Az�rt, hogy csik�ink eg�szs�gesen nojenek fel �s azok is maradjanak, mind a tulajdonosoknak, mind nek�nk �llatorvosoknak, nagyon sokat kell tenn�nk. Az al�bbiakban szeretn�m - a tapasztalataim alapj�n - �sszefoglalni az ebben a t�rgyk�rben legfontosabb probl�m�kat, k�rd�seket, illetve n�h�ny ide vonatkoz� hasznos tan�csot adni
Term�szetesen e cikk meg�r�sa sor�n nem t�rekedhettem a teljess�gre, mert a "csik�-t�mak�r" hatalmas. K�l�n-k�l�n is k�nyvet t�ltene meg a nevel�s, a takarm�nyoz�s, az �llatorvosi probl�m�k, a jellemzo betegs�gek �s megeloz�s�k stb.

CSIK� SZ�LETIK
A csik�nevel�ssel kapcsolatos �llatorvosi �s egy�b k�rd�sek j�liust�l �jra aktu�liss� v�lnak. Ennek oka az, hogy a kor�n, janu�rban sz�letett csik�kat hamarosan le kell v�lasztani, de az is, hogy az �ppen csak megsz�letett csik�k m�g sz�mos olyan dolog elott �llnak, melyeknek sikere vagy kudarca meghat�rozhatja eg�sz �let�ket. A csik�kr�l besz�lni tulajdonk�ppen mindig idoszeru, hiszen ez �r�k k�rforg�s: minden �vben sz�letnek csik�k, amelyek probl�m�ival �jra meg �jra szembes�l�nk, illetve csik�inkb�l lesznek lovaink, vagyis az, hogy "ma" milyen csik�t nevel�nk, nagyban meghat�rozza, milyen l� v�lik "holnapra" a csik�b�l, �s milyen csik�t ad majd nek�nk o maga.
Azt, hogy milyen csik� j�n a vil�gra, �s k�sobb milyen l� fejlodik belole, a genetikai hat�sokon k�v�l az is nagym�rt�kben befoly�solja, hogyan tartottuk, takarm�nyoztuk kanc�nkat, megadtunk-e neki mindent vemhess�ge alatt �s a csik�nevel�s k�zben (sz�ks�ges �llatorvosi kezel�sek, vakcin�z�sok, f�reghajt�s, vitaminok, �sv�nyi anyagok stb.), illetve, hogy a csik�nak is megadjuk-e mindezt.
Hogy mi az a "minden", amit a csik� megkaphat, mint m�r �rtam, lehetetlen lenne ebben az egy cikkben a teljess�g ig�ny�vel le�rni. Ez�rt ink�bb arra t�rekszem, hogy �sszefoglaljam a legfontosabb dolgokat, amiket viszont felt�tlen�l meg kell kapnia ahhoz, hogy eg�szs�gesen fejlodj�n �s a benne l�vo genetikai lehetos�gek megmutatkozhassanak.

AZ ANYAM�HBEN
A csik�val val� t�rod�snek m�r a vehemben el kell kezdodnie! Fontos, hogy a kanc�t m�r a felt�telezett vemhes�l�s idopontj�t�l kezdve megfeleloen takarm�nyozzuk. Ez r�viden azt jelenti, hogy a vemhess�g elso harmad�ban, az elso 3-4 h�napban - amikor a magzatnak m�g nem mennyis�gi, hanem ink�bb minos�gi ig�nyei vannak - a kanc�nak komplett vitaminkieg�sz�t�st kell adni. A vemhess�g k�z�pso szakasz�ban a vitaminkieg�sz�t�s mellett az �sv�nyi anyagokkal, ezen bel�l is elsosorban kalciummal t�rt�no kieg�sz�t�sre kell t�rekedni. A vemhess�g utols� harmad�ban, kb. a 7-8. h�napt�l - amikor a magzat testt�meg�nek t�bb mint �tven sz�zal�ka kialakul - a legnagyobb figyelmet az abraktakarm�ny mennyis�gi n�vel�s�re, a nagyobb energi�t biztos�t� l�t�pok alkalmaz�s�ra, valamint a vitamin �s �sv�nyi anyagok, ezen bel�l is elsosorban a kalcium kieg�sz�t�s�re kell ford�tani.
A vemhess�g alatt v�gig ker�lni kell a pen�szes, gombatoxinnal fertoz�tt takarm�nyok etet�s�t!
