1. HOGYAN K�SZTETJ�K A BELOVAGOLT LOVAT A SEGITS�GEK ELFOGAD�S�RA ?

A helyesen belovagolt l�nak ehhez elegend� lesz, ha lovasa a derek�t megh�zza. Ilyen l� ak�r �ll� helyzetben, ak�r l�p�sben, �get�sben, vagy v�gt�ban azonnal �tveszi a seg�ts�get, felt�ve, hogy a lovas a sz�rakkal ellentart�an hat �s az als� combok, amelyeknek a l� t�rzs�vel �lland� �rintkez�sben kell lenni�k, a der�kmegh�z�ssal egyidej�leg k�nny� nyom�st gyakorolnak r�.
A f�szerep teh�t itt a lovas derek�nak �s als� combj�nak jut, nem pedig a sz�raknak: helytelen, ha a sz�rakat a kezek beford�t�s�val akarn�nk r�vid�teni.

Olyan l� amelyet nem tudunk derekunk megh�z�s�val �s combunk nyom�s�val azonnal a seg�ts�gek elfogad�s�ra b�rni, nincsen helyesen belovagolva: ilyen esetben vagy nyers, vagy egy m�r elrontott l�val van dolgunk.

2. HOGYAN TANITJUK A NYERSLOVAT A SEGITS�GEK ELFOGAD�S�RA ?

A m�g belovagolatlan lovat akkor kezdj�k a seg�ts�gekre engedelmess� tenni, ha a lovas s�lya alatt bizalommal, hossz�, t�rt nyer� l�p�sekkel a vezet� l� mellett lust�n tov�bb halad. A tulajdonk�ppeni munka teh�t akkor veszi kezdet�t, ha a l� annyira ellustul, hogy lovasa annak el�rehajt�s�ra k�nyszer�l. Az el�rehajt� seg�ts�geknek meg�rt�s�t a lovagl�p�lca haszn�lat�val k�sz�tj�k el�. A p�lca haszn�lat�n�l k�l�n�sen fiatal lovakn�l igen �vatosnak kell lenni, hogy a l� ett�l meg ne ijedjen. A lovas als�combj�val mindink�bb felveszi az �rintkez�st a l� test�vel: ezt minden l� nyugodtan t�ri, ha azokat csendesen ott tartjuk. Azt, hogy a combnyom�sra el�re kell mennie, a p�lc�val egyidej�leg alkalmazott gyenge �t�sekkel �rtetj�k meg lassank�nt a l�val.

Minden tov�bbi munka a k�vetkez� id�ben a l�nak az �gynevezett "munka�temben" val� hat�rozott el�relovagl�sb�l �ll. Ez az �tem, mindig kiss� gyorsabb legyen, mint amilyenre a l� �nmag�t�l hajland�, teh�t men�kedv�ben egy bizonyos t�bbletet kell el�teremten�nk. Azzal, hogy a lovas kezdi lov�t er�lyesebben el�rehajtani �s az �temet el��rni, akarata m�r �rv�nyes�lni kezd �s ez m�r a seg�ts�gekre val� engedelmess�g kezdet�t jelenti. A l� el�remen�s�t �s lend�let�t azonban a lovasnak nem szabad azzal megzavarni vagy g�tolni, hogy a lovat kez�vel form�ba akarja hozni, mert nem a forma l�nyeges, hanem az, hogy a lovas ebben a nyugodt, t�rtnyer� munka�temben lov�b�l az �sszes fell�p� fesz�lts�geket �s ferdes�geket minden nyugtalan, egyenetlen l�p�s stb. kik�sz�b�lj�n. Emellett a l� - hacsak a lovas kez�vel ebben meg nem akad�lyozza - fej�t �s nyak�t �nmag�t�l leengedi �s a zabl�n t�maszt vesz. �vakodnunk kell az �tem t�l korai �s t�l hirtelen megv�ltoztat�s�t�l: �temv�ltoz�sok �s fordulatok mozg�s k�zben eleinte csak k�s�rletk�ppen, mintegy jelezve hajtand�k v�gre. L�p�sr�l - l�p�sre tapogat�dzunk el�re �s els�sorban arra, hogy a nyugodt, t�rtnyer� �s egyenletes l�p�sek megmaradjanak: csak ha ezt el�rt�k, t�maszthatunk tov�bbi k�vetel�seket. Ha pedig a lend�let megsz�nik, akkor ez mindig annak a jele, hogy t�l sokat k�v�ntunk a l�t�l.

