n �s bizonytalan merev l�p�s�n felismerhet�. Az ilyen lovakat legc�lszer�bb fel�l�s el�tt fut�sz�razni, vagy addig k�zen j�ratni, m�g a l�that� fesz�lts�g megsz�nt. Mindenekel�tt ilyen lovak nyergel�s�n�l igen �vatosan kell elj�rni, a hevedert csak lassank�nt, fokozatosan szabad megh�zni: azonk�v�l, aj�nlatos k�zvetlen�l a fel�l�s el�tt a hevedert egy-k�t lyukkal megereszteni. Ha ilyen lovakkal nem b�nnak el�gg� el�vigy�zatosan, akkor ez a hiba mindig rosszabbodik.

AZ �GASKOD�S.

Itt is, mint a bakugr�sokn�l, a legfontosabb az, hogy a lovas a lov�t el�rehajtsa, mert a l� csak �ll�helyb�l k�pes �gaskodni.
Ha a l� v�ratlanul �gaskodott, a lovas legjobban teszi, ha vagy a l� s�r�ny�be fog�dzik, vagy pedig a l� nyak�t �t�leli, hogy ez�ltal elker�lje a nyeregb�l val� lecs�sz�st �s azt, hogy esetleg a sz�rba kapaszkod�ssal a lovat hanyatt r�ntsa. A legnagyobb hiba volna ilyenkor t�l sok�ig a l� nyak�n maradni �s ezzel az �l�st, �s minden befoly�st feladni. Ilyenkor legjobban teszi a lovas, ha -amint a l� ism�t f�ldet �rt- annak fej�t �s nyak�t azonnal felemelni, mert a l� magasra emelt nyakkal nem b�r �gaskodni. Ugyan�gy kell a lovasnak elj�rnia, ha m�r el�bb meg�rzi, hogy a lova �gaskodni akar, ami azonban el�g ritk�n fordul el�. A kezek leszor�t�s�val vagy m�lyen tart�s�val a lovat nem akad�lyozhatjuk meg az �gaskod�sban. A legkellemetlenebb az �gaskod�sn�l az a lehet�s�g, hogy a l� az egyik vagy mindk�t h�ts� l�b�val a biztos �ll�st elveszti �s oldalt, vagy hanyatt v�g�dik. Ilyenkor legjobb, ha a lovas ell�ki mag�t a l�t�l, hogy al�ja ne ker�lj�n.

AZ ELRAGAD�S.

Ennek t�bbnyire az szokott az oka lenni, hogy a lovas t�ler�sen h�zza a sz�rakat, amely k�zdelemben azut�n mindig a l� szokott a gy�ztes maradni. A l� vagy magasra emelt, vagy m�lyen tartott fejjel �s �sszeg�mb�ly�tett nyakkal ragadhatja el a lovas�t. Ha ut�bbi �gy �rzi, hogy teljesen elvesztette az uralm�t lova felett, akkor kil�t�stalan volna, ha azt visszatart�ssal vagy a sz�rak r�ngat�s�val akarn� feltart�ztatni. Ilyenkor legc�lszer�bb, egyenesen a l� f�le k�z�tt el�re n�zni �s egy szabad helyet keresni, ahol a lovat egy nagy k�rre vehetj�k: ezt azut�n folytonosan kisebb�tj�k, m�g v�gre a lovat a k�r k�zep�n meg�ll�thatjuk. Ek�zben majdnem kiz�r�lag a bels� sz�rral kell ford�tanunk �s t�bbnyire magunk is meglesz�nk lepve af�l�tt, hogy a l� sokkal k�nnyebben hagyja mag�t ford�tani mint azt felt�telezt�k volna.
V�ral�fut�sos szemmel, veszetten ritk�n rohannak el lovak.

A LOVAS FALHOZ SZOR�T�SA.

Ha egy l� falnak, vagy f�nak akar lovas�val d�lni, akkor az ellenkez� oldalra hajlik �s bels� l�baival test�t az illet� t�rgyhoz odanyomja. Itt a lovas k�pess�g�n m�lik, hogy tudja-e lov�t -hasonl�an, mint az ijedez�sn�l- az ellenkez� oldalra, ebben az esetben teh�t a t�rgy fel� hajl�tani. Ily m�don megakad�lyozhatja, hogy a l� a t�rgyhoz szor�tsa, s�t a jelenleg bels� combj�val a lovat onnan elnyomhatja: teh�t itt is az �thajl�t�s a l�nyeges.

HELYHEZ TAPAD�S.

Tapad�snak, a l�nak azt a rossz szok�s�t nevezz�k, amikor helyhez k�ti mag�t �s onnan elmozdulni semmi �ron sem akar, �gy pl. m�s lovakt�l, az ist�ll�t�l, vagy egy ajt�t�l. Emellett az ilyen l� t�bbnyire vagy �gaskodik, vagy lovas�t a falhoz akarja szor�tani: mind e k�s�rleteket az el�bbiekben le�rt m�don kell lek�zdeni, de a legfontosabb az, hogy a lovat ism�t el�remen�sre k�sztess�k. Ilyen ellenszeg�l�sek szolg�ljanak minden lovasnak figyelmeztet�s�l, hogy a seg�ts�gekre val� engedelmess�g megteremt�s�vel alaposan foglalkozz�k �s mag�t ebben, mindjobban t�k�letes�tse.