A csik� vil�gra j�tte ut�n az elso feladat term�szetesen az �jsz�l�tt megfelelo ell�t�sa. Az �jsz�l�tt csik�val r�gt�n elv�gzendo, legfontosabb teendo a l�gutak szabadd� t�tele, "kipucol�sa". Ez az�rt fontos, mert az ell�s sor�n az orrba vagy a sz�jba ker�lo magzatv�z, magzatburokdarab vagy b�rmilyen idegen t�rgy lenyel�se a csik� fullad�s�val vagy k�sobb t�dogyullad�s kialakul�s�val j�rhat.
Ezek ut�n a k�ld�k�t kell azonnal fertotlen�teni, hogy biztosan elker�lj�k az elfertozod�s�t, gyullad�s�t vagy a tetanuszt, amely a csik� k�ld�kcsonkj�n �t is kialakulhat
Az �jsz�l�tt csik�kn�l - foleg m�nekn�l - a b�lszurok-k�lika az egyik leggyakoribb probl�ma. Ennek megeloz�s�re alkalmazt�k kor�bban a sz�jon �t adott olajokat (paraffinolajat, ricinusolajat �s n�ha �tolajat). �n ezzel szemben ink�bb a Klistier nevu gy�gyszer alkalmaz�s�t javasolom. Ezt a k�sz�tm�nyt a csik� megsz�let�se ut�n azonnal a v�gb�lbe juttatva el�rj�k, hogy a b�lszurok egy �r�n bel�l biztosan �s t�k�letesen t�vozzon. A k�sz�tm�ny elonye, hogy nem sz�jon �t kell beadni, �gy az olajokkal ellent�tben nem zavarja a f�cstej fesz�v�d�s�t. Emellett gyakori hiba, hogy a hashajt� hat�s� olajokat t�ladagolj�k, emiatt tart�s hasmen�s alakulhat ki. Ezt felt�tlen�l ker�lj�k el.
Az ell�st k�vetoen nagyon fontos, hogy a csik� idej�ben tudjon szopni, �s �gy t�k�letesen fel tudja venni a f�cstejben l�vo v�doanyagokat. A f�cstej akkor �rt�kes�l a legjobban, ha a csik� a megsz�let�se ut�n k�t �r�n bel�l hozz�jut, mert ez ut�n az �rt�kes v�doanyagokat a szervezet egyszeruen megem�szti, �gy nem tudja oket hasznos�tani. A csik� sz�m�ra a f�cstej az�rt l�tfontoss�g�, mert - m�s �llatfajokt�l (pl. a kuty�t�l) elt�roen - csak ezzel juthat olyan v�doanyagokhoz, melyek �lete elso n�gy h�napj�ban, immunrendszere kialakul�s�ig v�detts�get biztos�tanak. �ppen ez�rt a kanc�k olt�s�n�l figyelembe kell venni, hogy a vemhess�g utols� harmad�ban adott vakcina n�veli a f�cstej ellenanyagszintj�t. Az �gy oltott kanca csik�j�nak jobb a v�detts�ge �lete elso, kritikus h�napjaiban. Ha a csik� b�rmilyen okb�l nem tud k�t �r�n bel�l szopni, akkor a kanc�t meg kell fejni, majd a kifejt f�cstejet a csik�val megitatni. Ha ez nem lehets�ges, akkor is van m�d a f�cstej v�doanyagainak p�tl�s�ra, de ez m�r az �llatorvos feladata.
Itt jegyezn�m meg, hogy oda kell figyelni a kanca sz�m�tott ell�se elott egy-m�sf�l h�nappal t�rt�no f�reghajt�s�ra is, hogy a csik�t meg�vjuk a korai f�regfertoz�tts�gtol. Ilyenkor felt�tlen�l ki kell k�rni az �llatorvos tan�cs�t, mert nem minden f�reghajt� alkalmazhat� a vemhess�g alatt. Mindezekbol k�vetkezik teh�t, hogy t�gabb �rtelemben a kanca megfelelo vakcin�z�sa �s f�reghajt�sa a leendo csik�r�l val� gondoskod�s r�sze.