Igy azut�n egyik kis el�rehalad�s a m�sikb�l �nmag�t�l ad�dik. A l� r�vid id�n bel�l az el�rehajt� combnak teljesen engedelmeskedni fog. Az el�rehajt�s folyt�n a h�ts� l�bakn�l ered� tol� vagy tasz�t�er� k�vetkezt�ben a l� felveszi a t�maszkod�st a zabl�n �s kezdi azt r�gni. A lovasnak kez�vel most teljesen t�tlen�l kell maradnia, mert az a l�nyeges, hogy a l� �nmag�t�l keresse meg a sz�rat. A lovas teh�t ne akarja ezt a folyamatot h�trafel� hat� kezeivel meggyors�tani, mert k�l�nben az a vesz�ly fenyegeti, hogy a l� homlokvonal�val a f�gg�leges vonal m�g� kit�r, nyak�t �sszeg�mb�ly�ti �s elkezd a zabl�val j�tszani. A l�nak semmi sz�n alatt sem szabad sz�r m�g� ker�lni �s a zabl�t kik�pni: ebben a lovas csakis er�sebb el�rehajt�ssal �s szabadabb �temben val� lovagl�ssal akad�lyozhatja meg.

Ha ez nem seg�t, akkor a lovagl�p�lc�t er�lyesebben kell haszn�lni, szint�gy, ha a l� a zabl�t kik�pi, vagy avval j�tszik, ilyenkor is a lovat er�lyesen kell el�rehajtanunk.

A nyugodt �s egyenletes j�r�snak mindjobban �lland�sulnia kell, ez egyben a helyes munk�nak a pr�bak�ve is. Ha most a lovas nyugodt �s simul�kony �l�se mellett a meg�ll�t�sokn�l lassank�nt derek�t is haszn�lja - ami k�l�nben is a simul�kony �l�snek �pp�gy felt�tele, mint a s�ly�thelyez�s a fordulatokn�l -, a fiatal l� a seg�ts�geket r�videsen meg�rti �s azoknak engedelmeskedni fog.

A lovas biztos s a nyereghez tapad� �l�se, valamint a l� sz�m�ra mindink�bb �rezhet�bb� v�l� der�k �s combhat�sok ut�bbit nyugodt vezet�s mellett �nmag�t�l a t�tlen k�zre tolj�k. A l� fej�nek �s nyak�nak ak�r �gyesked�ssel, ak�r er�szakkal h�trafel� hat� sz�rakkal val� "tart�sba hoz�sa" helytelen �s k�ros k�vetkezm�nyekkel j�r. A l� g�mb�ly�tett nyakkal tal�n hamarabb fogja a belovagolts�g benyom�s�t kelteni: azonban ezzel m�g nem v�lt engedelmess� �s nyaka �sszeg�mb�ly�t�s�vel m�r megtanulta azt, hogy mik�ppen vonhatja ki mag�t "sz�r m�g�tt" val� j�r�ssal a lovas befoly�sa al�l.

3. HOGYAN K�SZTETJ�K A M�R ELRONTOTT VAGY F�LRELOVAGOLT LOVAT A SEGITS�GEK ELFOGAD�S�RA?

Elrontottnak vagy f�lrelovagoltnak olyan lovat tekint�nk, amelyet ugyan m�r hosszabb id� �ta h�tasl�nak haszn�lnak an�lk�l, hogy a seg�ts�geknek engedelmeskedn�k, vagyis a lovas azt derek�nak megh�z�s�val egyszersmind a seg�ts�gek elfogad�s�ra b�rhatn�.

Bizonyos, hogy minden lovas j�l belovagolt lovon jobb k�pet mutat, mint egy kev�sb� j�l belovagolt lovon: azonban helytelen volna ebb�l azt k�vetkeztetni , hogy kiz�r�lag csak j�l belovagolt lovakon lehetne megtanulni lovagolni, mert nagyon tanuls�gos �s k�v�natos, hogy �rz�s�nket �s befoly�sunkat ism�telten �rz�keny lovakon is kipr�b�ljuk �s fel�lvizsg�ljuk: �rz�st csak �sszehasonl�t�s �r�n saj�t�thatunk el, ha sokf�le lovat lovagoltunk, amelyeknek mindegyik�n m�s �s m�s az �rz�s.

Ha valaki m�g sohasem �rezte meg egy lovon, hogy az "sz�r m�g�tt" van, annak m�g nem lehet biztos �rz�se a l�nak a seg�ts�gekre val� engedelmess�ge ir�nt. Minden j�l belovagolt �rz�keny l� helytelen befoly�sokkal gyorsan elronthat�, p�ld�ul sz�r m�g� ker�lhet: az a lovas pedig, aki egy sz�r m�g�tt j�r� l�val nem tudja a zabl�t elfogadtatni, mindig abban a vesz�lyben forog, hogy lov�t tudt�n k�v�l is sz�r m�g� hozza �s �gy nem lehet bizalommal saj�t �rz�se �s befoly�sa ir�nt.

A fiatal lovas azonban ne v�llalkozz�k t�l kor�n valamely f�lrelovagolt vagy m�r elrontott l� megjav�t�s�ra, hanem csak akkor, ha m�r teljesen megtanult a l� mozg�s�hoz hozz�simulni �s ezt k�vetve a nyereghez tapadva �lni.

Olyan lovak, amelyek nem engedelmeskednek a lovas derek�val kifejtett behat�soknak, igen sokf�lek�ppen vonhatj�k ki magukat a lovas befoly�sa al�l �s azt is k�l�nb�z� m�rt�kben tehetik. Ilyen engedetlens�gek vagy csak m�l� term�szet�ek, vagy m�r nagyon meggy�keredzettek lehetnek. Sokszor elegend� a lovat a t�tlen�l tartott k�zre er�lyesen el�re r�lovagolni. Min�l megszokottabb� v�lt egy engedetlens�g, ann�l tervszer�bben kell a lovasnak elj�rnia, hogy ezt lov�b�l a sz� szoros �rtelem�ben el�refel� kihajtsa.

Ritk�n vonja ki mag�t egy l� a lovas befoly�sa al�l csak egy bizonyos m�don, majdnem mindig t�bb ilyen engedetlens�g l�p fel egyszerre. Ezen csak �gy lehet seg�ten�nk, ha nem a l� egyes r�szeihez, hanem az eg�sz l�hoz tartjuk magunkat.

Egy�bk�nt ilyen lovakr�l azt mondjuk, hogy:

kem�ny, �rz�ketlen sz�ja van, fej�t dob�lja,
tark�j�t megmerev�ti, szarvasnyaka van,
sz�r f�l�tt j�r, sz�r m�g�tt j�r,
sz�r ellen j�r, r�fekszik a sz�rra, h�t�t beh�zza vagy les�llyeszti
nyak�ban (3.�s 4. csigolya k�zt) (h�tban gyenge k�t�s�ekn�l), egyik vagy m�sik h�ts� l�b�t
hamis t�r�st mutat, megmerev�ti
r�vid, elsietett j�r�sa van (�l�nk v�rm�rs�klet�n�l), comb ellen t�r,
nyelv�t kil�gatja, l�p�sben d�c�g.

Mindezek a fent v�zolt hib�k elt�nnek, ha a l� a seg�ts�geknek engedelmeskedik, teh�t v�geredm�nyben mind ugyanennek az alaphib�knak megnyilv�nul�sai, semmi m�s, mint a l�nak a lovas seg�ts�gei al�l val� k�l�nf�le szabadul�si k�s�rletei!

A munka menete mindig ugyanaz, a k�l�nbs�g csak abban van, hogy a fenn�ll� hib�k jav�t�s�hoz sz�ks�ges el�felt�tel megvan-e m�r, vagy hogy k�nnyebben, vagy nehezebben teremthetj�k meg. Ilyenkor mindig aj�nlatos a lova csik�zabl�val kant�rozni, hogy k�nnyebben b�rjuk a zabla elfogad�s�ra, mivel ez sokkal puh�bban hat.

a) A l�nak el�sz�r ism�t tanulnia kell az el�rehajt� seg�ts�gekre el�remenni.
b) Ha ezt el�rt�k, a lovat befel� hajl�tjuk.
c) Ha a l� engedi mag�t �ll�tani, akkor fej�nek �s nyak�nak el�re �s lefel� val� kiny�jt�s�ra b�rjuk.
d) Ha a l� ezt megtette, hagyjuk hogy a zabl�t �nmag�t�l megkeresse.
e) Ha a l� a sz�rat �nmag�t�l felvette, f�l visszatart�sokat gyakorolunk vele.


a) HOGYAN TANITJUK AZ ELRONTOTT VAGY F�LREVEZETETT LOVAT ISM�T AZ EL�REHAJT� BEFOLY�SOKNAK ENGEDELMESKENI?