OLT�SOK
A csik� tov�bbi �lete sor�n a negyedik h�napt�l, amikor az any�t�l kapott v�doanyagok m�r eltunnek a szervezetbol, sz�ks�gess� v�lik a k�l�nb�zo fertozo betegs�gek elleni v�dekez�s, a vakcin�z�s. A vakcin�z�s tulajdonk�ppen olyan megelozo kezel�s, melynek c�lja, hogy megteremts�k lovaink szervezet�nek saj�t v�dekez�s�t a legfontosabb fertozo betegs�gek ellen an�lk�l, hogy ezeken a betegs�geken �t kellene esni�k.
Azt, hogy mi ellen vakcin�zunk, sz�mos t�nyezo befoly�solja. Ilyen lehet p�ld�ul a tart�si k�r�lm�ny, az �llat �rt�ke, a hasznos�t�s ir�nya, de a tulajdonos "p�nzt�rc�ja" is.
A vakcin�z�sr�l az �prilisi sz�mban m�r �rtam, ez�rt itt csak a csik�kkal kapcsolatos n�h�ny fontosabb k�rd�st eml�tem meg.
A csik�k felnevel�se sor�n a tetanusz elleni v�delem szinte "k�telezo". A r�juk leselkedo legelso vesz�ly a k�ld�k�n kereszt�l t�rt�no tetanuszfertoz�s, ami ellen k�ld�kfertotlen�t�ssel kell v�dekezn�nk. Fontos megjegyezni, hogy a tetanusz ellen vakcin�zott kanca f�csteje tartalmazza a tetanusz elleni v�doanyagokat is, �gy az az �let elso n�gy h�napj�ban kello v�detts�get ad. A n�gy h�napos kort el�rt csik�kat tetanusz ellen m�r lehet, sot kell is oltani. Term�szetesen az esetlegesen elofordul� csik�kori s�r�l�sek szakszeru ell�t�sa (fertotlen�t�s stb.) is r�sze a tetanusz elleni v�delemnek.
A m�sik s�lyos csik�kori fertozo betegs�g, ami ellen lehet vakcin�zni, a l�influenza. A betegs�g k�rt�tele egyr�szt az, hogy s�lyosan visszaveti a csik�kat a fejlod�sben, m�sr�szt kezel�s hi�ny�ban gyakran sz�vodm�nyekkel gy�gyul. Ilyen lehet p�ld�ul a t�dogyullad�s, �z�letgyullad�sok, amelyek k�sobb a csik� haszn�lati �rt�k�t cs�kkentik. A l�influenza elleni olt�st szint�n n�gy h�napos kor ut�n lehet elkezdeni. (Vannak olyan korszeru l�vakcin�k, amelyek a tetanusz �s az influenza elleni komponenseket egy�tt tartalmazz�k.)
Ha a vakcin�z�sr�l besz�l�nk, akkor n�h�ny szempontra itt is fel szeretn�m h�vni a figyelmet. P�ld�ul fontos tudni azt, hogy a csik�k vakcin�z�sa �nmag�ban nem sokat �r, valamennyi egy�tt tartott lovat egy�tt kell beoltani. M�sr�szt a szakszeru vakcin�z�s komoly szakmai felk�sz�lts�get ig�nyel, ez�rt ez semmik�ppen sem a tulajdonos, hanem az �llatorvos feladata.

F�REGHAJT�S
A csik�k felnevel�se sor�n a m�sik gyakori gond a f�rgess�g. Igaz, hogy a csik� megsz�let�sekor mentes mindenfajta f�regtol, de ez az �llapot sajnos nem tart t�l sok�ig. A csik� a fertoz�tt k�rnyezetben k�nnyen �s hamar megfertozodhet. Legk�nnyebben anyja vagy t�rsai tr�gy�j�b�l, a box padozat�r�l vagy a kar�m, a legelo talaj�r�l t�rt�nik a pet�k felv�tele. A tr�gya gyakori eltakar�t�s�val cs�kkenthetj�k a k�rnyezetben a pet�k sz�m�t, de az igazi megold�s az �llatok rendszeres f�reghajt�sa. A f�reghajt�s nem csak az�rt sz�ks�ges, mert a f�rgekkel terhelt l� �s csik� rosszul hasznos�tja a takarm�nyt, rossz lesz a kond�ci�ja vagy f�nytelen a szore. Ez csak a j�ghegy cs�csa. Kevesen tudj�k, hogy vannak olyan f�regfajt�k, amelyeknek a szervezetben v�ndorl� l�rv�i igen komolyan meg tudj�k t�madni a beleket ell�t� v�rerek fal�t, ami igen s�lyos, gyakran v�gzetes kimenetelu k�lika kialakul�s�hoz vezethet. Ez b�rmilyen kor� l�n�l elofordulhat, csik�kn�l pedig kifejezetten gyakori. Egy m�sik, igen elterjedt f�regfajta l�rv�i a t�dot t�madj�k meg. Ez kimondottan a 2-3 h�napos csik�kn�l fordul elo. Ilyen fertoz�tts�g eset�n a csik�k heteken �t minden ok n�lk�l enyh�n k�h�gnek, majd a k�h�g�s "mag�t�l" megszunik. Ilyenkor azonban a f�regl�rv�k enyh�bben vagy s�lyosabban, de v�g�rv�nyesen k�ros�tott�k a t�dot.