Ez a feladat az olyan lovakn�l nehezebb, amelyek a lovas alatt el akarnak rohanni, mert nem t�rik. Sokan azt hiszik, hogy ilyen lovakkal egy�ltal�n lehetetlen el�rni azt, hogy lovasuk �ltal hajtass�k magukat. Ebben az esetben minden att�l f�gg, hogy megtudjuk-e lovunkat nyugtatni. Ez�rt lovagoljuk ezt �get�sben a nagy k�r�n, ha ez nem haszn�l, a kisk�r�n. A lovas ne cs�b�tassa mag�t a sz�rakon val� h�z�sra, vagy azokkal val� kitart�sra: a sz�rak a lovat egyel�re csak vezess�k. Addig kell nagy vagy kisk�r�n maradnunk, m�g a lovat hajtani tudjuk an�lk�l, hogy �jb�l elrohanna. Min�l jobban tudunk a nyereghez tapadva �lni, a derekunkat megh�zni �s min�l nyugodtabban �s �vatosabban fekszenek als� l�bsz�raink a l� t�rzs�n, ann�l hamarabb fogjuk ezt el�rni. A kisk�r�n val� folytat�lagos ford�t�s a lovat lassank�nt elaltatja: m�s m�d erre nincs. Igy a lovas hamarabb �r el ahhoz, hogy lov�t hajthassa, mint ahogyan ezt maga is felt�telezte volna, de csakis akkor, ha igaz�n simul�konyan a nyereghez tapadva tud �lni. Ez az �l�s olyan lovakn�l is d�nt� szerepet j�tszik, amelyek h�tukban f�jdalmat �reznek: t�ved�s volna teh�t azt gondolni, hogy ilyen lovakon el�rehajolt testtart�ssal v�gleges eredm�nyt �rhet�nk el, mert ilyen eredm�nyre ezekn�l is csak akkor sz�m�thatunk, ha el�bb azt, hogy rajtuk a nyereghez tapadva tudjunk �lni.

A lovat a bels� sz�r tartja a nagy vagy kisk�r�n: a k�ls� sz�r eleinte egy�ltal�n nem j�tszik szerepet, hasonl�k�ppen a l� tart�sa is teljesen l�nyegtelen �s mell�kes. Eleinte csak arra t�rekedj�nk, hogy a lovas �s ne a l� szabja meg az �temet s csak ha ezt el�rt�k, kezd�dik a tulajdonk�ppeni munka. Minden idom�t�s csak akkor veszi kezdet�t, ha a l� lusta �s hajt�s lett, ha a lovas derek�val �s als� l�bsz�raival megkezdheti az el�rehajt�s�t.

Ford�tva �ll a dolog lusta �s a combok ir�nt �rz�ketlen lovakn�l. Ilyen esetekben helytelen volna, ha ennek ellen�re m�gis csak a combbal akarn�nk a lovat el�rehajtani. A sarkanty�k is csak hi�ba s�rten�k meg a lovat, s�t ezek m�g jobban eltomp�tan�k. Itt csak a lovagl�p�lca haszn�l, a nyers l� is a p�lca seg�ts�g�vel tanult a combra �s der�kseg�ts�gre el�remenni. A p�lca haszn�lat�val azonban a lovasnak tiszt�ban kell lennie, m�g miel�tt az ilyen lovat ism�t a seg�ts�gek elfogad�s�ra akarn� b�rni. Ha a l� a der�k �s a combnyom�s�ra ism�t el�re megy, akkor a lovas r�videsen abban a helyzetben lesz, hogy a munka �tem�t dikt�lhassa: teh�t nyugodt, egyforma �temet, de mindig kiss� gyorsabbat, mint amilyenben a l� �nmag�t�l akarna menni. Aki err�l megfeledkezik, a l� megjav�t�s�t tekintve a legnagyobb hib�t k�veti el.

b) MI�RT �S HOGYAN �LLITJUK �S HAJLITJUK AZ ELRONTOTT LOVAT?

Ha az elrontott l� a der�k �s combnyom�sra ism�t el�re megy, akkor kezdj�k a nagyk�r�n helyesen hajl�tani.

Tudjuk, hogy a l� a seg�ts�geket csak akkor fogadja el, ha teljesen elengedett: teh�t min�l jobban megk�nny�tj�k ezt a l� sz�m�ra, ann�l hamarabb engedelmeskedik a lovas akarat�nak.

Minden l� akkor engedi el mag�t leghamarabb, ha hajl�tottan j�r. A l� m�r term�szett�l fogva mozg�s k�zben kiss� jobbra vagy balra elhajlik s sohasem j�r eg�szen egyenesen, amint ezt a t�bbi n�gyl�b� �llatn�l, p�ld�ul a kuty�n�l is megfigyelhetj�k. A helyes hajl�t�s eredm�nye legjobban gyenge h�t� lovakn�l mutatkozik.

A lovas lov�t �gy �ll�tja befel�, hogy �vatosan a bels� sz�rral nyom�st fejt ki �s egyidej�leg a k�ls� sz�rral ut�naenged. Majdnem minden l� t�ri, hogy ily m�don �ll�ts�k, ha nem jobb, akkor a balk�zen �s viszont, - hogy melyik k�zen, azt a lovas �gy �llap�thatja meg, hogy a nagy k�r�n t�bbsz�r is kezet v�ltoztat. A munk�t ezut�n az �gy meg�llap�tott k�nnyebb k�zen kezdj�k meg. Hogy a hajl�t�st a l� fej�nek �ll�t�s�val kezdj�k e meg vagy a h�tulj�nak befel� �ll�t�s�val vagy mind a kett�vel egyszerre, az nem l�nyeges, enn�l is a legfontosabb az, hogy ne feledkezz�k meg arr�l, hogy a f�s�ly az el�rehajt�son van �s azon is maradjon, hogy z�rtan, megh�zott der�kkal �s a l� hajl�t�s�nak megfelel�en �lj�n.

Ha a l� hat�rozott �s er�lyes el�rehajt�s mellett egyik k�zen sem engedi mag�t befel� �ll�tani s hajl�tani, akkor a lovas a seg�ts�gsz�rhoz ny�lhat. Ennek a seg�t�eszk�znek haszn�lata l�tsz�lag a munk�t komplik�lja, de ez ilyen esetekben nem ker�lhet� el: azonban fontos, hogy az illet� lovas a seg�t�sz�r haszn�lata fel�l t�j�kozott legyen. Ha a k�v�nt c�lt el�rte, a seg�t�sz�rat azonnal hat�son k�v�l kell helyeznie, k�l�nben t�bbet �rt mint haszn�l vele. A l� ann�l k�nnyebben hajl�that� befel�, min�l puh�bban hatunk a bels� sz�rral �s ha emellett a k�ls� sz�rral ut�naengedve a lovat er�lyesen el�rehajtjuk. Ha a lovas a bels� sz�rat er�szakosan h�zza, nem csod�lkozhat azon, ha a n�l�n�l sokkal er�sebb l� erre nem v�laszol enged�ssel. A l� sz�j�val teh�t �vatosan kell b�nnunk �s a lovat, a bels� �l�csontra helyezett tests�llyal, er�lyesen el�relovagolunk. Ha az egyik k�zen nem �r�nk el eredm�nyt akkor megk�s�relhetj�k ugyanezt a m�sik k�zen: ha nem siker�l a nagyk�r�n, akkor a kisk�r�n. �gyszint�n az egyik k�zr�l a m�sikra val� v�lt�s is tov�bb seg�t, ha ez alatt az id� alatt az enged�st a l� sz�m�ra a k�ls� sz�r ellenhat�s�val meg nem nehez�tj�k.

Ha a l� a bels� sz�rnak engedett, akkor evvel a l� �ll�totts�g�t �lland�an fent kell tartanunk, ha pedig a l� a hajl�t�st al�l ak�rcsak egy pillanatra is kivonja mag�t akkor minden m�st�l elkell tekinten�nk, m�g a puhas�got ezen az oldalon ism�t helyre nem �ll�tottuk

c) MI�RT �S HOGYAN BIRJUK AZ ELRONTOTT F�LRELOVAGOLT LOVAT ARRA, HOGY NYAK�T EL�RE LEFEL� KINY�JTSA?