A csik�kn�l leggyakrabban elofordul� f�rgess�g az ors�f�rgess�g, amely olyan m�rt�kben elhatalmasodhat egy �llaton, hogy a b�lben elo f�rgek szinte kit�ltik a b�l �reg�t, �s ezzel a belet elz�rva k�lik�t, elhull�st id�zhetnek elo. Sajnos ez nem csak "irodalmi adat", n�h�ny ilyen esettel �n magam is tal�lkoztam m�r.
A b�lf�rgess�g tov�bbi, m�r eml�tett k�l�nleges k�vetkezm�nye lehet a tetanusz, amikor is a b�lf�rgek �ltal okozott seben �t fertozodik meg a csik�.
Mindezek ut�n felmer�l a k�rd�s: mikor, mivel s hogyan f�reghajtsuk a csik�kat? Az alapszab�ly: a f�reghajt�s akkor eredm�nyes, ha az egy�tt tartott valamennyi lovat kezelj�k, �s �gyel�nk a tr�gya elt�vol�t�s�ra is (pl. kitr�gy�z�s, legelov�lt�s stb.). Arr�l, hogy melyik k�sz�tm�nyt alkalmazzuk a sok k�z�l, k�rj�k ki a kezelo �llatorvos v�lem�ny�t.
Az elso kezel�stol, amit m�r 6-8 hetes korban elv�gezhet�nk, a v�laszt�sig k�thavonta f�reghajtsunk. A lev�laszt�s ut�n pedig a felnott lovakhoz hasonl�an h�romhavonta. (J� tudni, hogy vannak olyan f�reghajt� k�sz�tm�nyek is, amelyeket sz�ks�g eset�n m�r 10-14 napos kort�l lehet alkalmazni.)

GOMB�SS�G
Szeretn�k m�g r�viden eml�t�st tenni egy szint�n gyakori csik�betegs�grol, a gomb�s borgyullad�sr�l, amirol azt tapasztalom, hogy a tulajdonosok �ltal�ban nem veszik komolyan, vagy egyszeruen nem is ismerik fel.
A csik�kn�l a gomb�s elv�ltoz�sok �ltal�ban a fejen, foleg a szem k�rny�k�n, a nyakon, a sz�gy�n �s a comb belso fel�let�n jelentkeznek. A betegs�g enyh�bb form�j�ban �gy mutatkozik meg, mintha a csik� itt-ott lehorzsolta volna a bor�t, �s a kis s�r�l�sek �ppen gy�gyul�f�lben lenn�nek. Ezek a szorhi�nyos ter�letek a betegs�g s�lyosbod�s�val gyorsan n�vekednek. A csik�kon ez a folyamat a hosszabb csik�szor miatt j�l l�that�. Ha egy �llom�nyban a csik�k gomb�sak, akkor val�sz�nuleg az idosebb lovak is azok, de rajtuk a t�netek enyh�k, n�ha �szre sem vehetok. Ez a betegs�g ugyan nem v�gzetes a csik� sz�m�ra, de felh�vhatja a figyelmet arra, hogy a tart�si k�r�lm�nyek nem t�k�letesek (esetleg az ist�ll�ban t�l magas p�ratartalom, vagy rossz minos�gu az alom stb.). Kezel�s�re hat�kony �s k�nnyen alkalmazhat� gy�gyszerek �llnak rendelkez�sre. Javaslom, hogy m�r a t�netek kezdet�n kezelj�k a csik�kat, mert az elhanyagolt esetekben cs�nya sz�vodm�nyek l�phetnek fel, amelyek k�sobb az �llat �rt�k�t is cs�kkenthetik (p�ld�ul bormegvastagod�sok, gennyes borgyullad�sok).