El�re bocs�tom, hogy sok lovas nincs tiszt�ban azzal, mi�rt kell az idom�t�s kezdet�n a l�t�l m�ly nyak s fejtart�st k�vetelni, ha v�geredm�nyben a l�nak kik�pz�se ut�n el�l magasabb�, h�tul pedig alacsonyabb� kell v�lnia? A l� elej�nek feligaz�t�sa (emel�se) azonban csak akkor helyes, ha ez a h�tulja s�llyed�s�nek a k�vetkezm�nye �s eredm�nye (viszonylagos feligaz�t�s). Hogy ezt el�rj�k, a l� k�t h�ts� l�b�t konciz�leteiben (cs�p� �s h�ts� t�rdiz�letekben) rug�szer�en �ssze kell hajl�tanunk, amivel nem csak h�tulj�nak s�llyed�s�t, hanem azt is el�rj�k, hogy l�bak ebben a rug�szer� helyzetben most m�r a s�ly hordoz�s�ban is r�szt vesznek. Miel�tt azonban ezt megtehetn�nk, el�bb a l� h�ts� l�baiban rejl� el�retol� (tasz�t�) k�pess�get kell fel�breszten�nk �s kifejleszten�nk. A h�ts� l�bakkal val� el�retol�sn�l, a l� alkat�n�l fogva a nyak�t les�llyeszti: a nyak azonban ne csak s�llyedjen, hanem egy�ttal el�re is kiny�ljon. A nyak kiny�jt�sa m�g fontosabb, mint a s�llyeszt�se. Ha nem vagyunk k�pesek a lovat b�rmikor akaratunk szerint nyak�nak kiny�jt�s�ra b�rni, akkor nem is �ll m�dunkban a lovat megakad�lyozni abban, hogy fej�vel a sz�gye fel� visszamenjen, azaz sz�r m�g� b�jjon �s �gy a sz�rak hat�sa al�l, kivonja mag�t. Akkor val�ban nem igen fogjuk el�rni azt, hogy a l� a seg�ts�geknek biztosan engedelmeskedj�k.

A l� nyak�nak �s fej�nek ezt az el�re-lefel� val� kiny�jt�s�t c�lz� munk�t legjobban a nagy vagy esetleg a kisk�r�n nyugodt munka�get�sben kezdj�k el, s pedig avval, hogy a m�r befel� �ll�tott lovunk �lkapcs�ra a k�ls� sz�rral kis nyom�st gyakorolunk, hogy azut�n ugyanezzel a kez�nkkel - esetleg eg�sz karunkkal is - a l� sz�ja fel� el�remenj�nk. Ezzel a csak r�vid ideig kifejtett k�nny� nyom�ssal ink�bb csak a l� figyelm�t akarjuk a k�ls� sz�rra felh�vni, az ut�naenged�s a k�ls� k�zzel val� el�remen�s a fontosabb. Ut�bb eml�tett m�velettel a lovat arra akarjuk �szt�k�lni, hogy szint�n engedjen, �s nyak�t el�refel� ny�jtsa ki.

A lovas tartsa lov�t emellett megh�zott derek�val �lland�an �l�nk �temben, amely mindig a l� �ltal felk�n�lt �temn�l valamivel �l�nkebb legyen. Ha a lovas a l� el�rehajt�s�r�l megfeledkezn�nk -vagy az �temet r� b�zn�- akkor a l� sz�m�ra, megsz�nne az ok, hogy nyak�val a csalogat� sz�r ut�n kiny�ljon �s a lovas, �gy hi�baval� munk�t v�gezne. Az el�rehajt�snak f�k�ppen abban a pillanatban kell �rv�nyes�lni, amikor a k�ls� k�zzel ut�na enged�nk, �s el�re megy�nk -a k�ls� sz�r teh�t l�gni kezd.

Ehhez a munk�hoz nem kell k�l�n�sebben kifinomult lovas �rz�s, ellenben igen alkalmas ennek a kifejleszt�s�re.

A lovas a bels� sz�rral a l� befel� val� �ll�t�s�t fenntartja, de tart�zkodnia kell att�l, hogy bels� kez�vel k�ls� kez�nek a tev�kenys�g�t t�mogassa. Ez az�rt igen fontos, mert m�sk�l�nben a lovas k�nnyen abba a hib�ba esik, hogy mindk�t kez�vel v�ltakozva hasson, teh�t a sz�rakat ide-oda h�zogassa �s �gy a l� sz�j�ban "f�r�szeljen". Ilyen elj�r�ssal a lovat sohasem lehet a seg�ts�gek elfogad�s�ra b�rni, hanem ezzel a l� legfeljebb sz�r m�g� ker�l, vagy ez ellen fog k�zdeni.
Ha a lovas a k�ls� sz�r �lland� ut�naenged�s�vel a lovat �lland�an a nyaka kiny�jt�s�ra, teh�t a "zabl�ig val� el�reny�jt�sra" cs�b�tja, a l� r�videsen k�v�ns�g�nak eleget fog tenni. Ezt az �lland� el�retapogat�dz�st a l� legfeljebb unalmasnak vagy l�nyegtelennek tal�lja, de sohasem fogja f�jdalmasnak, vagy kellemetlennek �rezni: ez�rt nem is fog ellene v�dekezni �s lassan minden k�r ut�n kellemesebb �s lust�bb lesz. Ha a lovas nem veszti el t�relm�t, a l� most m�r lassank�nt a sz�rak ut�n ki fog ny�lni: ha ez t�l sok� tartana, akkor a lovas esetleg megk�s�relheti, hogy lov�t kiss� er�sebben befel� �ll�tsa, �s jobban el�re hajtsa, f�leg a k�ls� sz�rral. Ez mindk�t k�zen megk�s�rlend�, de enn�l t�bbet a lovas egyel�re nem tehet �s nem is szabad tennie. Az utat lefel� a lovas a l�nak csak megmutathatja, de annak megtal�l�s�t, a l�ra kell b�znia.

A legt�bb l� m�r n�h�ny perc m�lva -hib�iban megr�gz�ttebb tal�n f�l�ra m�lva-, de el�bb-ut�bb m�gis minden l� reag�l erre a folytonos ut�naenged�sre, "felk�n�l�sra". A l� els� bizonytalan k�s�rlete ut�n, amelyet nyaka kiny�jt�s�ra tesz, a lovasnak folytatnia kell befel� �ll�tott lov�t combbal �s der�kkal mindjobban a k�ls�, csalogat� sz�rra el�rehajtani. El�sz�r az egyik k�zen, azut�n a m�sikon, kezdetben a puh�bb (k�nnyebb) oldalon, hosszabb id�n �t, am�g el�rehalad�s mutatkozik, �s a l� meg�rtette, hogy a lovas k�v�ns�g�nak eleget tett: azut�n pedig ugyanazt a m�sik k�zen. E c�lb�l a lovas folytonosan v�ltson kezet a nagyk�r k�z�ppontj�n val� pontos �tlovagl�s�val, m�g a l� v�gre �nmag�t�l mindk�t k�zen nyak�t egyform�n el�re lefel� kiny�jtja. Ezzel meg is teremtett�k az alapot a seg�ts�gek elfogad�s�ra.

d) HOGYAN TAL�LJA AZ ELRONTOTT L� AZ UTAT EL�RE-LEFEL� A ZABL�RA (SZ�RRA)?

Ha a l� nyak�t mindk�t k�zen k�nyelmesen el�re lefel� kiny�jtja, lovasnak nincs m�s teend�je, mint a sz�rakat a teljesen t�tlen kez�ben tartani, am�g a l� �nmag�t�l kezd a zabl�n k�nny� t�maszt venni, �s azt r�gni. Ha a hat�rozott el�rehajt�son k�v�l nem fejt�nk ki a l�ra semmilyen m�s k�nyszert, akkor nem is lesz oka arra, hogy b�rmilyen merevs�get, fesz�lts�get vagy f�lelmet mutasson,
A nyak kiny�jt�sa teh�t az el�felt�tele, annak, hogy a l� a sz�rat (zabl�t) megkeresse, �s azt elfogadja. A nyak kiny�jt�sa azonban m�g �pp �gy nem azonos a sz�r elfogad�s�val, mint ahogyan a l�fej �ll�t�sa sem eredm�nyezi m�r a nyak kiny�jt�s�t is. Mindez a h�rom tev�kenys�g, �gymint: a l� �ll�t�sa �s hajl�t�sa, a l�nyak kiny�jt�sa �s a zabl�ra (sz�rra) val� t�maszkod�s�nak el�r�se m�g jobban �sszefolyik, mint az ilyen le�r�s ut�n gondoln�nk: ezeknek a m�k�d�seknek k�l�n-k�l�n val� t�rgyal�s�ra azonban sz�ks�g�nk volt, hogy e 3 folyamatnak mindegyik�t, mint olyant megmagyar�zhassuk.

Emellett mindig az a legfontosabb, hogy a l� el�rehajt�s�r�l ne feledkezz�nk meg, hogy mindig a sz�rra el�retoljuk, �s hogy a k�ls� sz�r ut�naenged�s�vel �jb�l bizony�t�kot szerezz�nk arr�l, hogy a lovas keze �s a l� sz�ja k�z�tti �sszek�ttet�s csakis az el�rehajt�snak �s nem a k�zzel t�rt�n� h�trah�z�snak az eredm�nye.

Miden eddigi fenn�ll� merevs�get, g�rcs�s ellenfesz�l�st -ak�r az �llkapcsokban, a tark�ban, nyakban, h�tban vagy v�gtagokban nyilv�nul meg-, az egyenletes, unalmas, de m�gis er�lyes �s a l� �ltal felk�n�lt �temn�l kiss� �l�nkebb munka�get�sben el�refel� kik�sz�b�l�nk. A l� mindjobban elengedi mag�t �s v�g�l sz�rnak, combnak �s der�knak egyform�n engedelmeskedve egyens�lyban halad.

Ha a seg�ts�gekre val� engedelmess�get a l�n�l ily m�don el�rt�k, akkor ezt ebben m�g biztosabb� kell tenn�nk. A lovat mindig �jb�l �s �jb�l nyaka kiny�jt�s�ra k�sztetj�k, hogy ebben a fesztelen s minden k�nyszert�l mentes j�r�sban -amely sz�m�ra csakis kellemes lehet-, meger�s�ts�k. Ezzel a l�p�sek mindink�bb nyugodtabbak �s az er�lyes el�rehajt�s k�vetkezt�ben mindig t�rt nyer�bbek is lesznek. A l� h�tgerince minden l�p�sn�l a h�ts� l�bak mozg�s�val egy�ttesen kezd lengeni, izmai pedig minden feszess�g n�lk�l m�k�dnek. Ha ekkor a lovas a sz�rakkal ellentart� hat�st fejt ki �s a lovat egyben megh�zott der�kkal m�g jobban a zabl�ra r�tolja, akkor ez minden ellenkez�s n�lk�l "felveszi mag�t", azaz s�ly�nak egy r�sz�t a h�tulj�ra helyezi �t, aminek megt�rt�nt�t a zabla elenged�s�vel �s megropogtat�s�val jelzi. A sz�rakkal kifejtett hat�s tartalma vagy annak t�bbsz�r�s megism�tl�se szerint a l� ezut�n vagy az �temet r�vid�ti, vagy meg�ll. Ez a munka m�r a l� �sszeszed�s�nek kezdet�t jelenti.

Az el�bbiekben le�rt �t ugyan nem vezet minden l�n�l egy f�l�ra alatt c�lhoz, de mindenesetre r�videsen annak a felismer�s�hez, hogy ezzel c�lt fogunk el�rni. Eltarthat 8-14 napig is, m�g a m�r el�rt eredm�ny biztoss� v�lt �s a lovas k�pes lesz ilyen l�val is, mint a helyesen belovagolt l�val, a seg�ts�geket m�r n�h�ny l�p�s ut�n elfogadni. Ha azonban ez r�vid id�n bel�l nem siker�l, akkor ez t�bbnyire egy�ltal�n nem fog siker�lni: ez esetben pedig a lovas els�sorban saj�tmag�t�l k�rdezze meg, hogy nem benne rejlik-e a balsiker oka? Mert ez t�bbnyire csak azon m�lott, hogy a lovas nem tudott a l� mozg�s�hoz el�gg� hozz�simulni.